Dungeons & Dragons - T-CORTEX

A vonat több mint 15 kilométer mélyre vitte őket a Skynet peremsáv mögé, a végállomás pedig egy automatizált teherállomás volt. A kirakodást felügyelő mobilkamerát kerülgetve a kirakodott urániumot szállító futószalagra másztak, ahonnan aztán kiváló reflexeiknek köszönhetően gyorsan távoztak is mielőtt a zúzdába pottyantak volna. Bár a Skynet zárt, oxigénmentes, közömbös nitrogén-argon atmoszférával elárasztott területeit elkerülték, a rossz levegőből még így is kaptak ízelítőt. Helyzetüket nem könnyítették az Európa Ellenállástól rekvirált szegényes minőségű felszerelési tárgyak sem. Némi vertikális mászás után kijutottak a komplexum tetejére, ahonnan felmérhették az egykori Genf mesterséges rémálommá torzított gépvárosát.

Az épület tetején egy hatalmas tartály pumpálta a forró savat az alattuk dohogó uránium processzorba, ám ami igazán hasznosnak tűnt a számukra, az a tartály tetején terpeszkedő légi szállítóegység (felső kép) volt. Connor (Zsolt) és Waitman (Krisztián) sikerrel bűvölte meg az amúgy elég egyszerű masina digitális elméjét, így nemsokára a megszelídített gép belsejében repülhettek a komplexum közepe felé.

Connor egyik technikusának elmélete nemsokára igazolódott: a Skynet saját erődményeinek a mélyén hullámcsomópontokkal koordinálja az egyes egységek közti kommunikációt. Az ilyen hullámcsomópontok egymást lazán fedő kommunikációs cellákra osztják az adott területet, így ezeken belül egyszerre hatalmas mennyiségű gép munkája válik koordinálhatóvá. Sajnos az ehhez hasonló összetett rendszerek elég sebezhetőek, a Skynet ezért is telepítette őket mélyen a peremsáv mögé.

Természetesen egy ilyen hullámcsomópont még két olyan profinak is kemény dió, mint Connor és Waitman, így hőseink ezért az egyetlen interfészhez fordulhattak, mely elég intelligens és természetéből fakadóan rátermett arra, hogy ellássa ezt a feladatot: William Candy (Dávid) őrmesterhez. Mivel Candy-t a Skynet nem azonosítja ellenséges egységként - hála a titokzatos égi ajándéknak - így simán tudott csatlakozni a hullámcsomóponthoz. A problémát egyedül az jelentette, hogy a rendszer minden egyes belépéskor illetve menüpont váltáskor szinkronizálást kezdeményezett Candy mesterséges kéregkomputerével, melynek következménye az lett volna, hogy az őrmester közönséges Skynet irányította terminátorrá válik. A szinkronizálási folyamat cascade programozást használt, aminek következtében kumulatívan növekedett a kezdeményezés leállításának nehézsége.

Mindenesetre néhány információnak így is a birtokába jutottak:

- az egykori orosz védelmi rendszert koordináló, nem szapiens rendszert, a MIR-t, a Skynet még az Ítélet napja előtt megfertőzte a titokzatos eredetű szupervírussal, melyet az intró mesében szórtak szét a játékosok akkori karakterei. Emellett információkat szereztek a MIR helyzetéről az uráli Koszvinszkij hegyen és ez új erőt adott Waitman-nak.

- a Fehér Lámpa kódnevű projektről kiderült, hogy a Skynet egyik leghatalmasabb vállalkozása. Lényege, hogy a Nagy Hadron Ütköztető mintájára anyag/anti-anyag annihilátort épít a Japán szigeten. Ez lehetővé teszi számára hogy egyetlen gramm deutérium és egyetlen gramm antideutérium annihilációjával egy másodperc alatt annyi energiára tegyen szert, amennyit a legnagyobb fúziós reaktorai termelnek egy hét alatt.

- a titokzatos kockáról - amit Connor még Val Verdében szedett össze - kiderült, hogy a Skynet egyik fejlesztésének, az Elmozdítónak egy alkatrésze és mint ilyen vitális fontosságú az AI hosszútávú terveiben.

- az Elmozdító egy teleportációs eszköz, mellyel a Skynet egységeket juttathat nagy távolságba, vagy hozhat vissza onnan - működtetése iszonyatos energiát igényel. Legutolsó kísérlete a kocka visszaszerzése volt, mely sikerrel is járt, ám egy, a folyamat során megfigyelt anomália alapos fejtörést okozott a Gépistennek: a kiindulási helyszínen egy biológiai egység is belekerült a vivősugárba, ám a megérkezési ponton ugyanez már nem jelent meg. A mérések szerint a kiindulási helyen maradt, ugyanakkor a biometrikus adatok a sugárban is szerepelnek, ám az valahol a folyamat során mégiscsak elveszett.

Sajnos az utolsó szinkronizálási kísérlet sikerrel járt, így Candy rögvest terminátorrá változott. Előrelátásról téve tanúbizonyságot, társai korábban már egy pont antropomorf terminátorok szállítására szolgáló biztosítópánt fogságába helyezték, így nem tehetett kárt bennük mielőtt még Waitman újra törölte a frissen letöltött Skynet direktívákat.

A baj azonban már megtörtént: a hullámcsomópontnak hála Candy szemén át a Skynet tudomást szerzett a behatolókról és azok személyazonosságáról, így rögvest légiegységeket mozgósított az elfogásukra. A lomha teherszállító géppel Connor és Waitman egész a peremsáv belső széléig sikerrel navigált ahol is végül az üldöző gép lelőtte őket. A földön folytatva a menekülést egy oxigénpalack és egy infravörös füstbomba segítségével felrobbantották a nyomukban alacsonyan suhanó H/K-t. Ezzel annyi időt nyertek, hogy a lassan körülöttük bezáródó gyűrűt a Léman terroristáktól hozott taktikai atomtöltettel megnyitották maguknak. A gondos számításnak köszönhetően a robbanásban megsérült a lézeres peremsáv is, így hőseink kereket tudtak oldani.

Az extraction pointnál Escobar tábornok meg is jelent értük a V-22-es ospreyval, ám azonnal célgömbbe fogták és lefegyverezték hőseinket. Candy egykedvűen engedelmeskedett a túlerővel szemben, ám Connor és Waitman magyarázatot követeltek. Láthatólag Escobar és emberei is zavarban voltak a helyzettől, hogy az Emberi Ellenállás vezetőjét kell letartóztatniuk, de a tábornok azt állította, hogy az elfogatási parancsot maga John Connor adta ki ellenük.