2010. április 22., csütörtök

Serpents of Luxur part IV. - Conan RPG

A tervnek megfelelően Logan, Mita, Aiia, Thotra és a reggel magához tért Demetrio alkotta csoport bement a városba és lovakat próbáltak elkötni, mire ellenállás nélkül elfogták és a város alatti tömlöcökbe vetették őket. Mita meghallotta két stygiai őr félélemmel teli suttogását, hogy állítólag visszatért Setheneth, aki több hónapja tűnt el, és hogy ez esetleg komoly gondot okozhat az ünnepen. Napnyugta felé kivitték őket Set fekete piramisához, majd hatalmas tömegen átvezetve felvitték őket a gigászi építmény lapos tetejére, ahol minden luxuri hatalmasság jelen volt: IV. Ctesphon, stygia királa; Namani Namathep kirányné, Derketo főpapnője; Thoth-Amon (a képen); a két vezír, Menophis és Bessu Besek; a király mellett két hatalmas kushita zsoldos; több nagyhatalmú Set és Derketo pap; a három látnok; idáig sehol nem látott fekete csukjások; mind harcosokkal és íjászokkal körülvéve. Az első meglepetést az szolgáltatta, hogy három helyett csak két megkülönböztetett harcost vettek észre. A terület közepén, két kígyószobor között egy oltáron embereket áldoztak a kígyóistennek. Ide rángatták Mitát, de amikor az áldozópap a vérmocskos kőre taszította volna a vendhyait, az egyik Derketo papnő közelében megelevenett az árnyék és a következő pillanatban egy látnok levágott feje gurult a lábak közé. Ekkor elszabadult a káosz. Aiia, Thotra, Demetrio és Logan ledobták magukról a köteleket és a közelükben álló harcosokotól megpróbáltak bronz hopeseket és tőröket szerezni, miközben Mita elvette az egyik fehérszalagos harcos fegyverét. Az öldöklés egy percig se tartott, ezalatt egy alak a csukjások közül, az első látnok meggyilkolása után megtámadta Thoth-Amont, Ramanhotep kivégezte mindhárom látnokot, a harcosok és íjászok többségét pedig levágták, miközben valami láthatatlan dolgot megidézett valaki, amely válogatás nélkül kezdte szedni áldozatait. De nem érte nagy meglepetésként a csapatot, amikor megjelent egy harcosnak tűnő orgyilkos is. Az első próféta ellenfelét végül Aiia terítette el két jól irányzott lövéssel. A harc zűrvazarában több csuklyás alak is összesett, feltehetően boszorkányság áldozati lettek. A csata végeztével, és az erősítés érkezésekor elfogták a karaktereket és Thotrát, a király pedig azonnali feláldozásukat parancsolta meg, de a tanácsadója a fülébe súgott valamit, aminek hatására végül IV. Ctesphon meggondolta magát, így elkezdték visszavezetni őket a város felé. Luxur kapujában, viszont Nakhanam Hatep, nevét és rangját nyiltan felvállalva átvette a csoport vezetését és a város déli részén elterülő kereskedőnegyed felé vette az irányt. Itt gyorsan eladta őket egy rabszolgakereskedőnek, aki Khemibe készült és az arénába szállított gladiátorokat. Bosszúszomjas szitkok és köpések repültek Hatep felé, aki még a ketrecbe terelés előtt apró jelzésekkel nyugtatta Mitát, hogy ez is valami tervnek a része és nyugodjanak le. Logant, Mitát, Demetriót és Aiiát ezután egy erős ketreckocsiba zárták. Thotra-ak-mekri valahogyan lemaradt. A karaván még este elhagyta Luxurt, majd egy kisebb kanyonban megjelent Sadikin is, aki sajnálatát fejezte ki a dolgok ilyenformán alakulásáért, de nem tehettek mást. Sadikin megemlítette a felbőszült rabszolgáknak, hogy ez még így is sokkal jobb, mintha a megszokott módon jártak volna el. Ugyanis akkor már halottak lennének mind...

Az első éjjelen a csapat egy másik kertecben heverő sovány emberre lett figyelmes, aki hosszan és érdeklődve vizsgálta őket. Mita, majd utána a többiek is beszélgetésbe kezdtek vele. Kierült, hogy az öregember Mitra papja, Vazares, aki Shem déli határánál esett fogságba, stygiai katonák által. Mikor a karakterek röviden elmesélték neki az elmúlt dekád eseményeit, felajánlotta segítségét, hogy megnézze az állítólag rajtuk található jeleket. Vazares viszont nem talált semmit, és meggyőződése szerint a karaktereket csak felhasználták valami homályos hatalmi ügy érdekében. Elmondása szerint Stygia veszedelmes, bűnös, sötét és boszorkánysággal átitatott föld, melynek lakói mind kígyóimádó ördögök, akik démonokkal cimborálnak. Egy stygiaiban nem lehet megbízni, és ezen a földön az ember még a saját érzékszerveinek sem hihet...

Ezzel az eseménnyel zárult (?) a Stygiát kicsit közelebbről bemutató Conan RPG történet. A játékosokat egyenlőre fűti a bosszú és a visszatérés vágya, hogy Hatepet, Sadikint, és Thotrát kardélre hányják (aminek a miértjét továbbra sem értem igazán) :), ezért a szokásos játék utáni magyarázat most elmaradt. Igyekeztem azért a bejegyzések sorai közé beírni a lényeget, hátha valamelyik karakter Khemi felé összerakja a mozaikot.

2010. április 17., szombat

Serpents of Luxur part III. - Conan RPG

A pokolbéli démon legyőzése után a csapat, az időközben magához tért Thotra vezetésével megvizsgálta a terem falait, rejtett járatok után kutatva. A stygiai - aki láthatóan nagyon otthon érezte magát a földalatti katakombában - hamarosan fel is fedezett egy falba csúsztatható nyílást, amelyből szűk folyosó vezetett tovább a sötétbe. Logan megállapítása szerint Luxur hatalmas falai alatt lehettek és a járat déli irányban, a város álá vezetett. A sziklából kivájt folyosón Thotra rátalált egy régi rubinköves medálra, melyen meglepetésükre Hatep családi címerét fedezték fel, démoni szimbólumokkal körülvéve. A járat egy hasonló rejtekajtóban végződött, azon túl pedig Luxur elhagyatott és befalazott Ibis templomába lépett be a csapat. Rövid felderítés után visszatértek a katakombákba és követték a Hatep ismertette útvonalat. A járat szintén egy használatlan, de kisebb templomba vezetett, mely a szerencsétlenség istenének, Rathnak épült. Kimásztak az épületből, majd Thoth-Amon palotájának árnyékában keresztezték a központi teret és behatoltak az Ishiti templomba, ahol a helyi főpap, Rahemet várta őket, három harcossal, két stygiai krokodillal és egy nomád-féle emberrel együtt. Az egybegyűlteket hamar lerendezték: a harcosokat levágták, a krokodilokat Thotra kibelezte, a főpap és a nomád pedig ezután megadta magát. Rahemetből kieszedték, hogy egy számára ismeretlen, de nagy hatalommal rendelkező ember parancsolta meg, hogy Nakhanam Hatepet a Khemibe tartó karavánján támadák meg és rabolják el. A főpap ennek megvalósítását a már korábban megismert Beqai Neb Temura bízta (Children of Ishiti). Megfélemlítés után még kibökte, hogy a rejtélyes látogatója jelenlétében olyan különleges illatot érzett, amit tudomása szerint csakis Derketo látnokai használnak. Ezután a nomád fenyegetés nélkül elárulta, hogy jelenleg pénzért van itt, mivel egy karaván megtámadásáért járó összeget a megbízójuk, a már említett kutya, Beqai Neb Temu nem fizetett meg. Hegtetolválásai alapján a nomád (vagy barbár) a Fekete Skorpiók törzshöz tartozhatott, akinek az elvégzett munkájáért járó jutalmat végül Logan fizette meg, hideg acéllal. A főpapot mindenesetre visszavitték Hatepnek, aki Sadikinnal együtt igen kegyetlenül kivallatta, de Rahemet csak ugyanazt hajtogatta, amit már korábban is elmondott. Végül a Bakhr-folyó krokodiljai között végezte. A kínzást követően Hatep jó hírekkel szolgált a visszatérő csapatnak. Nem tétlenkedett távollétükben, és kapcsolatba lépett egy régi ismerősével, Sethenethel, aki a Logan kereste jel és az ő ügyében is felajánlotta a segítségét. Még aznap, vagy a következő éjjel várná a csapatot az elhagyatott Ibis templomban. Mivel az éjszakai Luxur kívülállók számára nem a legbiztonságosabb hely, a pihenés és a holnap éjjeli találkozó mellett döntöttek.


Másnap éjjel, az Ibis templomban találkoztak Sethenethel (a képen), aki elárulta Logannak, hogy a jel, amit keres, nem más, mint a Set papok által számontartott tizenkét misztikus tudás közül az egyik, ami Acheron buksával egyidőben veszett el. A stygiai krónikások szerint egy, a hódító barbár hybóriaiaktól délre menekült acheroni pap vitte magával a sírjába tudományát, aki az akkori szóbeszéd szerint Ankhenu, a lezuhant piramisban nyugszik. A piramist máig nem találták meg. Ennek a tudásnak jelenleg hét fokozata ismert. Az acheroniak kilencet, Stygia földjein többezer évvel korábban uralkodó Óriáskirályok papjai pedig tizekettőt birtokoltak. A két egymásba gabalyodott kígyó jelét árnyékmaszknak nevezik, a misztikus tudás birtokosa pedig képes teljes befolyást gyakorolni egy célszemély érzékszervein. Setheneth todomására hozta Logannak és Aiiának, hogy ők is egy-egy ilyen jelet viselnek magukon, megerősítésképpen valamiféle sötét boszorkánysággal felidézett bennük különféle eseményeket (vagy befolyásolta az érzékszerveiket), amiket most már a mágikus jel bűvöletéből kikerülve tudtak újra átélni. Logan, a törzsét megtámadó fekete páncélos harcosok helyett a közeli Fehéragyar törzs tagjait vélte felfedezi a támadókban, Aiia pedig egy ünnepen látta ráncos sámánjukat, ahogy az a törzs többi tagjára is felteszi az elveszett jelet. Setheneth, hogy eltávolítsa róluk a jelet, kis időt kért, de addig is megkérte látogatóit, hogy másnap menjenek el a Derketo templomba és tudják meg, hogy a három látnok közül melyik lehet az, amelyik kapcsolatban van Nakhanam Hatep elmozdításának ügyével. Thotra által megelmített problémát, miszerint a temploma csak helyiek mehetnek be, Setheneth elhesegette és szerinte napfelkeltétől ez már nem lesz akadály többé. Demetrio miatt, holnap estére egy újabb találkozót beszélt meg a csapat Sethenethel, ugyaitt az Ibis templomban.

Másnap reggel a sátorban ébredezve megdöbbenve tapasztalták, hogy magukat ugyan nem, de többi külhöni társukat mind stygiainak látták, és a saját anyanyelvükön hallották beszélni őket, amit a stygiai Thotra, helyi nyelvjárásként hallott. Értelmet nyert, hogy az éjszaka során mindhármuk álmában erőteljesen megjelent Setheneth, és ősi igéket olvasott rájuk. A boszorkányság megdöbbentette Hatepet is, de ezen hamar felülkerekedett a gyakorlatiassága és egész délelőtt inkább a helyi szokásokról mesélt a csapatnak, miközben Sadikin gazdag és díszes ruhákat szerzett be a piacról. Thotra homályos okokból, de nem volt hajladó bemenni a temploma, állítólag Khemiben volt már "szerencséje" Set ágyasaihoz és soha többet nem kér belőlük az életben. Koradélután végült elmentek a Derketo templomba, a testi és lelki györörök házába, de hamar kiderült, a látnokokat csak valamiféle megtisztulási rituálé után lehetett volna meglátognai, így amikor rájöttek, hogy valójában mit is takar ez, az addig is igen hevesen viselkedő Logant és az őt folyamatosan nyugatgató Mitát inkább kivezették a templomból. Aiia a maradás mellett döntött, de amikor néhány órával később két papnő megpróbálta elcsábítani, ő is a gyorsan kiviharzott.

Este a sátorban, mikor Setheneth boszorkánysága eltűnt, Hatep előállt tervével: holnap, Set ünnepén, ahol Luxur minden fontos személye jelen lesz, meggyilkolnák a három Derketo látnokot (jobb lett volna csak egyet, de Hatep ügyéért Thoth-Amon és Ramanhotep hajlandó elintézi mindhármat), ami után elvileg megtudnák, hogy ki az, aki megbízta az Ishiti főpapot Hatep elrablásával. Logan, Mita, Aiia és Thotra feladata lenne megölni azt az embert, aki felfedné magát. Ahhoz, hogy a luxuri hatalmasságok közelében legyenek, feláldozandó rabszolgaként lennének jelen. Biztonságukról és az időzítésről Thoth-Amon gondoskodna. Kisebb zsörtölődés és vonakodás után a csapat végül elvállalta, hogy ebben is segít Hatepnek, akinek állítása szerint ez lenne az utolsó kérése. Röviddel a terv megbeszélése után megjelent Ramanhotep, aki bemutatta nekik, hogy milyen lesz az a könnyedén leoldható kötés, amivel másnap össze lesznek kötözve. Hatep három fehér bokaszalaggal jelölt katonáról is említést tett, akik nem fognak ellenállni, ha lefegyverzik őket. Az éjszaka folyamán még visszatértek az Ibis templomba is, magukkal vittek egy levágott csomót Demetrio rőt sörényéből, amiből Setheneth megállapította, hogy a vanír barbár ugyancsak viselője az árménymaszk jelnek...

2010. április 3., szombat

Piece of Mind - ToC

Történetünk fordulóponthoz érkezett, így a játékosok a lehető legnagyobb koncentrációban jelentek meg, egyedül Armand Ronsard (Gábor) hiányzott.

Mary Stampthon - csupaszív titkárnő (Eszter)
Benny Bartolo - alvilági nehézfiúból lett magándetektív (Dávid)
Vincenzo Pinotti - tényfeltáró újságíró (Gergő)
Maurice Chevalier - kedvtelésből nyomozósdit játszó milliomospalánta (Tomi)
Charles Loong - bölcs kínai orvos (Zsolt)
Ceasar Klémensky - spiritiszta, médium és profi hipnotizőr (Krisztián)
Isaac Auerbach - arrogáns ügyvéd és jogi szakértő (D.Gábor)

Több mint három hónappal a Bagoly-hegyi események után hőseink némiképp egyenesbe jöttek magukkal. Erica Gordon eltűnéséről semmilyen cikk nem jelent meg, úgy fest a család egy "váratlan európai utazás" meséjével elaltatta az érdeklődőket. Egy májusi estén Darius Grady (fenti kép) utasítására különböző meghívotti minőségben jelentek meg a Bostoni Segélyegylet jótékonysági hangversenyén, majd az azt követő állófogadáson a Halliwell Hallban. A terv az volt, hogy minél több fényképet készítsenek a város elitjéről, hogy aztán az előhívási procedúra során leleplezzék kik nem azok akiknek látszanak.

A rutinművelet során azonban több más váratlan fordulat is beköszöntött:

Maurice Chevaliernek drámai módon bemutatkozott Petra Olenska Gordon, Erica nővére (A húgom sokat mesélt már Önről...már ami megmaradt belőle." - bal oldali kép) aki viszont bemutatott egy másik személyt az elit társaságnak. A hölgy neve ekkoriban Amerikában még nem csengett ismerősen, ám a játékosok történelmi tájékozottsága már sikerrel pozícionálta a német író-rendező-színésznőt, Helene 'Leni' Riefenstahlt. A germán dáma megragadta az alkalmat, hogy meghívja a kedves egybegyűlteket legújabb filmjének a Kék fénynek a két nappal később esedékes premiergálájára.

Ceasar Klémensky túlvilági testvére egy bizarr és nyugtalanító jelenés formájában az estély közepén megjelent a spiritisztának és megpróbálta felhívni hősünk figyelmét valami olyan veszélyre, mely magukat a szellemeket is fenyegetik. Küldetését azonban nem tudta bevégezni, mert a két rémarc - ezúttal a házigazda két csemetéjének formájában - elragadta Ceasar testetlen öccsét, aki láthatólag kínok között vált semmivé, alapjaiban rendítve meg a médiumot.

Isaac Auerbachot az est egy pontján kihívták az épület elé, ahol néhány ápoló és egy bizonyos Dr. Frazier megpróbált rásegíteni egy kényszerzubbonyt, amitől csak Benny baljós fellépése mentette meg a jogi szakértőt. A doktor azt állította, hogy Auerbach néhány nappal ezelőtt szökött meg a Hamilton elmegyógyintézetből. Az állítás képtelenségnek tűnt, ám Dr. Frazier felajánlotta, hogy másnap szívesen ad magyarázatot ha felkeresik őt az intézetben.

Még az este előhívták a képeket és ekkor Auerbach arrogáns kiegyensúlyozottsága ismét erősen megbillent: mentoráról és főnökéről, Dr. Salamon Steinről (jobb oldali kép) kiderült hogy rémarc. A zaklatott ügyvéd másnap társaival felkereste az évek óta befejezetlenül álló Hamilton szanatóriumot, ahol Dr. Frazier készségesen fogadta őket. Megtudták, hogy néhány nappal ezelőtt a rendőrök behoztak a szanatóriumba egy félmeztelen zavarodott férfit, aki nem tudott kielégítő magyarázatot adni a karambolra amit okozott, sem pedig a testén lévő vérre ami láthatólag nem az övé volt. A férfi megszólálásig úgy nézett ki mint Auerbach, ám mindössze alig 10 órát tartózkodott az intézet falai között, mert máig megmagyarázhatatlan módon egyszerűen eltűnt a szobájából, ahová estére bezárták. A vizsgálatát maga az intézet főorvosa, Belknap professzor végezte, aki a férfi eltűnését követően szabadságra ment és minden anyagot magával vitt. Dr. Frazier azt javasolta, hogy ha többet szeretnének tudni keressék fel a professzort.
Az intézetből távoztukban egy ismerős kislánnyal találkoztak a parkolóban: Lola James-szel (fenti képen középen), az Angyalőr Árvaház kis betegével. Mindössze egy kis csokoládéért cserébe odaadott egy tépett párnahuzatra vérrel rajzolt térképet Marynek. A lányka azt mondta hogy ezt a térképet attól a bácsitól kapta (itt rámutatott Auerbachra) aki azt mondta hogy ezt a térképet majd adja vissza neki vagy Marynek ha legközelebb találkoznak.

A hevenyészett térkép egy pontra mutatott a Boston és Providence között húzódó kiterjedt erdőségben, a Ghostwoodban. A helynek amúgy sincs túlságosan jó híre, így ennek szellemében óvatosan közelítették meg a helyet. A térképen jelölt öt sycamore fa gyűrűjében aztán megtalálták két felborult öltözőtükör között fekvő és a fizika törvényeinek ellentmondó módon megcsonkított nő holttestét. A láthatólag napok óta itt heverő test megszólalásig hasonlított Mary-re. A rémület és a kábulat első hullámaiból magukhoz térve megvizsgálták a kis tisztást, felszedtek egy kódolt héber írásjelekkel tarkított lapot és végül arra a konszenzusra jutottak, hogy itt valamiféle rituálét hajthattak végre.

Összeszedték a nő holttestét és elindultak az autóikkal vissza a városba amikor is egy hatalmas, nekroid rovarra emlékeztető szárnyas lény cibálta szét azt a járművet amiben Dr. Loong utazott. Heves lövöldözés vette kezdetét, ám az idegennek még Benny jól irányzott utolsó lövése előtt sikerült egy körülbelül tenyérnyi követ becsúsztatnia a súlyosan sérült doktor zsebébe, aki láthatólag elsődleges célpontja volt.

Miután rendezték soraikat felkeresték Belknap professzort aki meglátva Auerbachot először enyhe lefolyású sokkot kapott majd készségesen megosztotta velük a fényképeket amiket Simon L. Goldmsithről készített, aki ekkor már egyáltalán nem meglepő módon pontosan úgy nézett ki mint Isaac L. Auerbach. A kezét elmaszatolódott héber felfestések (fenti kép) díszítették és a szemén látszott hogy nincs ki mind a négy kereke. Belknap lejátszotta nekik azt a hét viaszhengert amikre hangfelvételt készített a férfival. Ezek átiratát itt találjátok. Auerbachot annyira megrázták az események, hogy csak Klémensky hipnózisa tudta, úgy ahogy helyrehozni. A hallottak után rögvest próbát is tettek Belknap professzoron néhány náluk lévő fényképpel és az eredmény bevált: az orvos semmi különöset nem látott azokon a képeken amiken hőseink hátborzongató rémarcokat.

A fináléban úgy döntöttek nyomozóink, hogy felkeresik a Kék fény premiergáláját, ahová Chevaliér és Klémensky vállalta, hogy elkíséri a két dámát, Petra Olenska Gordont és Helena Riefensthalt (lenti kép). A három autóból álló konvoj haladásában azonban hamarosan folytonossági szünetek jelentkeztek. Ahogy kezdték megközelíteni a mozit az összes nyomozó éles fejfájást érzett, melynek intenzitása egyre erősödött ahogy közelítettek a fényárban úszó filmszínház előtt tolongó tömeg felé. A bemutató dekorációjaként kihelyezett, belülről megvilágított embermagas plasztik kristályok kék fénye különösen bántó volt. Amikor némelyiküknek elkezdett vérezni a füle vagy az orra inkább lehúzódtak. Az első kocsiban utazó dilettáns és spiritiszta kriptikus megállapítás tanúja lett, melyet Leni tett és melyre Petra beleegyezően helyeselt: "Mi-go ügynökök."

A két nő biztosította hőseinket, hogy nem ők az igazi ellenségeik, hanem azok akik bábokká változtatták őket - a mi-gók. Ha nem hisznek nekik hát vizsgálják meg a fejüket. Ott lesz a válasz. Azonban azt tanácsolták, hogy tartsák magukat távol a kínai orvostól, mert őt már megjelölték. Gordon polgármester legidősebb lánya, Veronica olyan bosszút fog állni rajta Erica meggyilkolásáért, mely még a pokolban is legendás lesz. Ha Veronica visszaér az Alpha Tauriról szanaszét szaggatja még azok lelkét is akiket a doktor mellett talál - és nem fogja őt érdekelni, hogy a bűnösök szabadakaratukból vagy elmebefolyás alatt cselekedtek. Megtorló alkat.

A fentiek mellett nyomozóink két ismerettel is gazdagodtak:

1. Úgy fest sem Ms. Gordon Olenska, sem pedig frau Riefenstahl nem tudnak a szellemvilág éterén át betolakodó rémarcok inváziójáról, akik láthatólag lassan átveszik az emberek helyét.

2. Alaposan átvizsgálták magukat és mindnyájuk koponyájának hátsó felén, pontosan ugyanazon a helyen, a fejbőrön, a haj alatt találtak egy körülbelül tíz centiméteres csíkot. Ha az a csík egy korábbi agysebészeti beavatkozás helye, akkor a hegesedés hiánya arra enged következtetni, hogy akik ezt elvégezték, azok szakértelme messze meghaladja az emberiség jelenlegi orvostudományát.