Return to Khemi part II. - Conan RPG

Lon Logan, Aiia, Demetrio és Zurriago alkotta csapat tábort vert a földalatti romok bejáratánál és ellátták egymás sérüléseit. Demetrio és Zurriago voltak a legrosszabb állapotban. Pihenést fontolgattak, de hamar rájöttek, hogy nem lenne elég fáklyájuk. A fénykörön kívül hemzsegő férgek miatt inkább nem kockáztatták, hogy tűz nélkül pihenjenek. Nem volt más választásuk (pontosabban volt, de nem azt választották), ismét behatoltak a romokba, de most már jóval megfontoltabban.

Kötelek segítségével túljutottak egy veremcsapdán, amit mágikus sötétség rejtett, olyan, ahol még Zurriago sem látott, akiről már korábban kiderült, hogy vaksötétben is könnyűszerrel képes tájékozódni. Eközben Logan elkóborolt egy nagyobb terem bejáratáig, de barbár ösztönei azt súgták, ne lépjen tovább a lefelé vezető óriási lépcsőkön. A veremcsapda után meglepésükre a romos falak eltűntek és egy természetes barlangba jutottak. Ekkor szembesültek vele, hogy a vásárolt térkép pontatlan volt. A sort záró Demetrio ekkor észrevette, hogy a visszautat egy tükörsima fal torlaszolta el. Rövid vizsgálódás után nem volt mit tenni, folytatták az utat.

A barlang egy hatalmas terembe torkollott. Középen egy hatalmas kígyószobor volt, túlsó végén egy széles hasadék mélyéről sötétvörös fény áradt. A hasadék felett, egy oltár előtt pedig meglátták vendéglátóikat: egy stygiai papot, két íjásszal, Mitát és Thotra-ak-Mekrit (láthatóan csak ő ismerte fel a behatolókat). Rövid szóváltás, kölcsönös fenyegetések után a pap ajkát ősi igék hagyták el, aminek hatására teste áttetszővé vált és a hatalmas kígyószobor életre kelt. Logan, Demetrio és Zurriago rávetették magukat a kígyóra, Aiia pedig az íjászokat vette célba. Thotra előkapott egy stygiai íjat és célba vette a zingarait. Mita testőrként állt a pap, vélhetően Sebak Meth (képen) mellett. Demetriót hamar leterítette a kígyó, majd a feketére égett Zurriago is hasonló sorsa jutott. Aiia eközben észrevételül eljutott a falon mászva az oltárhoz és amikor Logan lefejezte a hatalmas kígyót, Sebak Meth eszméletlenül elterült. Aiia több vesszőt is beleeresztett, majd Mitáva is harcba keveredett. Aiia közeledtére Thotra eltűnt az egyik sötét járatban. Mikor a brythun nő végre megölte Sebak Meth-et, Mita mintha valami álomból ébredt volna fel, legutolsó emléke az volt, hogy nomádok rabolták el.

Ezt követően, amennyire gyorsan csak lehetett, kifosztották Sebak Meth házát, majd papi ruhában még hajnal előtt maguk mögött hagyták Khemi falait... 

... és a történetnek még koránt sincs vége, a csapat még ezek után sem akarta elhagyni Stygiát (!) és az ősi Anekhu fordított piramisa felé vették az irányt. (sőt Lon Logan még Luxurba is vissza akart menni, hogy bosszút álljon Nakhanam Hatep-en, de a többiek lebeszélték erről az őrültségről. Stygia fővárosa azért útba esik a baljóslatú piramis felé...)

A Sinister REvelation - AFMBE

Parker Luciani - (András)

Jessica Sherawat - (Zsolt)

Jill Valentine - (Krisztián)

The Devil's Peak - The Savage World of Solomon Kane

Lachlainn Thorne (magányos vándor, önjelölt templomos lovag) már több napja kénytelen volt elviselni Gerald Blackwell (nemesi származásáról hazudozó útonálló, szegény embereket fosztogató hitetlen kutya - Thirlen) társaságát (aminek legszembetűnőbb jele a kialvatlanság volt), miközben keletről nyugtra tartva a Pennine hegységet szelték át. Már napok óta nem találkoztak senkivel, lakott települést vagy fogadót sem találtak. Már régen kifogytak minden mondanivalóból; Thorne amúgy is nagyon unta már Blackwell folyamatos hazudozásait a nemesi véréről; nem kellett volna már sok ahhoz, hogy kiontsa és megnézze magának. A negyedik nap délutánján egy aprócska hegyi faluba érkeztek ahol néhány helyi ember két sírgödör felett búslakodott. Az utazók észrevették, hogy az apró temetőben még további hat friss sírhant is volt. Megérkezésükkor a komor szemközti hegy vészjósló előérzetet váltott ki Thorne-ból és Blackwell-ből. A falu elöljárója, Marton, elmesélte, hogy kb. egy hete kezdődött minden szörnyűség: patás ördögök támadtak Oscar és Maria házára, akiknek egyébként előtte két nappal tűntek el a gyerekeik, Karl és Anett. A falu vadásza megpróbálta a patás nyomokat követni, de őt sem látták azóta... 

Thorne és Blackwell megalkudtak a helyiekkel, hogy ellátás és fél font fizetség fejében leszámolnak a falusiakat bántalmazó sátáni teremtményekkel, legyen azok bármik is. Blackwell pénzéhsége igazán "nemesi" volt, egyáltalán nem vette figyelembe a falusiak nehéz helyzetét. Kibújt a szög a zsákból, Blackwell bebizonyította, hogy pontosan az, aminek a gael gondolta: egy becstelen fosztogató kutya, bitóra való tolvaj, nem több. Még naplemente előtt, gyorsan összeterelték az összes falusit a kocsmába és éjszakára elbarikádozták magukat. Kívül fényeket gyújtottak. Sötétedés előtt beszéltek a vadász fiával, Peterrel, aki, állítása szerint látta már a támadókat, és valóban szőrös patás lábaik vannak; maguk az ördögök. Thorne még kiment egy gazdáért és fiáért, aki nem akarta a tanyáját és az állatait hátrahagyni. Thorne megvásárolta az állatait és bezavarta őket a kocsmába, az jószágait meg felajánlotta levágásra, hogy bőségesen legyen élelem a többieknek. Visszafelé észrevett egy magányos, kifosztott házat, ahol valóban patás lábak nyomok látszódtak. Értetlenül állt az előtt, hogy a házból hiányoztak teljesen hétköznapi dolgok, mint például élelem, és bútorok egy jó része. 

Éjjelre sűrű, nyúlós köd ülte meg a települést. A kocsma köré kihelyezett fények csak alig pár méterre adtak elegendő fényt. A fogadós (aki saját bevallása szerint katona viselt ember volt) elmondta Thorne-nak, hogy járt úgy egy éve erre egy vörös ruhát és nagy a palástján nagy keresztet viselő „lovag”, aki ugyanolyan címert viselt a pajzsán, mint a gael a mellkasán. Az éjszaka közepén, amikor táplálni kellett a tüzeket, Thorne meggyőződött róla, hogy a fénykörön kívül, valami idegen, talán latinul suttogó alakok ólálkodnak, és rajtaütésüknek talán csak az szabott gátat, hogy túl kevesen voltak a kocsmában összegyűlt mintegy 40 ember és a két felfegyverzett harcoshoz képest. A helyiek féltek, hogy a támadók esetleg rájuk gyújtják a fogadót, de ez elmaradt a hamarosan lezúduló eső miatt. 

Hajnalban Thorne és Blackwell megnézte az első támadás helyszínét; Peter is velük tartott. A ház meglehetősen messze volt a településtől. Még mindig láthatóak voltak a patás lábnyomok is, de továbbra sem volt megállapítható, hogy azok két vagy négylábútól származnak. A házból hiányzott minden élelem, az ágyak és a gyerekjátékok. A házon kívül több helyütt krétával rajzolt, különös jeleket is felfedeztek. A jelek a talajhoz közel és elég bizonytalan kézzel készülhettek. Blackwell szerint ismeretlen, ősi rúnák lehettek. Petert visszaküldték a kocsmába, ők pedig a nyomokat követve elindultak egyenest a szemközti Ördöghegy irányába. Az egyik sziklaperemen átkelve, meglepetésszerűen eléjük ugrott két patás, kecskefejű, rémisztő démon, testüket agyagszerű bőr borította, és a visszautat is elzárta további kettő. A küzdelemben majdnem alul maradtak, de végül sikerült hárommal végezni, amik porrá hullottak. Az utolsó pedig a bakkecske módjára elmenekült a meredek sziklákon felfelé. Thorne még rálőtt néhányszor, de a lőfegyverek szinte nem tudtak kárt tenni benne. Nem sokkal később a hegy egy rejtett zugában ősi épületeket pillantottak meg. Blackwell szerint ezek az ősi Atlantisz vagy Hyperborea korából szármázhatnak, de minden bizonnyal csak okoskodott a hazug tolvaj. A falakat mindenesetre itt is több, krétával rajzolt különös jelek tarkították, mindenfelé ősi jelekként díszítve az romos falakat és faragványokat. A korábban elmenekült lény itt csapott le rájuk újra, de a kettős már kiismerte a viselkedésüket, így már nem tudta meglepni őket a lény, majd könnyűszerrel pokolra küldték. 

Az épületek közt haladva hamarosan egy ősi, romos amfiteátrum fölé érkeztek, aminek az aljban jó pár, az eddig látottaknál alacsonyabb és igen szőrős kecskeszerű bestiát pillantottak meg, páncélban és felfegyverezve. A terület több pontján, hatalmas üstökben fortyogó lét láttak, amire szintén kecskedémonok vigyáztak. Pár agyagszerű kecskedémon pedig a tábort őrizte. Egy kifeszített ponyva alatt pedig élelem és bútorok sorakoztak, aminek a közelében két apró gyermek az egyik lényt ugráltatta. A lények meglepő módon mintha engedelmeskedtek volna a gyermekek szavának, de minden válaszuk és cselekedetük kitekerve, gonoszul, és feltehetőleg a gyermekek lelkét megrontva hatott vissza. A nagyszámú ellenfelek és a groteszk jelenet érthetetlensége miatt Thorne ás Blackwell egy ideig megfigyelő álláspontra helyezkedett. Kis idő elteltével egy főnöknek tűnő démon maga köré gyűjtötte a legtöbb agyagdémont, majd őrjáratozni küldte őket, feltehetően a társaik eltűnése miatt. Ezeket a város falai közt meglepve, könnyűszerrel mind lemészárolták, majd ezen felbuzdulva rárontanak a lentiekre is. A gyerekeket védve a démonok azonnal harcba szálltak, sátáni mágiával tűzköröket gyújtottak, és az üstökből további agyagdémonokat húztak elő. Thorne és Blackwell összehangolt támadásának azonban így sem tudtak ellenállni és a két harcos mind egy szálig levágta az összes démont. A harc után a gyerekeket szembesítették tettükkel, Thorne jól megérdemelt szülői pofonokat is kiosztott. Kiderült, hogy a gyerekek egy papírtekercsen látott rajzokat próbáltak utánozni a közeli romoknál, amikor megjelentek a démonok, de azok kedvesek voltak velük és furamód teljesítették minden kívánságukat. A papírt egy beomlott járatban találták, ahol egy vörös ruhás, templomos pajzs címert viselő holtestre bukkantak, aki már legalább egy éve halott lehet. 

A faluba visszatérve minden rendeződött, Thorne, ahogy korábban azt elhatározta, visszaadta a falunak a fizetségét...

Return to Khemi part I. - Conan RPG

Lon Logan, Aiia, Demetrio és Zurriago egészen Asgalunig menekültek a stygiai kalandjaik után. A várostól északra, egy esti táborozás alkalmával szólalt meg az északi barbár lelkiismerete: nem volt helyes Sebak Meth karmai között hagyni a vendhyai társukat, Mitát, és vissza kell menni érte kiszabadítani, vagy meggyőződni arról, hogy saját akaratából maradt a stygiai pap mellett. Aiia és Zurriago gondolkodás nélkül belement a dologba, Demetriót, mint egy zsoldost, viszont újra meg kellet bízni. Nincstelen utazók lévén némi jövőbeni fizetséget, és zsákmányból nagyobb részt is felajánlottak neki.

Khemi mellett, a Bazár-szigeten, ismét a Lila Ponty tavernában szálltak meg. Hamar ráébredtek, hogy bővebb információ vagy helyi segítség nélkül nem fognak tudni észrevétlenül bejutni a város fekete falai mögé. Továbbá fogalmuk sem volt, hol lehet egyáltalán Sebak Meth háza. Így kerültek kapcsolatba egy öreg, csuklyás megnyomorított tolvajjal, Snefneser-rel (képen), aki kellő mennyiségű ezüstérméért hajlandó volt segíteni: 200 ezüst egy térkép, aminek segítségével be lehet jutni Khemibe, akár Sebak Meth házába is, a város alatti ősi kazamatákon keresztül. 350 ezüst "álrabszolgaként" bevitetni magukat egy lefizetett kereskedő segítségével. A csapat az első megoldást választotta. Fegyvereket adtak el, hogy meglegyen a 200 ezüst, utána ismét találkoztak a stygiai tolvajjal, aki átnyújtotta a térképet, némi magyarázattal a járatok és a csapdákat illetően. Állítása szerint a térképet még ő készítette fénykorában, amikor még többször is látogatta a sötét járatokat.

A bejutást egy hosszú, víz alatti barlangjárat nehezítette, amin gyakorlatilag a sodrással szemben kellett felúszni. Lon Logan és Demetrio majdnem megfulladtak, mire a csapat megtalálta a megfelelő módszert a bejutásra. A járat egy hatalmas barlangfolyóba nyílt, ahol egy hatalmas krokodil támadta meg őket; Aiiát majdnem kettéharapta, de végül megfutamították a szörnyet, majd behatoltak a Khemi alatti, ősi styigiai járatokba, ahol hemzsegő férgek követték mozgásukat a fáklyáik fénykörén kívül. Logant néhány sarok után elbájolta valami vámpírszerű, kígyótestű nő, Aiia és Demetrio is követték példáját, de a cimmériai összeszedte minden akaraterejét, és kitört a lény béklyóiból. A barbár első lándzsaszúrása után illúzióként tűnt el a bestia. Zurriago közben egyenest belesétált egy tűzcsapdába, aminek hatására a különös lángoktól hamuvá kezdett változni a bőre. Gyorsan visszarohant a folyóhoz és a veszéllyel nem törődve belevetette magát. A csapat maradéka is visszavonulót fújt, követték Zurriagót és rendezték soraikat a fölalatti romok bejáratánál.

Demons of Lincolnshire - The Savage World of Solomon Kane

Miután Lachlainn Throne (magányos vándor, önjelölt templomos lovag - a képen) kétes hírnevű társaival együtt végzett a farkasemberekkel, megérzéseire (és egy újabb álomra) hagyatkozva elindult Lincolnshrine felé, hogy ott találkozzon ismerősével, Valerióval, az öreg csuhás bolonddal.

Útközben, egy fogadóban Thorne ismét istentelenekbe botlott: nyugodt falatozását részeg, mocskos tivornyázók zavarták meg, akik úgy gondolták, hogy egy magányos nőt azért vezetett eléjük a sors, hogy őket kényeztesse. A gael egy ideig higgadtan nézte a csetepatét, de amikor már a macska-ügyességgel és gyorsasággal rendelkező, bátortalannak aligha nevezhető nőt aljas módon sarokba kezdték szorítani, elsütötte fegyverét, majd kiontotta egy egyik részeg belét, a megdöbbent társaikat pedig elzavarta.

A nőről kiderült, hogy egy Esmeralda (Krisztián) nevű, állítása szerint látnoki képességekkel rendelkező cigánylány, aki történetesen pont Thorne-t keresi. Több se kellett, hogy a gaelben erős gyanú merüljön fel a nő valódi kilétével kapcsolatban. Ezt megerősítendő, amikor éjjel, valaki matatott az ajtójánál, majd puha lépteivel pont Esmeralda szobájába tért vissza, Thorne ráébredt, hogy valójában egy csinos, fondorlatos, útonálló szajha tolvajjal van dolga, aki magányos férfiaknak árulja kegyeit, majd fosztja ki őket és vágja el torkukat. Mivel a nő nem tágított Thorne mellől, reggel együtt folytatták az utat Lincolnshrine felé. A gael résnyire szűkült szemmel követte minden gyanús mozdulatát a tolvajnak.

Estére elérték a várost, ahol egyből meglátogatták hatalmas apátságot. Az éppen a hatalmas kapukat zárni készülő csuhás átlátszó hazugságokat fröcsögött, amikor Thorne Valerióról kérdezősködött. Ráadásul a pap felismerte a gael által büszkén viselt templomos címert is, amire a féleszű teljesen kikelt magából és az egyház hazugságait kezdte köpdösni. Thorne-nak több sem kellett. Megfenyegette a papot, ha megtudja, hogy hazudott Valerióról, kivágja a nyelvét mindenki szeme láttára.

Ezután a város legnépesebb kocsmájába tértek be, ahol nyomban kiderült: Valeriót négy hete látták utoljára, a szállásán nem hagyott semmit, de gyakran látogatta a helyi templomot és az apátságot is. Thorne nem volt meglepve. Ugyanakkor támadt egy ötlete. Rögvest meglátogatták és felverték a helyi papot, segítséget kérve tőle. Azt hazudta neki, hogy utazó, és a fia súlyos betegen fekszik a várostól nem messze; segítségét busásan megfizetné. A pappal azonnal elindultak. A bolond hozott magával egy felcsert is, akit a várostól fél órányi lovaglásra, Thorne nemes egyszerűséggel levágott, a halálra rémült csuhást pedig kivallatták Valerióról. Kiderült, hogy Valerio pár hete érkezett a városba. És azonnal valami "démon" után kezdett szaglászni valamilyen megérzéstől vezérelve. Ő elmesélte neki, hogy az apátságban egy démon garázdálkodik, ami minden újholdkor "életre kell". Valerio állítólag megtalálta a módját, annak, hogyan végezzen a démonnal. Már csak egy nap volt újholdig, ami a következő éjjel lesz. Valerio pedig pontosan négy hete tűnt el... a kép lassan összeállt Thorne-ban és kétes útitársában... A pap még azt is elárulta, hogy az apátságba a csatornákon keresztül is be lehet jutni. Thorne úgy tervezte, hogy megöli a papot is, de a vallatás után inkább úgy döntött, életben hagyja; elvégre sokat segített. Viszont közölte vele: a felcser halára az ő lelkén szárad, mivel ő hívta el - majd bűneit meggyónni küldte az öreg papot.

Nem volt más hátra, mint behatolni az apátságba és előkeríteni Valeriót, ha kell, a romlott papok pokolra küldésével. Egyedült az időpont volt kérdéses. Még hajnalban induljanak vagy esetleg várják ki az éjszakát? Thorne vérszomját nehéz volt türelemre inteni, de végül beleegyezett, hogy Esmeralda jóslással próbáljon némi segítséget szerezni. Látomásában a hajnali ködben lopództak be az apátságba a papok szállásaira, akik sárga, világító szemű démonokká változtak, majd darabokra tépték őket. Thorne azonnal kikövetkeztette, hogy a papokat mind megszállták a pokol démonai, menthetetlenek, így el kell pusztítani őket mind egy szálig.

A kérdés el volt döntve, a mocskos csatornákon át behatoltak az apátságba. A járatokat Thorne szerint minden bizonnyal a papok is használhatták, hogy sátáni tevékenységeiket elrejtsék a város elöl. Észrevétlenül bejutottak a papok szálláshelyeire, ahol lemészároltak akit csak értek, először az alvókat. A gael, tetőtől-talpig vérmocskosan, egy berserker dühével kaszabolva még több tucat menekülő csuhást küldött pokolra; egy kívülálló számára akár démon is lehetett volna.

A maradék pap a templom főhajójában gyűlt össze élükön a legfőbb gonosszal, Callum püspökkel, aki egy, néha halvány fénnyel felderengő, díszest buzogányt szorongatott és elállta az utat a papok és a Thorne-ék közt. A gael kiszúrta, hogy az oldalfalat díszítő szobrok egyike Valerióra hasonlít, és mintha egy arctalan szárnyas angyalt szorítana oda a falhoz.

Rávetették magukat a főpapra, de nem sikerült megsebezni a démont, mintha sérthetetlen lett volna. A csata közben Callum ajkát latin litániák hagyták el. A buzogány felvillant, majd a főpap egy robbanással az enyészeté lett. Hatalmas lökéshullám terített le mindenkit. Később magához tért a gael és Esmeralda. A papok szerencsére nem élték túl a lökést, élettelen tetemeik a fal tövében hevertek. A hajó felett ráleltek Callum szobájára. Thorne éppen készült felgyújtani az egész apátságot, amikor a főhajóból földöntúli fényességgel megjelent két szárnyas démon. Feltehetően Callum parancsolói. Valamint a fal egy darabja is hiányzott, és egy test hevert a rés közelében. A két szárnyas lény éppen falatozott az egyik pap kitépett szívéből. Thorne rájuk rontott, a rettegés amit a démonok sugároztak inkább felbőszítették, mint elijesztették volna. Esmeralda legyőzve a rátörő félelmet kissé megkésve, de csatlakozott a harchoz. Szinte azonnal sikerült a nagyobbik démonnal végezniük. Majd elkeseredett küzdelemben a kisebbikkel is. Bár mikor ez utóbbi elpusztult, szinte azonnal megjelent a sérült falfelületen egy szárnyas angyal szobra. Kiderült végül, hogy a földön fekvő test Valerio meggyötört és alig élő teste.

Rövidesen távoztak az démonoktól fertőzött apátságból, aminek felgyújtását már nem akadályozhatta nem semmi...

Serenity Cortex - S01 E04 Waynestown

"Fox Channel is fucking around with the new series, I tell you, dude! They are moving the airing dates around, then freezed the Serenity show for several months time, see, according to Wikipedia:

4th of February 2012 - S01 E00 Echoes of Jobs Past
25th of February 2012 - S01 E01 A Hard Steel Moon Part One
17th of March 2012 - S01 E02 A Hard Steel Moon Part Two
30th of June 2012 - S01 E03 For A Fistful of Poker Chips
18th of August 2012 - S01 E04 Waynestown

BUT, BUT! I heard from a friend of mine who works in the TV showbiz that they will put in air the new episode in this April and the title will be:

S01 E05 The Emperor's New Clothes. How great is that, huh? I hope they don't screw around this time, because honest to God (or Joss Whedon whoever would you choose), I'll launch a rally on the net to shame Fox to obedience..."

- Internet forum rant from a Browncoat nerd site

The Cast:

Yankee Fox (Mihály) - volt Barnakabátos mesterlövésznő, a Precious 47%-os arányú résztulajdonosa, a Függetlenségi Háború után egészen jó hírnévnek örvendő szabadúszó csemp... szállítási vállalkozó

William Harrow (Thirlen) - Persephone egyik rangosabb családjának kékvérű tagja, aki egyelőre nem tisztázott okok (amiknek vagy köze van vagy nincs korábbi duhaj életmódjához és kiemelkedő kardvívó tudásához) miatt hagyta el otthonát, hogy a saját lábára álljon, a Precious 47%-os résztulajdonosa

Wayne Rainey (Dávid) - mocskosszájú, nagypofájú, kultúrálatlan zsoldos féreg, aki a sors különös fintora folytán 6%-os részesedéssel rendelkezik a Precious tulajdonjogában

Pungo diaries - Who could be the One part II.

Pungo diaries - Who could be the One part II. (1)

by Casey Cole on Friday, January 18, 2013 at 6:06pm ·

Szegény kis Chase, nem tesz jót az a túl élénk fantázia. Még hogy Eric véres teste ott feküdt volna a két rács között, talán túl sok horror regényt olvasol. A rács nyitva, a lakatot ugyan valaki leszedte. Ericnek pedig hűlt helye. Chase, jó gyerek ez a Frankie, látod, még be is veszi a mesédet és próbál vigasztalni, míg a többiek szerint Eric csak egy beépített ember volt a bátorságpróbán. No meg ott van Denis, aki jól telinyomott valami nyugtatóval, nehogy a rendőröknek valami csacskaságot mesélj.

Rendőrség, aaaarggg, ezek semmit se tudnak, még Mr. Burton által talált kulcsot sem vizsgálták meg, csak annyit, hogy az nyitja a lakatot. Ujjlenyomat vagy DNS vagy valami, kérem, nem a XXI sz.-ban vagyunk? Nem néznek ezek CSI-t? Csak a jó öreg kikérdezés.

Pungo diaries - Who could be the One part II. (2)

by Casey Cole on Friday, January 18, 2013 at 6:13pm ·

[Peter]
Peter a kereső csapatok felállítsa kivalló ötlet volt, hogy flörtölhess az ikrekkel.
De ez nem sokat segített Ericen, de ezt te is tudod.
És milyen kedves gesztus volt Eric szüleinek a pátyolgatása, bár a Lord Jeffery Inn nem kimondottan mentes a kampusz zajaitól, de legalább a közelben tudhatod őket.
Ja és Eric megtalált telefonjával mik a terveid?

Lord Jeffery Inn back yard

Pungo diaries - Who could be the One part II. (3)

by Casey Cole on Friday, January 18, 2013 at 6:26pm ·

[Frankie]
Csak nem alakulgat valami közted és Chase között? Na, mindegy a kocsidat ez semmi mentette meg egy kis többlet festéktől.
Chase szerint talán Tony volt, de talán nem. Valakinek nagyon a bögyében vagy, ha fényes nappal meg merte tenni.
És igen igaz Mr. Teller és Mr. Burton igen régről ismerik egymást, ugyan abban a csapatban játszottak, a Pungo Predators-ban.

 Pungo Predators

Pungo diaries - Who could be the One part II. (4)

by Casey Cole on Friday, January 18, 2013 at 6:39pm ·

 [Chase]

A reggeli vizelet és vérmintádban,  akkora mennyiségű mefedron volt, hogy azt akár hetek óta is kaphattad.

mefedron

A mefedron egy festékipari alapanyag, de leginkább partydrogként kezd terjedni. Hallucinációt és emlékezet kiesést is okozhat.

Mr. Edwards tud kedves is lenni, ha nem a sírok közt lumpoló diákot látja benned. Bár a biztonsági kamerák csak pár napra visszamenőleg tartalmaznak felvételt, de azt még látod, hogy Steve Hill a temető buli előtt fekete sprayjel lefújta azokat. Viszont semmit a buliról, és legkevésbé arról, hogy valaki más is lett volna ott. Viszont Casey Cole sírját valaki ápolja.

Mr. Teller tűzoltó volt, és jelen is volt a Chapman oltásánál ez már valami, esetleg egy nyom?

Mr. Teller

Pungo diaries - Who could be the One part II. (5)

by Casey Cole on Friday, January 18, 2013 at 6:46pm ·

[Domi]
Egy VIP jegy a szombati Miley Cyrus (Hannah Monatana) koncertre. Ezt nem hagyhattad ki, bár korábban egy számát sem hallgattad végig, de valami különös izgalom lett úrrá rajtad. Vagy ezt csak a borítékon lévő két apró betű okozta.
A barátaid sem tudtak lebeszélni arról, hogy elmenj a koncertre, de legalább abba belementél, hogy mielőtt bármi meggondolatlant cselekednél Frankievel összebilincselitek magatokat.
Innen többre nem emlékszel csak a kampusz rendelőjében tértél magadhoz, már a vérvétel után.

Pungo diaries - Who could be the One part II. (6)

by Casey Cole on Friday, January 18, 2013 at 6:50pm ·

[A koncert]
Na, ez is meg volt nekem nem jött be Hannah Montanna személyiségét levedlett szűz-kurva Mileyt stílus. http://www.youtube.com/watch?v=M11SvDtPBhA, http://www.youtube.com/watch?v=sjSG6z_13-Q
Chase, mint valami vérbeli Nancy Drew még vezeték nélküli kamerákkal is körbe rakta a Memorial Park épületeit. Frankie és Domi összebilincselve ültek a VIP asztaluknál. A Memorial Park tömve volt, nem emlékszem mikor láttam ekkora tömeget extázisban vonaglani. De az est igazi csemegéje a sorsolás volt. Tiszta véletlenül Dominak jutott a megtiszteltetés, hogy a művésznővel a színpadon lehessen, míg az legújabb szerzeményét adja elő. Csak az a fránya bilincs. Pedig Domi már beindult. Sajnos kellett meg egy nevet húzni, hogy felhangozhasson a He could be the One című nóta.
http://www.youtube.com/watch?v=CSqxydYiWtc

Monster's Ball part 2. - DUNE

Az est további részében mindenki szocializálgatott azokkal, akiket már korábban kinézett magának.

Lord Remen a férfinak öltözött kereskedőhölggyel, Gian Agaloposszal cseverészett, hogy közreműködésével valamiképp elhelyezze magát a szürkepiacon. Tárgyalásukat azonban egy váratlanul rátörő rosszullét félbeszakította, így a bég orvosának gondjaira bízva a gyengélkedőre vitték.

Hannibál basa és Pontes hakan beszélgetésbe elegyedett Ty Vurna birodalmi planetológussal, akivel a környezetvédelmi és ökológiai  kérdések mellett a jövőről is szót váltottak. Úgy fest a termelés jelenlegi metódusával 20 évig tartható az ökoszféra sértetlensége, ezután egy halfajta megvakulásával elkezdődik a leépülés. Tudomásukra jutott, hogy a planetológus alig egy éve dolgozik itt, elődje, Fruz Frescani a teljes kutatási anyagával eltűnt.

Sikar Baal folytatta a diskurzust Lyra Ferro udvarhölggyel, aki felhívta a figyelmét a korábban egymással problémázó két albáró, Faer és Faestimus kedélyes csevegésére, illetve az egyébként szomszéd Lady Maleastro és Obas kormányzó feltűnő távolságtartására. Ezt követően megkérte a mentátot, hogy mutassa be a basának.  

A kereskedelmi tanácsadó a bég suk orvosának közbenjárására magához tért, és úgy döntött hogy az erős fájdalomcsillapítók hatása alatt (és Hannibál óhajának megfelelően) visszatér a bál forgatagába.

Hannibál felkérte táncolni Lady Barbara Bakalát, a Tessus Trius legidősebb Alsó-házának úrnőjét, aki kevesebb politikai és több személyes témát érintő csevegésük során kimért eleganciával viseltetett irányában.

Pontes érdekes beszélgetést folytatott a Worku házaspárral. Eitan lelkesen beszélt a katonai fejlesztéseikről és a katonák kiképzéséről, valamint meghívta a hakant és a basát egy demonstrációra, ahol egy titkos fegyver bemutatóját is kilátásba helyezte. Felesége Dasha tolmácsolta a bál úrhölgyeinek rosszallását, hogy Hannibál először Hoyt márkinőt tüntette ki a figyelmével. Emellett halvány utalást tett egy korábbi viszonyra Helena Hoyt és Hannibál néhai bátyja között.

A mentát észrevette, hogy a tízéves forma Horace Maleastro feltűnően tekintget az irányába, így társalgásba kezdett Melnia Maleastro régenskormányzónővel. A hölgy meglehetősen karcos véleménnyel volt a Hurata-ház gazdaságpolitikájáról és a basa látogatását sem méltatta kellő pompával.

A társaságba visszatérő Lord Remen mindjárt fel is kereste Yosif Alceust, a KHAFT képviselőjét és gúnyos tréfa köntösébe öltöztetve implikálta, hogy tud az ikertestvérével, Yanick-kal folytatott titkos szerepcseréről. A zavarba hozott üzletember sebtében csatlakozott testvéréhez, akivel távozott a bálról.

Az ifjú basa ezúttal Lady Maleastro-t kérte fel egy táncra, aki gyorsan zátonyra is vitte a beszélgetés politikai irányát, mondván nem akarja elrontani ezt a kellemes hangulatot. A hűvös hölgy annyit mondott, hogy álláspontjáról Sikar Baal majd biztosan részletesen beszámol.

Karel Pontes megpróbált szóba elegyedni Yotam Salnarral, a LIGA képviselőjével, ám olyan hideg, lekezelő elutasításban részesült, hogy inkább az udvarhölgyek társaságában folytatta Hannibál őrzését.

Sikar Baal azt a kérést kapta Lyra Ferro-tól, hogy mutassa be Hannibálnak, így a mentát odacsusszant két hölgy táncoltatása között Hannibálhoz. Lyra titkos kézjelzéssel adta a basa tudomására hogy négyszemközt szeretne beszélni vele.

Lord Remen megint összefutott Gian Agaloposszal, aki nyomatékosan ábrázolta, hogy ha a tanácsadó helyet kíván magának a kormány oldaláról, akkor onnan valakinek mennie kell. Ő magát megkerülhetetlennek aposztrofálta.

Hannibál keresett egy félreeső helyet és szóba elegyedett a Bene Gesserit boszorkánnyal. Lyra elmondta, hogy rendje egy átfogó műveleten dolgozik az Icao-kiterjedést uraló két ház köreiben és szeretnék ha Hannibál nem költözne oda és nem fordítana nagy figyelmet az ottani eseményekre. Cserébe a rend nem lesz hálátlan. A basa rábólintott, majd táncba vitte a vendéglátójuk nejét, akinek felvezette, hogy a Jontika-házra esett a választása mint vendéglátóra.

Ezt követően egyeztetett a ház fejével, az épp indulni készülő Tolus Tedicennel is, majd ünnepélyes keretek között meg is tették a bejelentést, Kamil Cetero pedig kihirdette, hogy egy hónap múlva összehívja a sysselraadot. Az illusztris vendégek közül a végül meg nem táncoltatott Helena Hoyt márkinő távozott először, aztán szépen lassan a többiek.

Hannibál még váltott pár szót Yotam Salnarral egy esetleges diszkont ügyében, amennyiben a jövőben nagyobb számú csapatmozgásra lenne igény a Zeta Aquila irányából.

A bált követő két hétben a huraták tábort vertek a Marina-kiterjedés második legnagyobb városában, átmozgatták a két századnyi haderőt és mozgásba hoztak bizonyos szálakat.

- eltüntették Cetero bég egyik technikusát és gondoskodtak róla, hogy a korábbi merényletgyanús járművön tényleg találjanak egyértelmű beavatkozást.

- Hannibálnak tudomására jutott, hogy Irmak három üzenetet váltott valakivel aki idevalósi.

- beérkeztek a jelentések az alsó házak külfrej kapcsolatairól, illetve a csempészhálózatok működéséről, annak főbb játékosairól.

- Remen bocsánatkérő levelet küldött Yosif Alceusnak

- Gülsah levélben tudatta, hogy Omni Porphe és Irmak kezdik elszigetelni. Hannibál azt javasolta, hogy konvergáljon apjuk felé.

  

Serenity Cortex - S01 E03 For a Fistful of Poker Chips

The Cast:

Yankee Fox (Mihály) - volt Barnakabátos mesterlövésznő, a Precious 47%-os arányú résztulajdonosa, a Függetlenségi Háború után egészen jó hírnévnek örvendő szabadúszó csemp... szállítási vállalkozó

William Harrow (Thirlen) - Persephone egyik rangosabb családjának kékvérű tagja, aki egyelőre nem tisztázott okok (amiknek vagy köze van vagy nincs korábbi duhaj életmódjához és kiemelkedő kardvívó tudásához) miatt hagyta el otthonát, hogy a saját lábára álljon, a Precious 47%-os résztulajdonosa

Wayne Rainey (Dávid) - mocskosszájú, nagypofájú, kultúrálatlan zsoldos féreg, aki a sors különös fintora folytán 6%-os részesedéssel rendelkezik a Precious tulajdonjogában

Nyolc hónap telt el a rázós bányászrobotos meló óta és ez az időszak meglepően nyugalmasan telt, mindössze Yankee kapott egy cortexhívást Miss Slaviktól, aki időközben útnak indította a saját cégét a Slavik Collections-t és ehhez kérte Yankee ruhatervezői szakértelmét és stílusérzékét, sőt, 2%-ot fel is ajánlott ingyen a saját tulajdonrészéből. A lány gondolkodási időt kért és nemsokára újabb hívás futott be, ezúttal Horus Harrytől, Yankee egyik kapcsolatától, aki egy szállítási feladattal bízta volna meg őket: egy éppen épülő baseball stadion elektronikai elemeit kellett eljuttatni négy napon belül a Bernadette-re. Mivel a szokásos ár kétszeresét ajánlotta fel, a lány rögtön gyanakodni kezdett, nem alaptalanul: az idény nyitó mérkőzését a New Paris Vízköpői játsszák a Coral City Bálfinok ellen, utóbbi menedzsere, Horus Harry pedig a rivális csapat két sztárjátékosát csábította át a Bálfinokhoz. A Vízköpők tulajdonosa azonban Horst Liebmann, a Levegőgyáros, nagybefolyású iparmágnás, akinek cégei által terraformált bolygókon gyanúsan nagy a Szindikátus jelenléte, így Horus felkészült arra, hogy a stadion építését szabotázs fenyegetheti. Elsősorban ezért kereste fel éppen Yankee-t és azt is szerette volna, ha társaival követik az eseményeket a meccs végéig. Mivel Yankee ebbe semmiképp nem akart belekeveredni, keresett egy megbízható ismerőst, akinek alvállalkozói szerződésben kiszervezte a melót: a szállítandó elemeket még ők vették fel, de egy mélyűri átrakodást követően már nem a Precious, hanem a Mona Lisa Smiles szállította le a konténereket a Bernadette-re a kért időn belül. A pénzt természetesen rendben megkapták, hiszen a szerződés szerint jártak el. A mérkőzés azonban váratlan tragédiával zárult, a Bálfinok két legújabb sztárjátékosa, Ben Kramer és Eri Yoshida a pályán, a kamerák előtt kapott szívrohamot. A cortexközvetítésen leközölt képek alapján Wayne rádöbbent, hogy Ben jó eséllyel a fia: a lowerhilli seriffsége alatt a városka több asszonyát is sikerült megfektetnie, többek között a férjes Julia Kramert is, aki teherbe esése után utalt neki rá, hogy az ő fiát hordja a szíve alatt, de a továbbiakban nem zaklatta ezzel a ténnyel. Yankee ezen felül kiszúrta, hogy a Bálfinok a Bluestreak sportmárkát viselik, ami a Slavik Collections brandje és egy gyors hívás után ezt Floriana is kénytelen-kelletlen elismerte, hogy a vállalkozás beindításában Horus Harry (képen, lent) is segített, igaz, csak 30% tőkerészesedéssel.

Pár napta rá ezúttal William kapott hívást egy idősebb nőtől, akit Yankee azonnal lecsókolomozott, de nem William anyja volt: Madame Nichols egy 5000 kreditet (vagy nujent???) érő szenzitív ügyben kérte William segítségét és megkérte látogassa meg személyesen a Persephone-n. A Virgonc Sárkány nevű bordélyban William és Wayne tettek látogatást, míg Yankee a hajón maradt, rendelt az étkezőbe egy méregdrága snookerasztalt, majd a saját ruhakollekcióját felpróbálva készített magáról egy vidportfoliót. Időközben Madame Nichols elmesélte a megbízás részleteit: Williamnek és társainak egy igen nagy presztízzsel rendelkező, meghívásos pókerversenyen kellene résztvenniük azért, hogy ezáltal feljuthassanak Alexander Vanderbilt extravagáns divatdiktátor űrállomására és egy apró szerkezet segítségével másolatot készíthessenek a galériájában féltve őrzött holografikus festményről, a Vörös hajnalról. A verseny 4000 kredites beugrójáról és a meghívóról gondoskodik a megbízója, akit jelenleg képvisel. A versenyig két hetük van, másnapra kéri a válaszukat, addig is pedig érezzék magukat otthon a bordélyban, ma estére a madam vendégei. A két férfit nem kellett kéretni, különösen Wayne-t, aki rögtön három lányt is bevállalt (képen, lent), akik közül legnagyobb meglepetésére és megelégedésére az egyikük kísértetisesen hasonlított Yankee-re és akit szeretkezés közben következetesen Yankee-nek és kisrókámnak hívott.

A kellemesen eltöltött éjszaka után visszatértek a hajóra és beszámoltak Yankee-nek a megbízásról, aki időközben az egyik információbrókerét, Tony Lamet ráállította a Slavik Collections-re, hogy megtudja pontosan mi köze hozzá Horus Harry-nek. Utánajártak, hogy a Vörös hajnal egy pár éve öngyilkosságot elkövetett művész, Jasper Goran-Chen műve, amit Vanderbilt 90 000 kreditért vásárolt meg pár hónapja és ami a sturges-i csatát ábrázolja. Miután mindenki egyetértett abban, hogy elvállalják a melót, visszatértek Madame Nichols ebédinvitálására, hogy megtudják a részleteket. Yankee itt szembesült elsőzör azzal, hogy bordélyházba mennek és találkozott először a hasonmásával, aki ráadásul hasonló ruhát is viselt (William gyors cortexüzenetének köszönhetően). Az eligazításon sorra vették az ismertebb meghívottakat és tisztázták, hogy a pókerverseny teljesen mellékes a feladat szempontjából (bár a majd százharmincezer kredites fődíj igen izgatta Wayne fantáziáját), a lényeg a másolat készítése az selejtező utáni kiállítás megnyitó egy órája alatt.

Az Alexander űrállomáson (képen, lent) rendezett estély több, mint kétszáz résztvevőjének fontosabb alakjai:

Alexander Vanderbilt - a házigazda, extravagáns divatdiktátor, óriási vagyon örököse, aki egy fegyverektől megfosztott szövetségi katonai űrállomás tulajdonosa

Atherton Wing - William nemezise, persephone-i nemes

Horst Liebmann - a Levegőgyáros, alvilági kapcsolatokkal rendelkező iparmágnás

Flora Alberti - ünnepelt színésznő, a legutóbbi Horizon címlapsztárja, főleg romantikus vígjátékokban szerepelt eddig

Lady Lauren Hutton-Godard - az egyik legősibb nemesi család feje, a társasági élet egyik szíve

Sophie-Christine Laforet - Vanderbilt védence, jelenleg az egyik legismertebb ruhatervező a divatvilágban

Wei Liao - a Ruby Phoenix Multimedia filmstúdióóriás szívtipró sztárja

Grant marsall - a pókerverseny tisztaságát felügyelő utazó békebíró

Daniel Soto - a Business magazin szerint a Belső Bolygók 10 legbefolyásosabb üzletemberének listáját vezető tőzsdecápa

A kis csapat bérelt luxussiklóban érkezett meg a katonai űrállomásból átalakított pókerverseny helyszínére, ahol azonmód elvegyültek a több, mint 200 meghívott között. Wayne természetesen a bárba vette az útját, ahol beszélgetésbe elegyedett egy unatkozó üzletemberrel. Daniel Sotonak tetszett a faragatlan alak nyers őszintesége, ezért kihívta egy barátságos pókerjátszmára, amit legnagyobb megdöbbenésére a zsoldos megnyert. Időközben William felismert egy nem is oly régi ismerőst a vendégek között: a Szindikátus bérgyilkosát, aki majdnem kitörte a nyakát az Omega Red nevű szórakozóhelyen. Yankee belefutott vendéglátójukba, Alexander Vanderbiltbe, akit éppen aktuális védence Sophie-Christine Laforet kísért. A két nő között izzott a feszültség, amin nem segített, mikor Vanderbilt megdicsérte Yankee éppen erre az alkalomra készített ruháját. Az apró, de jelentős szociális incidens felkeltette Hutton-Godard bárónő (képen, lent) figyelmét, aki beszélgetésbe elegyedett a lánnyal és felvetette egy esetleges jövőbeni együttműködés lehetőségét. Mivel időközben Yankee információbrókere kiderítette, hogy Horus Harry a markában tartja Florianát és egy cortexhívás után utóbbi beismerte, hogy a kétes kapcsolatokkal rendelkező férfi birtokolja a Slavik Collections 51%-át, Yankee rávette a bárónőt, hogy vásárolja ki Horust az üzletből. Tekintve a bárónő befolyását, ez csupán egy cortexhívásba került.

Ezalatt kezdetét vette a pókerverseny, melynek egyenes kiesésű első köre viszonylag hamar lezajlott és William bejutott a következő körbe. A továbbra is azon bosszankodó Wayne, hogy miért nem ő ülhetett le a kártyaasztalhoz közben észrevette, újra odaült Soto mellé, aki éppen egy színésznőcskét, Flora Albertit (képen, lent) fűzte, aki viszont el volt bűvölve a zsoldos faragatlanságától és attól, hogy Soto egyenlőként, tisztelettel kezelte, így el is lejtett a mosdók felé vissza-visszanézve. Mivel Wayne nagy csődör volt ifjúkorában, pontosan értette mire megy ki a játék és derekasan elvégezte, amit vártak tőle.

A várt kiállításmegnyitó a verseny második köre utánra volt időzítve, ahol a kétszer négyfős asztal vetélkedéséből William győztesen jutott tovább, hogy a döntőben majd Sotoval nézzen szembe, ezenfelül azzal az elégtétellel zárta a menetet, hogy kiejtette az egyébként szokatlanul visszafogottan viselkedő nemezisét, Atherton Winget. A terv szerint a korábban Yankee által megrendelésre készített zavaróegységet aktiválva 4 másodpercre zavarni fogják az összes kamerát, majd ezalatt a holofestmény talapzatára csempészik a szerkentyűt, ami másolatot készít róla. Ezt az akadályt sikeresen vették, de realizálniuk kellett, hogy a megnyitónak hamarabb vége lesz, minthogy a másolat elkészül, ezért rögtönözniük kellett. A helyzetet komplikálta, hogy a korábban felismert bérgyilkos egy katonai kategóriájú hackerkészülékkel ügyködött valamin az egyik félreeső sarokban, a kiállítást őrző két harci droid (képen, lent) közelében.

Yankee szándékosan elhagyta az egyik fülbevalóját és amíg William pókercsatát vívott Daniel Sotoval (képen, lent) a verseny döntőjében, ő és Wayne, mint kétségbeesett párocska bekönyörögték magukat az időközben lezárt galériába, két katona kíséretében. Legnagyobb meglepetésükre a műtárgyakat őrző két harci droid rájuk támadt, pilanatok alatt kettévágva a két megdöbbent katonát a lézerükkel. Wayne-nek csak annyi ideje maradt, hogy felkapja az elesettek Gwozd harci karabélyát és néhány szerencsés lövéssel a levegőbe repítse a robotokat, mielőtt ő maga is a földre került egy rajta végigpásztázó lézernyalábtól. A néma riadót sikerült eltussolni a Sotot, mint a pókerverseny győztesét ünneplő meghívottak üdvrivalgásai közepette és nemcsak, hogy Yankeenek időközben sikerült visszaszerezni a másolókütyüt, de Vanderbilt, annak reményében, hogy megvásárolhatja a hallgatásukat, jókora összeget ajánlott fel nekik fájdalomdíjként. Kiderült, hogy egy Vanderbiltet célzó gyilkossági kísérletet hiúsítottak meg azzal, hogy idejekorán a galériába látogattak, így a két átprogramozott droid nem a divatdiktátort, hanem őket támadta meg. A túl korán életbe lépett riadó miatt a Szindikátus szabotőre sohasem hagyta el az űrállomást.

A majd 130.000 kreditet a döntőben elbukó, némileg csalódott William cserébe megfürdőzött a 15 perc hírnévben (Reputation +d2) a milliók által nézett egyenes cortexadásban, a csapat pedig elkönyvelhette magának az eddigi legsikeresebb és legjobban fizető munkájukat, amikor a Vanderbilt által kifizetett jókora summán felül beseperhették a holofestmény lemásolásáért járó csinos összeget is. Wayne utólag DNS vizsgálattal kiderítette, hogy a gyanús körülmények közt a baseballmeccsen szívrohamot kapott Ben Kramer tényleg a fia volt. Yankee üzletet kötött Madame Nichols-szal és megvásárolta tőle Solange, a rá kísértetiesen hasonlító örömlány szerződését, majd üzleti ajánlattal rukkolt elő neki: velük lakhat a Precious-ön, időnként pedig őt kell képviselnie üzleti ügyekben, esetlegesen Yankee-nek kiadva magát, cserébe pedig korrekt fizetést kap. Az elég jóeszűnek tűnő Solange örömmel ráállt a dologra, személyében pedig újabb "utasra" leltek Jack Forest mellett.

Monster's Ball part 1. - DUNE

Az éjszaka nagy részét még tervek szövögetésével töltötték, aminek eredménye az lett, hogy úgy döntöttek, felbolygatják kicsit az állóvizet: megterveztek egy ál-merényletkísérletet Hannibal (Zsolt) ellen. Beavatták két technikusukat, akik megtalálták a nem létező hibát a Cetero bég által küldött ornitopter irányításában, ami bizony szabotázsra adhatott gyanút. Erről először értesítették a béget, de szóltak, hogy tartsa titokban és  még ne indítson vizsgálatot.

Ezután látogatást tettek Tlanteában, a Piarus-ház székesvárosában, az albáró által biztosított ornitoptereken. Tervük az volt, hogy Faer is gyanakodjon, hogy mi lehet az oka, hogy nem a bég járműveivel jöttek, hanem neki kellett küldenie értük. Az albáró azonban szívélyes, és mindenekelőtt diszkrét  vendéglátónak bizonyult, nem kérdezett rá a repülő alkalmatosságok ügyére, ellenben kötetlen hangvételben beszélgetett Hanniballal. Beszélgetésükben kitértek a többi alsó-ház viselt dolgaira, egymáshoz fűződő viszonyukra, a Karola-hurrikán  esetére és a Hurata-ház általános megítélésére. Lord Remen tett még egy felfedezést Faer albáró tíz évvel ezelőtt meghalt, fogadott húgának állított szobrán, ám ennek fejleményeit megtartotta magának. Mindössze halálának körülményeire kérdezett rá. 

Lord Remen (Dávid) indult vissza elsőként az úszó-repülő Hogart palotába (fenti kép), hogy ideje korán érkezzen a Hannibal tiszteletére rendezett bálba. A vendégek között találkozott egy informátorával, aki felhívta a figyelmét két, közmegbecsülésnek örvendő vendégre, akik alvilági csempészettel foglalkoznak. A korábbi érkezést kihasználva Remen elhintette a szóbeszédet, hogy volt valami biztonsági probléma a bég által Hannibálnak küldött ornitopterekkel.

Hannibal és küldöttsége még üzenetet küldött a tlanteai Liga székházból a Somniusra, majd maguk is elindultak, a közben négyszáz méteres magasságba emelkedett Hogart palotába, ahol már javában állt a bál. Ünnepi belépőjük előtt még tisztázták a reggeli biztonsági problémát Kamillal és engedélyezték neki, hogy fű alatt belső vizsgálatot kezdeményezzen az esetleges felelősök előkerítésére.

Hannibál nyitóbeszédében egy híres tessusi költő verséből idézett, majd ünnepélyesen, - de legalább ugyanannyira keményen - beszélt a jövőről, ahogy az egy huratától elvárható volt. Szavainak a közelében álló felfegyverzett Pontes hakan (Krisztián) jelenléte mellékelt egy kevéssé bújtatott agresszív tónust. A megnyitót követően Kamil és Andrea Cetero bemutatták néhány fontos személynek, akikkel még nem találkozott. 

Mars Diodorus - a Tessus Trius katonai főparancsnoka

Yotam Salnar - a Liga nagykövete

Ty Vurna - birodalmi planetológus

Majd ezt követték az Alsó-házak eddig nem látott vezetői.

Julio Obas kormányzó - Obas-ház

Melnia régenskormányzó és a kiskorú Lord Horace Maleastro  - Maleastro-ház 

Tolus Tedicen kormányzó - Jontika-ház

Lady Barbara Bakala - Bakala-ház

Eitan Worku magisztrátus - Worku-ház

A többi ház képviselőivel érkezésekor, vagy az azt követő gazdasági ülésen már találkozott, így ők jobbára egy biccentést kaptak. Neleo Cirkarpus lovag egészségügyi problémákra hivatkozva kimentette magát, mindössze egy követet küldött maga helyett, az elszigetelt Hoyt-ház márkinője pedig jelentősen késett.

Az estély első felében mindenkinek jutott egy kis társalgás:

Hannibal

Beszélgetett a hadiiparra átállt, gazdasági jelentőségében meggyengült Eitan Workuval (bal oldali kép), akitől egy nagyon értékes, ám annál rejtélyesebb  góbédobozt kapott ajándékba. A magisztrátus még az úszó városába is meghívta. Ezt követően a késve érkezett Lady Helena Hoyt társaságát élvezte, akiről hamar kiderült hogy a birodalmi fényűző partikhoz szokott és láthatólag rettenetesen untatta a Tessus Trius vidéki krémjének rongyrázása.

Sikar Baal (Andris)

Lady Andrea Cetero már nagyon korán a mentát nyakába varrta egy udvarhölgyét, akiről biztosan tudta, hogy el fogja tudni szórakoztatni az emberi számítógépet. Ez így is lett, Lyra Ferro (bal oldali kép) érdekes részletekre hívta fel a tömeget tanulmányozó Sikar figyelmét. Ilyen volt az Alceus ikrek szerepcserés színjátéka, ám a mentát az udvarhölgy kiképzése felől sem maradt kétségek között.

Karel Pontes

Hosszasan eszmecserézett Mars Diodorus (bal oldali kép) főparancsnokkal, aki egy cseppet sem aggódott a Worku-ház fegyverkezése miatt, ám annál nagyobb örömét fejezte ki, hogy végre hadgyakorlatozhat a safitákkal. Meg is egyeztek, hogy erre majd sort kerítenek a jövőben. Mars évente koszorúztatja Karel öccsének szobrát, így a hakan könnyedén megígérte, hogy teszteli Mars fiát, Apollo-t, akit apja szándékozik majd beíratni a Safita Akadémiára.

Remen Khamadi

A Mohinder Mykytától kapott füles alapján megkörnyékezte a nagyon karizmatikus és láthatólag elég népszerű Ivan Arnulfot (bal oldali kép). Az úriember köztiszteletnek örvendő üzletember, így Remen bálfinolaj, rinochodonbőr és selachcsont beszerzésére irányuló hízelgő kérése nem talált nála süket fülekre. Megegyeztek, hogy a jövőben bizalmasan tartják a kapcsolatot a Liga székházakban hagyott üzeneteken keresztül.

Ezután rövid időre összegyűltek, hogy megosszák egymással személyes élményeiket, majd megint szétspricceltek a bálozók közé.