2010. augusztus 7., szombat

Fuga dal Bronx - AFMBE

SZOMBAT

Elkövető: Mihály
Tettestársak: Ecco, Andris, Krisztián, Dávid

A nyolcvanas évek elején összehányt két Castellari-mocsok, az 1990: I guerrieri del Bronx illetve a Fuga dal Bronx alapján rettyintettem össze ezt a kalandot, mely a kor másodvonalbeli akciófilmjeinek szinte minden fontosabb stílusjegyét felvonultatta. A történet az alapjául szolgáló filmekben ábrázolt világban játszódott 1990-ben (ahogyan azt 1982-ben elképzelték), New Yorkban, azon belül is Bronxban. A negyed a magas bűnözés miatt Senkiföldjévé vált, ahol a bandák vették át az uralmat. A gátlástalan Manhattan Corporation azonban megvásárolta Bronxot New York államtól azzal a céllal, hogy lerombolják és új, pompázatos városnegyedet építsenek a helyére. Drasztikus eszközökkel kezdték meg a lakók kitelepítését, ám a Bronx Harcosok név alatt összefogott bandák képében nem várt ellenállásba ütköztek.
A játékosok négy bandatagot alakítottak, akiknek korábban jól ment a szekér, ám a lakosok fogyatkozásával és a Manhattan Corporation kitelepítő csoportjainak bevonulásával befolyásuk egyre csökkent. Végül egy volt nicaraguai szabadságharcos, Dablone zászlaja alatt gyűltek össze és tevékeny szerepet vállaltak a Bronx Harcosok gerillaháborújában. Egy rutinszerű rajtaütés során megismerkedtek Moon Gray újságírónővel, aki azzal a szándékkal lopózott be a fallal körülzárt Bronxba, hogy bizonyítékokat gyűjtsön és leleplezze a cég embertelen módszereit.

Hőseink a Zombik nevű degenerált bandától hemzsegő csatornákon keresztül elkísérték az eltökélt hölgyet Dablonéhoz, akivel megszülték a tervet: elrabolják Henry Clarkot, a Manhattan Corporation elnökét. Némi huza-vona után megtervezték az akciót, amibe bevonták egyikük cimboráját, Strike-ot a vietnámi veteránt. Egy impresszív rajtaütés során sikerült is elkapni a befolyásos pénzembert, aki épp Bronxban, a bontási ceremónia keretében a sajtó előtt produkálta magát. Értékes zsákmányukkal ismét a csatornákon át kíséreltek meg visszajutni Dablonéhoz, ám társaikat addigra a cég disinfectorai valami kísérleti harcigázzal - amit az elnök RAGE kódnév alatt azonosított - elárasztották. a környező csatornalagutakban terjengő szer hatására egykori barátaik dühöngő, veszett őrültekké váltak akik még a szintén lent sunnyogó Zombikat is felaprították.

Kis csapatunk felmerészkedett a felszínre, ahol újabb rémségek fogadták őket: a Manhattan Corporation harci androidjai, a Retaliátorok, amiknek bevetése még Clark elnököt is elborzasztotta. Ezek után nem volt csoda hogy a cég alelnöke, Hoffmann semmilyen együttműködésre vagy váltságdíj fizetésre nem volt hajlandó, sőt mi több nyakukra küldte Floyd Wranglert, a vietnámi háború egyik mészárosát, aki jelenleg a cég zsoldjában állt.

A klimatikus leszámolásra egy több szintes romos bérházban került sor, ahol a helikopterről lövöldöző Wrangler először Clark elnököt tette hidegre, majd Ecco karakterét, hogy aztán végül Krisztián karaktere teljesítse be végzetét. Hőseink Strike aktív részvételével végül egy lopott helikopterrel elhagyták Bronxot, ám a falakon túl Manhattan irányába már elszabadult a pokol: a RAGE a csatornarendszeren át kijutott a városba, mindenfelé dühöngő őrültekként rohangáló emberek, tüzek és a rendbontók megfékezésével kétségbeesetten küzdő karhatalmi erők látványa fogadta őket. Az apokaliptikus finálé pedig szinte kiált a folytatásért, aminek címe valahogy így festene: Fuga dal New York azaz angolul: ESCAPE FROM NEW YORK. hehe.

Megdöbbentően jól vette az akadályt az AFMBE alapvetően horrorra kihegyezett rendszere, ennek az egy szessönek az ideje alatt 5 - azaz öt - teljes harci szituációt le tudott kezelni anélkül, hogy leült vagy feldarabolódott volna a játék. Pedig volt itt minden: gránátok, robbanás, bunyó, közelharci fegyverek, sorozatlövések, autós kaszkadőrjelenetek, stb. A kaland könnyed tónusa jót tett az előző napi DnD versenymodulban megfáradt elméknek, volt izgalom, móka és kacagás bőven.

Nincsenek megjegyzések: