Age of Worms - EBERRON D&D

Miután az Őrző szektájának egykori főhadiszállásán kipihentük magunkat, visszatértünk a központi helységbe, ahol észrevettük, hogy a fókuszpontként azonosított fekete masszával teli medence mintha hő nélküli forrásnak indult volna. Az Gunyor és az Árny szektájához vezető két-két ajtót nem tudtuk azonosítani, így találomra az egyiken folytattuk utunkat. Az ajtó mögött egy homályos ködgomolyag fogadott, melyről kiderítettük, hogy egy utaztató varázslat, mely úgy működik, hogy a belépő személy lelkiereje (és nem tudatos választása) alapján határozza meg annak uticélját, a két lehetséges közül. Így történhetett, hogy a magabiztos és fegyelmezett Delta egy folyosóra, majd később egy könyvtárba került, míg a többiek egy része a Gunyor öncsonkító szerzeteseinek karmai közé. Természetesen az ajtókon való közlekedés ekképpen megosztotta erőinket, ám a velünk tartó vazallusok egy részének elvesztésén kívül minden akadályt sikerült vennünk.

A szerzetesek sorait később varázshasználó madáremberek, a kenkuk is erősítették, de a Háló és azt Erőfal varázslatokkal sikerült őket nagyobb számban lekötni, illetve egymástól elkülöníteni. Védelmük legutolsó bástyája egy illúziófal volt, mely mögül különféle területre ható varázslatokkal bombáztak minket. Mire sikerült megállapítanom elhelyezkedésüket és egy újabb Erőfallal elzárni őket tőlünk, már alaposan szétzilálódtunk, a lábunk alatt a kő nyakig érő sárrá változott és az utaztató ajtóknak hála néhányunk az Erőfal mögé, az ellenség tőszomszédságába került.

Nagyon hamar sikerült megállapítanunk, hogy ki lehet a vezérük (a képen). Lassan haladva, helyezkedve, több oldalról támadva végül a közelébe férkőztünk és Auric (Máté irányította NPC) bevégezte sorsát. Az Arctalanként azonosított illető elégedett mosollyal halt meg, sejtésem szerint nem őt, hanem mindössze egy szimulákrumát pusztítottuk el. A nála talált levélből fény derült arra, hogy a három szekta szándéka szerint önként áldozza fel magát, hogy életre keltse Kyuss Első Apostolát majd elhozza a Férgek korát. Úgy fest ennek az áldozatnak mi vagyunk a beteljesítői, így pontosan azt a veszedelmet szabadítjuk el, melyet megakadályozni próbáltunk. Ezt nem hagyhatjuk ennyiben.

Gorące pozdrowienia z Manila pt.2 - TS

Kivételesen hétköznap fejeztük be a mesét, a nyomozós kalandoknak nem szokott jót tenni a hosszú kihagyás. Dávid megállapítása szerint azonban egy rövid szünet mindenképp előnyös, hisz a két napban volt ideje újabb irányt szabni a nyomozásnak.

Bekérték és megvizsgálták az állomás Távközlési központjából a belső biztonsági kamerafelvételeket, majd a központ parancsnokával folytatott beszélgetés során tudomásukra jutott, hogy az nem kifejezetten szabályos módon magán másolatokat készít a rögzített állományokról, mivel azok egy hét után automatikusan törlésre kerülnek. Jeschke parancsnok ily módon készített másolatait összevetették az aktuális felvételekkel és arra a következtetésre jutottak, hogy valaki manipulálta őket, ám az elkövető nem tudott arról, hogy Jeschkének van egy saját állománya, így beavatkozására fény derült.

Ennek mentén haladva egyre több bizonyítékot találtak az Afrodité állomás biztonsági parancsnok-helyettese, Janelly Fourtou (a képen) ellen, aki a letartóztatás küszöbén önként feladta magát. A főorvos bevonásával megvizsgálták és kiderült, hogy a nő féloldali amnéziával járó tudathasadásban szenved, melyet egy, a neurokémiai térképére programozott slinky megtekintése váltott ki. A nő azért nem jutott a nyomozásban egyről a kettőre, mert saját maga eltüntette a nyomokat tudatának részlegesen amnéziás, de becsületes fele elől. Ugyanezen slinky volt felelős a kómás megbetegedésekért, mely a lengyel nyelvben elrejtett algoritmusokon keresztül neurális rövidzárlatot okozott azoknál, akik értették a nyelvet és teljes merülésben nézték.

A nagy összefüggés utolsó darabjai egy velük párhuzamosan, a lengyel belügyminisztérium megbízásából nyomozó titkosügynökkel folytatott információcseréből álltak össze. A TSA (Transzpacifikus Szocialista Szövetség) ördögi terve arra épült, hogy 9 évvel ezelőtt ellopták körülbelül harminc beteg neurális térképét egy bioszalonból, köztük Janelly Fourtou-ét. Elkészítették ezt a slinkyt, mely a fent említett pszichózist fogja okozni nála, a lengyel nyelven beszélőknél pedig kómát okoz. Ez utóbbi jellemzője lesz alkalmas arra, hogy előbb-utóbb eljusson a megbetegedések után nyomozó biztonsági-parancsnok helyetteshez és kifejtse rajta a kívánt hatást. Az állomány Afrodité állomásra történő feltöltéséhez a Sprzedawane Polska nevű krakkói nanoszocialista párt aktivistáit használták fel, akiknek fogalmuk sem volt róla, hogy ideológiájukon keresztül milyen merényletben vesznek részt. A tudathasadásos Janelly Fourtou aztán ellopta az EOS kezdeményezés terveit, ám eljuttatnia már nem sikerült a célhoz, mert nyomozóink még időben visszaszerezték.

A játékosok több éves RPG-s tapasztalatuknak, valamint cy-fi és sci-fi ismereteiknek hála hamar belerázódtak a szettingbe, és megismerkedtek a "kényelmes" nyomozás fogalmával, midőn egyetlen pisztolylövés sem dördült.

Gorące pozdrowienia z Manila pt.1 - TS

Eddig hárman csináltak karaktert ehhez az alapvetően csonka hétvégékre helykitöltőnek szánt hard SF kampányhoz. A mostani hétvégén Gábor nem tudott jelen lenni, így karaktere a CIT/Provancale nevű francia nagyipari konglomerátus nyugdíjasainak fenntartott festői metafaluban kezdett nyomozásba egy társadalmi biztosításra specializálódott hálózat után. A szabályrendszer és a kampány szerkezetének hála Gábor egy kockadobással eldöntheti majd, hogy az ügyet sikerült-e a karakterének off-game megoldania. Ez különösen fontos, hisz a részleg fennmaradása az eredmények függvénye.

A Vénuszon, az EU űrprogramja által finanszírozott és az Európai Űrügynökség által üzemeltetett Afrodité kutatóállomáson két dolgozó hasonló körülmények között kómába esett, majd az esetleges összefüggések után nyomozó biztonsági főparancsok, Tannock őrnagy is követte őket a kómába. Helyettese, Fourtou hadnagy ekkor asszisztenciát kért az EU Biztonsági és védelmi albizottságától.
A bürokratikus gépezet mozgósította a 2-es részleget így Svartendal őrnagy (Dávid) és Natividad őrmester (Krisztián) a kutatóállomásra utaztak. 2099 januárjában a Vénusz és a Föld egymáshoz való közelsége okán viszonylag gyorsan, 11,7 nap alatt meg is érkeztek. Sajnos az átszállást követően a légköri repülőjük meghibásodott és kényszerleszállással tudtak csak felszínt érni. A leszállópálya annyira megsérült, hogy néhány napig szünteltetni kénytelenek a felszállásokat, ám a személyzeti fluktuáció ilyetén megszűnése megkönnyítette nyomozóink munkáját.

A hadnaggyal való ismeretség után bele is kezdtek a munkába: áttekintették az eddigi nyomozati anyagokat, felülvizsgálták annak néhány pontját, újabb kapcsolati hálókat derítettek fel, valamint minták után kutatva távközlési és adatforgalmi események naplózását tanulmányozták. Különböző természetű, általános tájékozódásra vagy éppen célirányos információszerzésre törekvő beszélgetéseket folytattak az állomás dolgozóival, saját inkognitójukat megőrizve ismét kihallgatták a vizsgálatba bevont szakértőket, sőt újabb feladatokat adtak nekik.

Az első játékülés végére több erős nyomra is szert tettek, melyek közül legfontosabb tény a Vénusz terraformálására létrehozott EOS Kezdeményezés titkos terveinek illetéktelen eltulajdonítása.

Temple of Takhisis - DL D&D

Eszter akkor kezdte el ezt a kampányt, amikor én a blogot, tehát valamivel több mint két éve. Hosszú kihagyás után most pontot tettünk a kaland végére.

Az előző játékülés végén elhatároztuk, hogy begyűjtött kincseinket elbarterezzük, lehetőség szerint további mágikus tárgyakra. Krynn legnagyobb varázstárgyakra specializált szakboltjában ezt meg is ejtettük, majd a kincsét féltve őrizgető Guttert (Gábor) és az ismét feltűnt Timolast magunk mögött hagyva folytattuk egyéni küldetéseinket.

Sargonnas piszkos átkának köszönhetően nemet váltottunk, és ennek feloldása csak úgy lehetséges ha személyes bosszút állunk egy-egy személyen - én az apám gyilkosán. A sort Feketeszemű Gábriel (Zsolt) célpontjával kezdtük, aki egy mocsár közepén lakozó gyönyörűséges hölgy - hamar kiderült róla hogy egy fekete sárkány. Az utazás nem vett igénybe időt és fáradtságot, mivel a helyszíneket egy látomás miatt ismertük, így a teleport varázslat expresszéhez folyamodhattunk. A sárkányhölgy nem adott lehetőséget tárgyalásra, rögvest ránk támadt. Magam kimaradtam a harcból egy kürtőben való veszteglés miatt, ám Rascan (Dávid) a maradék sárkánylándzsánkkal bevégezte a bestia sorsát és Gábriel visszaváltozott férfivá.

Innen ahhoz az elf férfihez teleportáltunk, akit Sargonnas az apám gyilkosaként azonosított. A magányos remete életet folytató Zaltar Talird (a képen) anyám képét őrizgette, de ami megdöbbentő, hogy teketória nélkül bevallotta tettét. Története szerint apám nem egészen ártatlanul halt meg, s mint az sejthető egy szerelmi rivalizálás húzódik a háttérben. A férfi megbánást tanúsított, megkíméltem az életét, és ezért cserébe elárulta hogyan oldhatom fel az átkot. Ez azonban egy további hosszú kaland kilátásával kecsegtet, így inkább Rascan ügyét vettük kezelésbe.

Az ő célszemélye egy barbár törzsfő volt, akit rögvest meg is támadtunk. Mint kiderült nem ő, hanem a sámánnője mozgatja a szálakat, így Rascan őt is kardélre hányta. Ezután a barbárunkról is felszállt az átok, emellett pedig rábukkant törzse egyik utolsó életbenmaradt női tagjára, aki a kihaló törzs ujjászületésének ígéretét hordozza magában.

Dolguk végeztével karaktereink gyalogosan elindultak - egy ideig még együtt - a legnyugvó nap irányába.

Az idei második, több mint két éve folyó kampányt zártuk le. Ez idő alatt következetes módon a mesélők ennek a csapatnak nem indítottak új kampányt és általában véve sem nagyon startolt új kalandfolyam (kivéve az Age of Worms-ot és Zsolt Dreamlandes ciklusát, mely talán nem is igazán kampány, sokkal inkább egy három-négy részes mese). Sajnos ez utóbbi is már jó ideje függőben.