A következőkben Dávid, Zodear Ovion játékosának beszámolója következik:
Eberronon játszódó Age of Worms című kampányunkat Ehliyet házában folytattuk, egy Prosperó hadnagy néven bemutatkozó (képen, balra), embernek látszó lény felbukkanása utáni pillanatoktól számítva. Mivel az előző játékülés végén, magukat sharni őröknek kiadó alakváltó párost koncoltunk fel, kimerült csapatunk nem reagált túl nagy lelkesedéssel az épület gyors elhagyását ösztönző Prosperó vezényszavaira. A kisétáló társaságot a folyosón újabb meglepetés érte: két katona társaságában felbukkant egy másik Prosperó, így a két hadnagy egymás valódi létezésének ellentmondó megjegyzésekkel szórakoztatta az egybegyűlteket. Szerencsére a csapat ökle, Abu Nanzo és az ügyeletes kultúra-szállító, Maloranna kiváló egészségi állapotban tudták fogadni a csetepatét, így a cicomás sharni épület folyosóján egykettőre füstös kocsmai bunyó kerekedett, ahol boldog ütött boldogtalant. Abu és Maloranna a minket vezető, Zodear meg az érkezőket irányító Prosperót támadta. Senki nem volt biztos semmiben, a Prosperók még Abu zseniális megszakító támadást provokáló manőverére sem reagáltak. A legbiztosabb támpontot kb. fél perc elteltével Zodear által manifesztált mentális kapcsolat kísérlete hozta meg, ahol a szintén pszionikus erőket alkalmazni képes célszemély, jól látva a szándékot, nem engedte tudatába eme ártalmatlan pszionikus erőt. A kissé kaotikus, de végül sikerrel végződő csetepaté után követtük az alacsony életerőn kitántorgó Prosperót, akihez a szomszédos épület tetején csatlakozott egy fiatal, vöröshajú csuklyás nő.
Rövid séta után elvezettek minket egy elhagyatott épületbe, ahol egy poros irodának tűnő teremben hosszabb beszélgetés kezdődött, melyben a következő dolgok derültek ki: ez a Prosperó hadnagy egy bizonyos Fekete Könyv szervezetben tölt be kövépvezetői szerepet, de a vöröshajú nőn (leendő tag) és csapatunkon kívül nem bízik senkiben. Természetesen ettől a becsületes ömlengéstól és az orákulum jóslatában foglaltaktól még nem estünk hasra és Zodear a válaszok helyett inkább kérdezett. Prosperó igényét a megsegítésére pedig egy kölcsönös megállapodás szintjére süllyesztettük; a valamit valamiért elvet követve. Kiderült, hogy Yngvaar (mármint az igazi) a Fekete Könyvesek beépített embere volt Hakim Szahat közelében. Szerény kis kalandozó csapatunkról meg az apátnőtől hallott, aki feltehetően felelőtlenül elkotyogta neki a Féreg Korának jóslata és a személyeink közötti viszonyt. Kiderült továbbá, hogy Prosperó is a Hollók Kompániájában szolgált és tudomása van róla (vagy hiszi), hogy az ezzel járó megkülönböztető tetoválás valahogyan nyomonkövethető. Világossá vált számunkra az is, hogy a Fekete Könyves társulat egyúttal a Fekere Revizorok gyűjtőhelye is. Prosperó elmondása szerint a város jelenegi vezetését alakváltók szervezett beszivárgása veszélyezteti, és ő ez ellen kíván harcolni és segítséget kérni. Megállapodásunk részeként tudomására hoztuk, amit a korábbi játékülés alakalmával egy alakváltó kirobbantott, megkristályosodott agyából szereztünk meg: Yngvaar tartózkodásának a helyét, tehát az alakváltók rejtekét és vezetőjük nevét (Telakin). Zodear cserébe a parfümös Yurev fejének megkeresésében és eltávolításában történő segédkezést kért a csapat részére.
Az alakváltók kipucolását irányzó szóbeli megállapodásunkat egy szabványos "rest" követte, Ehliyet visszatért a lakosztályába, Maloranna a Kakas és az Óra fogadóba, Abu és Zodear igénytelen módon letáborozott az elhagyatott épület tetején. Prosperó és vöröshaj pedig Maloranna követési szándéka és szabályrendszert megszégyenítő magas dobásai ellenére felszívódott, erős scriptszagot hagyva maguk mögött. A tíz óra elteltével a csapat újra találkozott a korábban már megismert épület tetején. Prosperó késése önmagában gyanút keltett Malorannában, és amikor a hadnagy a korábbi megbeszélésen tanúsított viselkedésével eltérő módon egyből irányítani és trükközni próbált a varázslónk kivonásával, Zodear máris újdonsült mentális erőket mozgósított, majd telepatikus úton közölte a csapattal, hogy mégsem Prosperó, hanem Ehliyet nem az, aminek látszik. A megállapítást gyors kezdeményezés követte és az alakváltó-hatástalanításban és felboncolásukban nagy gyakorlatot szerzett csapatunk két kritikussal és egy elektromos lökettel hazavágta az ál-varázslónkat. A csata után a biztonság kedvéért meglátogattuk Ehliyetet, de feldúlt, vérfoltokkal és szénné égett bútorokkal tarkított lakásában már csak hűlt helyét találtuk; máguspróbán bajlódó Delta társunk szolgálólánya, Anata, szintén eltűnt. Ha Yngvaar (képen, jobbra) állapota miatt nem is, de remélhetőleg hasonló fogolysorsra jutott két ismerősünk miatt csapatunk, az arcából visszavett Prosperóval megspékelve belevetette magát a raktárépület elleni támadás előkészületeibe. A játékülés végére meg is született a bonyolult és nehezen kivetelezhető tervünk: berúgni az ajtót, lerohanni és lemészárolni őket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése