2006. március 30., csütörtök

"A szerepjáték nem hobbi, hanem életforma"

Régen írtam már olyan bekezdést, mely nem az aktuális játékról szól, de most ez megint egy ilyen.

Az első dolog a hat játékos problematikája, mely néhány játékban sajnos nekem kezd gondot jelenteni. Megfigyelésem szerint ennek legnagyobb vesztesége a karakterek közti interakció elmélyítésének korlátozódása, illetve a lehetősége annak, hogy a mesélő ezeket figyelemmel kísérhesse. A nem kifejezetten a mese haladását elősegítő érintkezések gazdagíthatnák a játékélményt, de ez általában a figyelemmegosztás miatt legfeljebb egyszerre 2-3 résztvevő számára nyújt örömet. Jelenleg szinte az összes folyamatban lévő RPG-ben a karakterek közti párbeszédek a feladatmegoldásra és a mese részleteinek információs cseréjére korlátozódnak - érthető okokból, teszem hozzá. Dávid felvetett egy alternatívát, mely a hatalmas amőba osztódását irányozná elő, vélhetően ezt jövő hét szombaton megtárgyaljuk.

Ha már Dávidnál tartunk: átküldte nekem az új Warhammer Fantasy Roleplay 2nd Edition: Core Rules (pfu, ez hosszú volt) szabályaira épülő - szintén 2nd Edition - Hyborian Adventure szabálykivonat borítóját. A máig használt első kiadást még ollóval, tollal és fénymásolóval készítette, láthatóan a lehetőségei némiképp javultak azóta. A borítót mellékelem, de tudni kell, hogy ez még csak egy 0.1 béta változat.

Persze Zsolt sem ült tétlenül a babérjain: digitálisan feldolgozta a Beyond The Mountains of Madness-ben alakított karakterének a naplóját, olyan szkennekkel és információs crosslinkekkel, hogy attól még a könyv írói is meghatódnának. FIGYELEM! Az oldal olyan tartalommal is bír, mely tönkreteheti aktuális vagy jövőbeli játékélményedet!

És mit produkál az élet: egy fickó megveszi 1000 forintért a szépen hőkötött, máig megkímélt állapotban lévő Cyberpunk 2020 kiegészítőmet, a Protect and Serve-t! Az eladás oka az, hogy egy két-három évvel ezelőtti einstandra visszavezethetően már a birtokomban van egy eredeti.

2006. március 25., szombat

Star*Drive - ALTERNITY

Sikerült nagyjából mindent fontosabb részletet összeilleszteni: kiderült, hogy a piramis egy korábban idelátogató, eleddig ismeretlen faj hagyatéka, melyet előttünk már egy csapat megtalált. Övék voltak a környéken szanaszét szórt táborhelyek. Összeszedtünk egy sesheyant (Zsolt), aki kiválóan alkalmazkodott a helyi körülményekhez és az előző felderítőcsapat tagja volt. Hajónkra vezényelte csapatának egy másik tagját is, aki már nem egészen volt önmaga, de ettől függetlenül értékes "leletnek" számít. Rengeteg ismeretlen eredetű relikviával lettünk gazdagabbak, tudományos szempontból tehát mindenképp sikeresnek voltunk mondhatók.

Magam kimaradtam a játék egy kisebb részéből, mert Ivanova kapitány alapos okkal felfüggesztett. Ám amint kiderült, hogy a körömlakkozás helyett hasznosabban is múlathatom az időt, visszahelyezett szolgálatba. Nagyon megszerettem kozmikus Tomb Raider karakteremet, így gondoltam fel is rakom a képét.

Az ülés mélypontját McCormick (Eszter) őrpozícióba állítása jelentette, aki az egész szessön alatt hajónkat, a CSV Botkint őrizte, ilyetén módon kimaradt a játékból. A leckéből vélhetően mindenki tanult.

Még egyetlen rendszer felderítése vár ránk, de úgy fest a határidőt már nem tudjuk tartani.

2006. március 18., szombat

Beyond the Mountains of Madness - CoC

Nos, mint az várható volt nem sikerült megmenteni a teljes élelmiszer és üzemanyagkészletünket, a leszakadt jég magával vitt több tonnát a tengerbe. A rossz idő miatt nem volt arra mód, hogy repülővel utazzunk fel az új alaptáborba, így szánokkal, traktorral és gyalogosan veselkedtünk neki a félnapos útnak. Alaposan próbára tettük képességeinket, de végül veszteségek nélkül sikerült elérnünk a többieket. Éppen kipihentük magunkat, amikor Lexingtonék táborának segélykérését továbbította felénk a Tallahasse. No tettünk is egy gyors kirándulást a másik táborba, melynek során elvesztettünk néhány kutyát és kis híján Xarost (Zsolt) is. Mint kiderült odaát a szakács, és egy pilóta begolyózott a hótól, majd felgyújtották a tábort. Több személyi sérülés történt, de szerencsére senki sem vesztette életét. Starkweather és Lexington zártkörű tárgyalásba kezdett, mi magunk inkább a tábor maradványait és az általános morált kezdtük feltérképezni.

A vezetőknek elsőre nem sikerült zöldágra vergődniük egymással, így gyorsan távoztunk. Odaát amúgy is rossz volt a hangulat, vélhetően többen minket okolnak azzal, ami velük történt. Elveszett készleteinket könnyedén pótolhatnánk az övékéből, ám ez az út nyilván csak akkor járható, ha mi is segítséget nyújtunk nekik...ehhez azonban közelebb kell hozni egymáshoz a két a tábort.

Világossá vált, hogy az ő expedíciójukat is több szabotázs érte, és nem tűnik túl valószínűnek, hogy ez kölcsönös, egymás ellen elkövetett akciók sorozata lett volna. Mindenesetre nagyon nyitva kell tartani a szemünket, mert ha azok a félnótások a közelünkbe kerülnek, igencsak megemelkedhet a hőmérséklet a tábor körül.

A mese struktúrájából adódóan egyelőre csak aktív szemlélői vagyunk az eseményeknek, a egyszerű munkák elvégzése mellett mindössze megfigyeléseket teszünk, nyomokat és információkat gyűjtünk (több-kevesebb sikerrel), az érdemi döntések előre meghozottak, illetve az irányító NPC-k kezében vannak. A narratív epizódok azonban mesélőnk felkészültségéből adódóan továbbra is érdekesek és izgalmasak.

Ha minden jól megy, jövő héten folytatjuk az Star*Drive - ALTERNITY-t.

2006. március 11., szombat

Europa Requiem - TS

Az Eszternél tartott Beyond the Mountains of Madness után átkocsikáztunk Mátéhoz, és csekély öt óra alatt befejeztük az Europa Requiemet. A karakterek elkezdték használni a különböző NPC-khez fűződő kapcsolataikat, így életet leheltek a bázis előző tulajdonosai által telepített kamerahálózatba. Ezen keresztül a Mannann állomás olyan pontjaira is betekintettek, ahová eddig nem léphettek be. A folyamatos megfigyeléssel lassan sikerült körvonalazniuk, hogy az EDF széthúzásának kik a hangadói, s bár gyanakodtak az állomás mesterséges intelligenciájának kettős játékára, Alabama (Zsolt) mégis elindította az események láncreakcióját. Szerencsére a zendülés nem követelt emberáldozatot, de előrelátásuknak hála az EDF és az Avatar Klusterkorp összecsapása is elmaradt. A váratlan tényező azonban hamar felütötte fejét: Victoria SP224 megölt két embert és foglyul ejtette Thorsten Rademachert. Kiderült, hogy a kínai Bureau 10 felfegyverzett hadihajója, a Chang Che hamarosan megérkezik, hogy begyűjtse a naprendszer 12-dik legveszedelmesebb körözött személyét, és Victoria nekik dolgozik. Ziyi (Gábor) még a kínai titkosszolgálat érkezése előtt kiszabadította Rademachert, akivel együtt ziyi, Alabama és Brandon Maynard (Máté) elhagyták az állomást egy tengeralattjárón, és átkeltek a CRABE állomásra.

A történet a játékosok számára hepienddel zárult, mindenki megkapta amit érdemelt, különösen Rademacher. Kiderült még egy-két titok a karakterekről, megismerhették a világot benépesítő poszt- és transzhumánok különböző típusait, ízelítőt kaptak szembenálló mémekből, és a sorsukat befolyásoló kulcshelyzetekben jó döntéseket hoztak. Mindvégig sikerült egyenletesen fenntartani az izgalmakat, senki nem szunyált el a kései óra ellenére, ami azért eredmény az induláshoz képest.

Beyond the Mountains of Madness - CoC

A jégen töltött első éjszakát követően azonnal elkezdődtek a repülőgépes felmérések, az alaptábor helyét illetően.

Magam részt vettem az első repülőúton, melynek során felfedeztük Lexingtonék táborának helyét is. Több érdekes atmoszférikus jelenség megfigyelése után magam leginkább semmit sem csináltam. Míg a többiek lázasan készítették elő a szállítmányozást a következő táborhelyre, én inkább tovább kerülgettem Cornellt, aki végül a kezembe nyomott egy cikket és E.A. Poe könyvét. Ez utóbbiban nagyon különös dolgokat olvashattunk a déli-sarkról, mely beszámolókat leginkább az író élénk fantáziájának tudtunk be. Sajnos a cikkből kiderült, hogy a könyv nyomtatott verziója nagyban eltér az eredeti kézirattól, mely korábban Acacia Lexington apjának birtokában volt, s melynek nyoma veszett. Közben rádión kaptuk a hírt, hogy Lexington elérte a déli-sarkot, ezzel ő lett az első nő, akinek ez sikerült. Starkweather rághatja a kefét, immár feleslegesen hozta magával Ms. Whitston-t, expedíciónk kirakatnőjét.

A problémák akkor kezdődtek, amikor a csapat és a felszerelés nagyrésze átkerült az alaptáborba. Kerrington (Gábor) összeverekedett a megbízott vezetővel Sorensennel, istentelen hóvihar támadt, aki nem dobta meg a szerencséjét, mehetett székelni a fagyba. Tremblay (Gergő) és Kerrington egy szállítmánnyal még útnak indult az alaptáborhoz, ahol egyelőre elfogadható az idő. Bennett (Eszter) és Lorrain (Máté) a tábor körül csámborogva repedést találtak a jégben a felhalmozott üzemanyag és élelem készletek alatt. Ettől mindenki bepánikolt, még magam is őrült módjára kivettem a részem az átrakodásból.

A szessön ebben a feszes szakaszban ért véget. Egyáltalán nem biztos, hogy sikerül minden holminkat megmenteni...