2009. október 23., péntek

Along the Invisible Path - ToC

Az Arkham Detective Tales címet viselő kaland gyűjtemény Londonban pottyant a birtokomba, megvétele ugyanis logikus lépésnek tűnt, hisz az ebben vázolt Campaign Frame tökéletesen kompatibilis az új kampányom profiljával. Az első - némileg fazonírozott - történetet mindjárt teszteltem is két lelkes résztvevőn:

Armand Ronsard - ex-zsaruból privátkopóvá minősült profi (Gábor)
Charles Loong - bölcs kínai orvos (Zsolt)



Nyomozóink egy bizarr gyilkosság helyszínére voltak hivatalosak, ahol is az áldozat szemét kivágták, torkát pedig átmetszették. Nem tudni kinek állhatott útjában a Kínai negyedben szerény lakást bérlő csendes, könyvmolynak mondott harvardi diák. Mielőtt elhagyhatták volna az alaposan felderített bérleményt, a negyed rosszhírű vendégszállójához hívták őket, ahol egy újabb áldozatra bukkantak akivel hasonlóképp végeztek - igaz néhány nappal korábban. Ez az áldozat azonban szemmel láthatóan valami betörőféle lehetett, aki antik könyvekben utazott, ám most egy fogásán rútul rajtavesztett.
Viszonylag gyorsan kiderítették nyomozóink, hogy az első áldozat egy méltán mellőzőtt néhai író középszerű verseskötetének tanulmányozásával töltötte utolsó napjait, így ennek mentén kezdték felgöngyölíteni a szálakat. A Láthatatlan ösvény című kötet 1870-ben jelent meg az író magánkiadásában alacsony példányszámban. A tehetségtelen művész, Martin Bellgrave (felső kép) egy úgynevezett Liao drog hatása alatt írta a könyvét, lázas víziókat vetve papírra. Különös körülmények között bekövetkezett halálakor a természet törvényeivel nem magyarázható módon tudatának árnylenyomatai eggyéváltak a könyvvel és nagy eséllyel mindenki elméjébe beköltözött, aki azóta forgatta lapjait. Hőseink kiderítették, hogy valaki elkezdte gyilkolni azokat, akik e könyvet nemrégiben olvasták.

Kutatásaik során futólag megismerkedtek egy magándetektívvel, Francis Moon-nal(bal oldali kép), aki egy tekintélyes providence-i gyűjtő, Lewis Holland megbízásából azokat a könyveket kereste melyeket egy tolvaj (a második áldozat) nemrég ellopott Mr. Hollandtól. Úgy tűnt egy ideig hogy együtt fognak dolgozni, ám a kölcsönös bizalmatlanság ezt ellehetetlenítette. Az ügy egyre szövevényesebbé kezdett válni: Dr. Loong elolvasta a Láthatatlan ösvény egyik kötetét, ettől rendre víziók kezdték gyötörni, majd felbukkant két újabb áldozat, akiknél hőseink korábban már jártak e bizonyos könyv ügyében. Alibijüket Mr. Holland biztosította volna, akit korábban felkerestek eltűnt kötetei és Moon történetének egyeztetése céljából. Sajnos mielőtt Mr. Holland kimenthette volna őket maga is meghalt - nem sokkal hőseink látogatása után.

Így nem csoda ha Moonnal legközelebb akkor találkoztak amikor már a providence-i kapitányság fogdájában ücsörögtek, küzdve az egyre nyomasztóbb víziókkal és várva a reggeli híreket óvadékjukról. Moon meggyilkolta az éjjeli őrséggel megbízott közeget, ám a cellában raboskodó Ronsard még így is veszélyesebbnek bizonyult nála. A halott rendőrtől zsákmányolt revolverrel halálosan megsebesítette a detektívet, akin most már egyértelműen megállapítható volt, hogy a néhai Martin Bellgrave beteg elméjének befolyása alatt áll. Ezt a még egy nyitott elme számára is nehezen elfogadható magyarázatot aztán végképp hihetetlenné tették azok az apró tűzcsóvák, melyek az égből kezdtek aláhullani, - olyan röppályán mely a fizikáról alkotott szabályokat köpték arcul, - hogy végül elemésszék Moon-t és az őt megszálló Bellgrave-t.

Némi értetlenkedés és egy felrobbant gázcső mesterkélt magyarázata után a rendőrök szabadon engedték hőseinket, akik azonnal a Láthatatlan ösvény fennmaradó, nyilvántartott kötetei utáni hajszába fogtak, hogy mielőbb minél többet elpusztítsanak belőlük. Fáradozásaikat rendre siker koronázta, ám Loong víziói egyre intenzívebbé és fenyegetőbbekké kezdtek válni, így a benyugtatózott doktor elméjét végül Klémensky hipnózisa oldotta fel Bellgrave béklyója alól.

Dr. Loong ezután a Liao drog elkészítésének módszereit kezdte tanulmányozni, ám a zsákmányolt recepten sorakozó kínai írásjelek hátborzongató kriptográfiai kombinációkról lebbentették le a fátylat: amellett hogy megtalálható közöttük a doktor féltucat generációt felölelő férfiági családfája, némi átrendezgetéssel olyan ismeretlen fogalmakkal kerülnek társításba mint az Út Feltárója és olyan érthetetlen, de felettébb nyugtalanító nevek mentén bukkannak fel, mint Yog-Sothoth.

Ezalatt irodájának ablakán egykedvűen kifelé szemlélődő Armand Ronsard egy olyan jelenség szemtanúja lett, melyhez hasonlóval társai egy héttel korábban már maguk is szembesültek - és amire azóta sem találtak elfogadható magyarázatot. A Fekete Arc baljós figyelmeztetése ismét igazolódni látszott.

Nincsenek megjegyzések: