s01.e00.Fade.Away – STAR TREK

Mint azt tavaly novemberben megjósoltam ínséges sci-fi idők köszöntöttek ránk: immáron hetedik hónapja nem játszottam olyan szerepjátékban, melyben űrhajók repkedtek. Ám Dávid jóvoltából ma megtört a jég, a sok sword & sorcery után végre sugárfegyverek, űrszekerek és a végtelen kozmosz került terítékre. A tény, hogy az egyik leggazdagabb történelemmel és tradíciókkal büszkélkedő sci-fi jelenség fészekjaljából merített, külön öröm.

A Decipher rendszerére épülő sokadik (és egyben legfrissebb) Star Trek szerepjáték első ülése Dávid Innerspace kampányának pilot epizódjaként aposztrofálható. Mindnyájan előregenerált karakterekkel játszottunk, akik a U.S.S. Hawkins Föderációs csillaghajófőtisztjeit alkották. Az összetétel a következő volt:

Zita - Iryel Navon (trill diplomata)
Máté - Remac (vulkán tudományos tiszt)
Krisztián - Khelyem Suala (bajori műveleti tiszt)
Jómagam - Michael A. McLane (ember első tiszt)

Csillagidő 67714.75. Hajónk Steven Falle kapitány vezetése alatt a Romulán Semleges Zóna határán végezte rutinjárőr tevékenységét, amikor is egy egyhelyben álló romulán felderítőhajó jelent meg a középtávú érzékelőinken. Mielőtt alaposabban megvizsgálhattuk volna eltűnt, de nem egészen úgy mintha bekapcsolta volna az álcázóját. Kis idő után kiderítettük, hogy az érzékelőink számára azonosíthatatlan anomália takarja, ám egy bizonyos vektor mentén kilátszik ebből a takarásból. Ennek mentén haladva megközelítettük, majd átszálltunk rá. A legénységnek először nyomát sem találtuk, ám hamar kiderült, hogy transzporter részecskékre bontva, összekeveredve és szétszóródva lebegnek a hajójuk belsejében.

Transzporterfőnökünknek egy emberi mintára bukkant köztük, melyet erősítők segítségével sikerült izolálunk majd materializálnunk a Hawkins fedélzetén. Még letöltöttük a romulánok számítógépadatait és hajónaplóját, amikor kilépett álcázásból egy romulán harcimadár. Tárgyalókésznek távolról sem nevezhető parancsnoka, Haxor visszakövetelte az adatokat, cserébe visszaadja felderítőcsapatunk másik felét, akik odaátrekedtek a felderítőhajón. Némi időhúzás és számítógéptrükközés után sikerült egy másolatot visszaadnunk anélkül, hogy felfedték volna a csalást.

Elhagytuk a Semleges Zónát és beszélgetni kezdtünk megmentett utasunkkal, akiről több különös dolgot is megtudtunk: származását tekintve földi szauri indián, ám különös élettani jelenségeket produkált. Saját bevallása szerint egy Tuuva nevű planétán lakik élettársával. Miután semmilyen erre vonatkozó információ nem szerepelt a Csillagflotta adatbázisaiban a csillagászat legősibb és legmodernebb módszereinek kombinálásával azonosítottuk bolygójának hozzávetőleges pozícióját. A helyszínre érve egy sajátos csillagrendszerben elhelyezkedő M-típusú planétát találtunk, melynek a sivatagos felszíne felett terjengő atmoszférájában természetes eredetűnek azonosított transzporter részecskék örvénylettek. Becsléseink alapján egy egész népesség szóródott szét és keveredett el bennük, hasonlóan a Saharik felderítőhajó romulán legénységéhez.

Érzékelőink segítségével a felszínen megtaláltuk utasunk társát, és egy komppal le is szálltunk. Sajnos a jelek egy romulán csapdának bizonyultak, és bár sikerült őket foglyul ejtenünk, ketten - minden igyekezetünk ellenére - véget vetettek saját életüknek. Egy különös - vélhetően helyi - jelenség folytán minden műszerünkből vészes iramban kezdett elszivárogni az energia, nem tudtunk sem kapcsolatba lépni, sem feltranszportálni a Hawkinsra. Helyzetünk kilátástalanságából csak indiánunk szolgálhatott kiúttal: segítségünkkel egy különös utazótotem építésébe kezdett. Elképzelhető, hogy ezek segítségével közelebbről is megvizsgálhatjuk azokat a szabályos, nyolcszög konstellációban elhelyezkedő csillagokat, melyek védik és valószínűleg érzékelhetetlenné teszik a Tuuvát. A vélhetően mesterséges eredetű csillagrendszer titka lassan lelepleződni látszik, ugyanis számításaink szerint az egyik bolygó pozíciója kezdi megtörni a szabályos alakzatot.

Dávid története egységeiben is kiválóan adta vissza a sci-fi sorozat epizódjainak tematikai felépítését, a rendszerhasználat is könnyedén vette az első harc és ellenpróba helyzetek kihívásait. Elmondhatatlanul nagy öröm volt Star Treket játszani, nem is értem miért nem kezdtük korábban - de végül is jobb később mint soha.