Dungeons & Dragons - T-CORTEX

A vonat több mint 15 kilométer mélyre vitte őket a Skynet peremsáv mögé, a végállomás pedig egy automatizált teherállomás volt. A kirakodást felügyelő mobilkamerát kerülgetve a kirakodott urániumot szállító futószalagra másztak, ahonnan aztán kiváló reflexeiknek köszönhetően gyorsan távoztak is mielőtt a zúzdába pottyantak volna. Bár a Skynet zárt, oxigénmentes, közömbös nitrogén-argon atmoszférával elárasztott területeit elkerülték, a rossz levegőből még így is kaptak ízelítőt. Helyzetüket nem könnyítették az Európa Ellenállástól rekvirált szegényes minőségű felszerelési tárgyak sem. Némi vertikális mászás után kijutottak a komplexum tetejére, ahonnan felmérhették az egykori Genf mesterséges rémálommá torzított gépvárosát.

Az épület tetején egy hatalmas tartály pumpálta a forró savat az alattuk dohogó uránium processzorba, ám ami igazán hasznosnak tűnt a számukra, az a tartály tetején terpeszkedő légi szállítóegység (felső kép) volt. Connor (Zsolt) és Waitman (Krisztián) sikerrel bűvölte meg az amúgy elég egyszerű masina digitális elméjét, így nemsokára a megszelídített gép belsejében repülhettek a komplexum közepe felé.

Connor egyik technikusának elmélete nemsokára igazolódott: a Skynet saját erődményeinek a mélyén hullámcsomópontokkal koordinálja az egyes egységek közti kommunikációt. Az ilyen hullámcsomópontok egymást lazán fedő kommunikációs cellákra osztják az adott területet, így ezeken belül egyszerre hatalmas mennyiségű gép munkája válik koordinálhatóvá. Sajnos az ehhez hasonló összetett rendszerek elég sebezhetőek, a Skynet ezért is telepítette őket mélyen a peremsáv mögé.

Természetesen egy ilyen hullámcsomópont még két olyan profinak is kemény dió, mint Connor és Waitman, így hőseink ezért az egyetlen interfészhez fordulhattak, mely elég intelligens és természetéből fakadóan rátermett arra, hogy ellássa ezt a feladatot: William Candy (Dávid) őrmesterhez. Mivel Candy-t a Skynet nem azonosítja ellenséges egységként - hála a titokzatos égi ajándéknak - így simán tudott csatlakozni a hullámcsomóponthoz. A problémát egyedül az jelentette, hogy a rendszer minden egyes belépéskor illetve menüpont váltáskor szinkronizálást kezdeményezett Candy mesterséges kéregkomputerével, melynek következménye az lett volna, hogy az őrmester közönséges Skynet irányította terminátorrá válik. A szinkronizálási folyamat cascade programozást használt, aminek következtében kumulatívan növekedett a kezdeményezés leállításának nehézsége.

Mindenesetre néhány információnak így is a birtokába jutottak:

- az egykori orosz védelmi rendszert koordináló, nem szapiens rendszert, a MIR-t, a Skynet még az Ítélet napja előtt megfertőzte a titokzatos eredetű szupervírussal, melyet az intró mesében szórtak szét a játékosok akkori karakterei. Emellett információkat szereztek a MIR helyzetéről az uráli Koszvinszkij hegyen és ez új erőt adott Waitman-nak.

- a Fehér Lámpa kódnevű projektről kiderült, hogy a Skynet egyik leghatalmasabb vállalkozása. Lényege, hogy a Nagy Hadron Ütköztető mintájára anyag/anti-anyag annihilátort épít a Japán szigeten. Ez lehetővé teszi számára hogy egyetlen gramm deutérium és egyetlen gramm antideutérium annihilációjával egy másodperc alatt annyi energiára tegyen szert, amennyit a legnagyobb fúziós reaktorai termelnek egy hét alatt.

- a titokzatos kockáról - amit Connor még Val Verdében szedett össze - kiderült, hogy a Skynet egyik fejlesztésének, az Elmozdítónak egy alkatrésze és mint ilyen vitális fontosságú az AI hosszútávú terveiben.

- az Elmozdító egy teleportációs eszköz, mellyel a Skynet egységeket juttathat nagy távolságba, vagy hozhat vissza onnan - működtetése iszonyatos energiát igényel. Legutolsó kísérlete a kocka visszaszerzése volt, mely sikerrel is járt, ám egy, a folyamat során megfigyelt anomália alapos fejtörést okozott a Gépistennek: a kiindulási helyszínen egy biológiai egység is belekerült a vivősugárba, ám a megérkezési ponton ugyanez már nem jelent meg. A mérések szerint a kiindulási helyen maradt, ugyanakkor a biometrikus adatok a sugárban is szerepelnek, ám az valahol a folyamat során mégiscsak elveszett.

Sajnos az utolsó szinkronizálási kísérlet sikerrel járt, így Candy rögvest terminátorrá változott. Előrelátásról téve tanúbizonyságot, társai korábban már egy pont antropomorf terminátorok szállítására szolgáló biztosítópánt fogságába helyezték, így nem tehetett kárt bennük mielőtt még Waitman újra törölte a frissen letöltött Skynet direktívákat.

A baj azonban már megtörtént: a hullámcsomópontnak hála Candy szemén át a Skynet tudomást szerzett a behatolókról és azok személyazonosságáról, így rögvest légiegységeket mozgósított az elfogásukra. A lomha teherszállító géppel Connor és Waitman egész a peremsáv belső széléig sikerrel navigált ahol is végül az üldöző gép lelőtte őket. A földön folytatva a menekülést egy oxigénpalack és egy infravörös füstbomba segítségével felrobbantották a nyomukban alacsonyan suhanó H/K-t. Ezzel annyi időt nyertek, hogy a lassan körülöttük bezáródó gyűrűt a Léman terroristáktól hozott taktikai atomtöltettel megnyitották maguknak. A gondos számításnak köszönhetően a robbanásban megsérült a lézeres peremsáv is, így hőseink kereket tudtak oldani.

Az extraction pointnál Escobar tábornok meg is jelent értük a V-22-es ospreyval, ám azonnal célgömbbe fogták és lefegyverezték hőseinket. Candy egykedvűen engedelmeskedett a túlerővel szemben, ám Connor és Waitman magyarázatot követeltek. Láthatólag Escobar és emberei is zavarban voltak a helyzettől, hogy az Emberi Ellenállás vezetőjét kell letartóztatniuk, de a tábornok azt állította, hogy az elfogatási parancsot maga John Connor adta ki ellenük.

s02.e02.Icons.of.the.Past part II. - STAR TREK

LCARS v7.47 - access denied

One Way Ticket on the Skynet Express - T-CORTEX

Az egy szál férfiasságában magához tért Connor (Zsolt) egy pillanat alatt felmérte, hogy nagyon messzire került a Mexikói-öböltől. A végeláthatatlan havas hegyvidék egyetlen figyelemreméltó jellemzője egy közeli domb mögül felszálló sötét, fekete füstoszlop volt. Jobb híján fenyőágakba öltözve igyekezett a meleg ígérete felé, tudva, hogy megfelelő ruházat nélkül talán még egy óráig sem maradna életben.

Waitman (Krisztián) és Dash (Dávid) a ledarált város feketéllő maradványai közül a környéket fürkészték, hogy a továbbvonult gépeknek még véletlenül se kerüljenek ismét az útjába, amikor egy közeli domb mögül emelkedő kormos füstoszlopra lettek figyelmesek. Maguk is elindultak abba az irányba.

A trió végül a Connor nyomába szegődött három veszett és kiéhezett farkas legyilkolásával illetve elijesztésével kovácsolódott össze. Futó ismerkedés és az álneveken való bemutatkozás után a tűz eredetét kezdték vizsgálni, melyről Dash hamar kiderítette, hogy valószínűleg csapda. Connor felfedezte, hogy valaki lesben áll a környező fák között és őket figyeli, így tanácsosabbnak látták ha elvonulnak. A tapasztalt túlélő, Waitman tartalék készleteiből felöltöztette Connort, majd egy biztonságosnak mondható helyen tüzet gyújtottak.

Némi bizalmatlanságról tanúskodó beszélgetés után egyszer csak megjelent egy magányos, láthatóan katonaviselt férfi aki Connor megfigyelése szerint korábban őket tartotta szemmel a fák közül. Az illető Serge Ruben néven mutatkozott be és miután némileg enyhítették a kölcsönös gyanakvást, elárulta hogy az Európa Ellenállás egy leszakadt sejtjének, a Léman gerilláknak a tagja. Négyesben indultak el a szállásuk felé, ám Ruben kutyaszánját húzó ebek meglehetősen nyugtalanok voltak Dash és Waitman közelében, mely nyugtalanság aztán gazdájukra is átragadt. Serge azonban óvatosságból kerülte a konfrontációt, inkább úgy döntött nem figyelmezteti őket a táborukba vezető kanyonban elhelyezett mágneses aknákra melyek a gépek közelségére aktiválódnak. Így történt, hogy nemsokára Dash lábán ketyegett egy ilyen műszer amit Waitman villámgyorsan elkezdett deaktiválni. Ezalatt megjelent Serge fegyveres csapata (alsó kép) akiknek Dash fém protézisről kezdett hantázni, ám a kézi fémdetektor hamar elárulta hogy hazudik. Némi diplomáciai egyeztetést követően végül beengedték őket a táborba.

A mindössze ötfős ellenállósejt vezetője, Jean Filipe Lafonte elmesélte, hogy két évvel ezelőtt egy hosszútávú felderítés során lőtték le a gépüket és azóta nem tudnak kapcsolatba lépni az Európa Ellenállás vezetőjével, Erica Escobar tábornokkal. Meghúzták magukat egy stratégiailag rendkívül jól védhető és a föld alatt is jelentős kiterjedésű komplexumban. Miután felderítették a környéket és megbizonyosodtak arról hogy vélhetően hosszú időre itt ragadtak, offenzívát kezdtek tervezni. Legalkalmasabb célpontnak a Skynet régi gépvonata tűnt, mely a közelben halad el és vélhetően a Földközi-tengeren át Afrikából áthozott urániumot szállítja a Skynet genfi központjába. Lafonte közel egy éve dolgozik a rajtaütésen, melyben vitális szerepet játszik egy magas viadukt, valamint az az időintervallum amit a vonat a híd előtti várakozással tölt.

Connor látva ezt a hős kis csapatot végül úgy döntött hogy leleplezi magát és ez meg is tette hatását a moráljukra. Ezután Waitmannal karöltve megtervezett egy biztonságos kommunikációs megoldást, aminek segítségével Lafonte kapcsolatba léphet Escobar tábornokkal. Ezalatt Dash ismét érzékcsalódást tapaszalt magán, a korábbi képekkel és hangokkal ellentétben már intenzívebbet, olyannyira hogy ezúttal azonban már lövöldözni is kezdett hozzá. Úgy döntött inkább nem vállal további őrszolgálatot. A költözés előkészületei alatt sikerrel fogtak el egy rádióadást az Ellenállás Serrano Point-i központjából, mely arról számolt be, hogy Connor gépe egy titkos küldetés során a Mexikói-öbölbe zuhant, de a keresését még folytatják.

Hőseink itt hosszas beszélgetést folytattak egymással, melyből kiderült hogy Waitman a Skynet egyik vezető programozója volt és azért van még most is életben, mert a gépek nem támadják meg. Ennek oka prózai: amikor a vezérkar szembesült az öntudatra ébredt Skynettel, azonnal le akarták kapcsolni. Lépésüket a védelemre programozott intelligencia ellenséges aktusként azonosította és rögvest ellenlépéseket tett, melyek ma is folynak. Waitman jelen volt ennél az eseménynél és amikor megpróbálta megakadályozni a fejeseket abban, hogy leállítsák a gépet, az őrség tüzet nyitott rá. A Skynet tanúja volt ennek és Waitmant azóta megkímélik a terminátorok, bárhová is vetődjön a világban. Ezen bizonyíték mentén Waitman hisz abban, hogy tárgyalhat a Skynettel és a siker esélyéről meggyőzte John Connort is, aki úgy vélekedett hogy egy próbát azért biztosan megér. Dash elárulta, hogy ő valójában William Candy főtörzsőrmester, aki az Irak ellen indított offenzívában vett részt. Története egy 16 éven át ívelő lyuktól tátong, ám annyi bizonyos, hogy teljes csontszerkezete fém, biológiai agyát pedig egy mesterséges kortex-szel osztja meg. Ez utóbbi azonban már nem tartalmaz Skynet programokat. Az obszervatóriumnál történt eset óta mindössze egy olyan Skynet azonosító programfüzér fut benne, melynek hatására - Waitmanhez hasonlóan - a terminátorok őt sem azonosítják ellenségként. Egy ilyen programfüzérnek az elkészítése meghaladja Connor legjobb programozóinak, de még Waitman-nek a képességeit is. Eredetéről annyit tudnak hogy egy kínai kommunikációs műholdról származik s az obszervatóriumnál került letöltésre.

Sikerült kapcsolatba lépniük Escobar egységével, aki elküldött egy V-22-est értük, körülbelül egy napi járóföldre a komplexumtól. Erre a távra azért volt szükség, nehogy véletlenül kiadják az értékes rejtekhely pozícióját ha valami balul sülne el. Szerencsére minden simán ment, teljes létszámban érkeztek meg a tábornok Padova közelében található ideiglenes állomáshelyére mely nem volt több egy háború előtti, megerősített konténertelepnél. Connor megdöbbenve tapasztalta milyen kicsi és rosszul ellátott az Európa Ellenállás, ami nem is csoda, hisz az előzetes jelentések szerint az Óhazában a legerősebb a Skynet. A csüggedt és szedett-vedett harcosok kitörő örömmel fogadták Connort, aki a jelenleginél biztonságosabb és jobb körülményeket biztosító helyet ígért nekik Lafonték korábbi bázisának képében, ám az a bejelentése, hogy Dash és Waitman oldalán behatol a genfi Skynet Központba még Escobar tábornokot is meglepte. Ezután ismét sikerült elcsípniük egy rádióadást Serrano Pointból, melyet ezúttal Kate sugárzott, aki tudatta a hallgatókkal hogy Connor túlélte a repülőszerencsétlenséget.

Escobar elindította a transzportokat a Léman bázisra míg Connor, Waitman és Dash jegyet váltottak a Skynet Expresszre, melynek segítségével viszonylag akadálymentesen bejutottak az amúgy erősen őrzött központba. Az egykori Béke fővárosának groteszk gépmása megdöbbentő mementója volt a Gépisten hatalmának és rémisztő hatékonyságának. Valahol, ennek a roppant fémkomplexumnak a mélyén pedig ott található a Nagy Hadron Ütköztető, melynek úgy fest kulcsszerepe van a Skynet terveiben...

Life Planned Out Before My Birth - T-CORTEX

A dél-amerikai kontinens legerősebb ellenálló bázisa az egykori Val Verde-i köztársaság területén található. Parancsnoka Carlos Ymenez négy nappal ezelőtt két gép és két ember élete árán elfogott egy alacsonyan repülő, de erősen őrzött Skynet légitranszportot. A szállítóhajó egyetlen rakománya egy ismeretlen rendeltetésű 1x1 méteres fémkocka volt. Konstrukciója alapján egyértelműen Skynet technológiának tűnt, ám Yemenez technikusai semmit nem tudtak kezdeni vele ezért jobbnak látta értesíteni John Connor (Zsolt) tábornokot, az Emberi Ellenállás vezetőjét. Az előzetesen átküldött paraméterek Connor számára sem bírtak információval, így úgy döntött hogy Blair Williams-szel kettesben egy F-18-assal lerepülnek Val Verdébe hogy ott megvizsgálják a leletet és esetlegesen átszállítsák Serrano Pointra egy alaposabb felmérésre.

Az AWACS támogatással biztosított repülőút minden probléma nélkül lezajlott, Blair sikerrel tette le a gépet az éjszakai dzsungel borította esős hegyoldalban fekvő zsebkendőnyi reptérre. Ymenez örömmel fogadta Connort, akinek eddig csak a hangját hallotta a rádión. Némi hosszútávú stratégiai egyeztetés, egy forró brazil kávé és bő vacsora után hármasban átmentek a hangárba szemrevételezni a leletet. Meggyőződtek róla, hogy semmilyen sugárzást nem bocsát ki magából. Egyes elemei mozgathatónak tűntek, illesztékeinél kékes fény világított, de semmilyen kapcsolót, csatlakozót vagy hasonló interfészt nem találtak rajta.

Connorban körvonalazódott egy gyanú a doboz egyik lehetséges rendeltetését illetően ezért parancsot adott, hogy készítsék fel az elszállításra. Ezt követően a barakkban dicséretben részesítette a támadást vezető Queroac századost és csapatát, majd buzdító beszédet mondott a katonáknak akik közül sokan kezet ráztak vele és megölelték. Kiváló harcimorált hagyva hátra, egy V-22-es Osprey fedélzetén a rakománnyal, elindultak vissza Serrano Pointhoz, míg az F-18-asban Yemenez két pilótája kísérte őket. Az AWACS koordinálásával Panamánál sikeresen újratankoltak a levegőben, ám Mexikó partjainál felbukkant egy H/K elfogó kötelék amit először az F-18-as közreműködésével egy rövid időre leráztak. Miután a gépek számára kiderült hogy rossz repülőt követnek, visszafordultak a V-22-es után, ám mielőtt elfogták volna egyszerűen visszafordultak.

Blairnek ez nagyon nem tetszett és baljós megérzéseit nemsokára különös események kezdték igazolni. Először szakadozni kezdett a kapcsolat az AWACS-szal és az F-18-assal. S bár némi újrahangolás után sikerült helyreállítani, nem sokkal később megint megszakadt. Connor hátrament a raktérbe ellenőrizni a ládát és újra letakarni az alulepedővel, amikor ismeretlen eredetű elektromos kisülések szikrái kezdtek pattogni a gép belső burkolatán. Amikor ezek egyike elérte Blair-t és kis híján az arcába robbantott egy panelt a műszerfalról, jobbnak látták felölteni az ejtőernyőket. Mielőtt azonban elkészülhettek volna az ionizációra emlékeztető kisülések élénkülni kezdtek, elsősorban a doboz körül. Connor még látta amint néhány panel megmozdul rajta, amikor is egy pillanatra elvesztette az eszméletét, vélhetően áramütés következtében.

Mire magához tért egy nagyon messzi helyen találta magát...