2007. június 3., vasárnap

Temple of Takhisis - DL D&D

Eszter akkor kezdte el ezt a kampányt, amikor én a blogot, tehát valamivel több mint két éve. Hosszú kihagyás után most pontot tettünk a kaland végére.

Az előző játékülés végén elhatároztuk, hogy begyűjtött kincseinket elbarterezzük, lehetőség szerint további mágikus tárgyakra. Krynn legnagyobb varázstárgyakra specializált szakboltjában ezt meg is ejtettük, majd a kincsét féltve őrizgető Guttert (Gábor) és az ismét feltűnt Timolast magunk mögött hagyva folytattuk egyéni küldetéseinket.

Sargonnas piszkos átkának köszönhetően nemet váltottunk, és ennek feloldása csak úgy lehetséges ha személyes bosszút állunk egy-egy személyen - én az apám gyilkosán. A sort Feketeszemű Gábriel (Zsolt) célpontjával kezdtük, aki egy mocsár közepén lakozó gyönyörűséges hölgy - hamar kiderült róla hogy egy fekete sárkány. Az utazás nem vett igénybe időt és fáradtságot, mivel a helyszíneket egy látomás miatt ismertük, így a teleport varázslat expresszéhez folyamodhattunk. A sárkányhölgy nem adott lehetőséget tárgyalásra, rögvest ránk támadt. Magam kimaradtam a harcból egy kürtőben való veszteglés miatt, ám Rascan (Dávid) a maradék sárkánylándzsánkkal bevégezte a bestia sorsát és Gábriel visszaváltozott férfivá.

Innen ahhoz az elf férfihez teleportáltunk, akit Sargonnas az apám gyilkosaként azonosított. A magányos remete életet folytató Zaltar Talird (a képen) anyám képét őrizgette, de ami megdöbbentő, hogy teketória nélkül bevallotta tettét. Története szerint apám nem egészen ártatlanul halt meg, s mint az sejthető egy szerelmi rivalizálás húzódik a háttérben. A férfi megbánást tanúsított, megkíméltem az életét, és ezért cserébe elárulta hogyan oldhatom fel az átkot. Ez azonban egy további hosszú kaland kilátásával kecsegtet, így inkább Rascan ügyét vettük kezelésbe.

Az ő célszemélye egy barbár törzsfő volt, akit rögvest meg is támadtunk. Mint kiderült nem ő, hanem a sámánnője mozgatja a szálakat, így Rascan őt is kardélre hányta. Ezután a barbárunkról is felszállt az átok, emellett pedig rábukkant törzse egyik utolsó életbenmaradt női tagjára, aki a kihaló törzs ujjászületésének ígéretét hordozza magában.

Dolguk végeztével karaktereink gyalogosan elindultak - egy ideig még együtt - a legnyugvó nap irányába.

Az idei második, több mint két éve folyó kampányt zártuk le. Ez idő alatt következetes módon a mesélők ennek a csapatnak nem indítottak új kampányt és általában véve sem nagyon startolt új kalandfolyam (kivéve az Age of Worms-ot és Zsolt Dreamlandes ciklusát, mely talán nem is igazán kampány, sokkal inkább egy három-négy részes mese). Sajnos ez utóbbi is már jó ideje függőben.

Nincsenek megjegyzések: