Miután LeXeR alaposan megfigyelte a vonatgyár környékét, elvetették a frontális támadás, illetve az elterelő támadás ötletét is. Bár LeXeR a biztonság kedvéért a mozdonyt és pár őrhelyet ellátott távolról indítható aknákkal. Hátha jól jön még.
A terv szerint megpróbálnak beosonni a csatornanyíláson keresztül, bent pedig „helyi” katonáknak, tudósoknak álcázzák magukat. A csatorna lejárat környékét apró, zölden fluoreszkáló, Zeolit pernye vette körül. Óvatosan leereszkedtek a csatorna kürtőjén. A kellő óvatosság nem is volt alaptalan, ugyanis a csatorna aljában összegyűlt víz hártyavékonyan befagyott jege egy nyomásérzékeny bombát rejtett. Mivel a jég ebben a hidegben kb. 1-2 óra alatt fagy be ennyire, joggal feltételezték, hogy valaki járt erre. És nem is olyan régen. Ezért elsőként a gyártól távolodva kezdték meg a felderítést, nehogy valaki hátba kapja őket. Alig haladtak ötven métert, amikor hirtelen gázszag öntötte el a csatornát, a távolból pedig egy ideges hang szólította fel őket a fegyvereik letételére, vagy kénytelen lesz megpörkölni mindnyájukat. LeXeR felismerte a hang tulajdonosát, a Bohóc névre hallgató stalkert. Sikerült meggyőzniük, hogy nem akarnak ártani neki.
A Bohóc rejteke a csatorna két oldalán kivájt üregből állt, amiből az egyiket raktárnak, a másikat lakótérnek használt. A rejtekhely többszintű csapda rendszer védte az óvatlan behatolóktól, ennek csak az egyik része volt a gázzal elárasztható rész. A csatorna folytatásában egy szúnyogpilis terpeszkedett, blokkolva a továbbjutást vagy az onnan bejutást. Ennek hatékony működéséről az egész csapat meggyőződött. A csatorna másik vége valóban a gyárba vezetett, egy öltözőbe, amit az ott hemzsegő katonák is használtak, így Bohóc nem merészkedett oda.
Miután Darius úgy gondolta, nincs több hasznukra a Bohóc, szemtanú meg nem kell, hirtelen fegyvert rántott. LeXeR is felmérve a szituációt csatlakozott a harchoz. Keménycukor próbált eltereléssel segíteni az eddig elég sutának és idegesnek tűnő stalkernek, aki valamilyen belső ösztöntől vezérelve nagyon gyorsan reagált. Mire Darius a fegyverét előrántotta volna már bevetette magát a folyosóba és a szúnyogpilis felé menekült. Az utána eresztett sorozatok is elkerülték. Egyszerűen eltűnt a csatornában. Ahol belépett a szúnyogpilisbe ott csak zöldesen derengő pernye maradt. Pont olyan, mint a kürtő bejáratában, ahol lemásztak. Miből is gondolták, hogy egy hat éve a Zónában élő stalkert csak úgy lepuffanthatnak?
Mielőtt a gyár felé indultak LeXeR meggyőződött arról, hogy a kürtő feljárat használható-e még, nem rakott-e oda is valamit a Bohóc. Óvatossága mentette csak meg attól, hogy a kijáratra nehezedő gravitációs koncentráció nem zúzta halálra. Nincs más kijárat, mint a gyár.
A csatorna több száz méteren keresztül nyílegyenesen a gyár felé vezetett, helyenként szennyvízbeömlő nyílásokkal. Hamarosan egy elhagyott öltözőben találták magukat. Innen az útjuk a gigantikus szerelőcsarnokig, ahol vélhetően a leletet rejtegették, szinte akadálytalan volt. Haladtukban két bagózó katona elcsípett beszélgetéséből kiderült, hogy a kutatás vezetője Vorogyes ezredes (aki egyébként a 12-es Katonai Körzet vezetője) személyesen itt tartózkodik.
A szerelőcsarnok kapuját két tank őrizte, az egyik normálisan a talpán állt, láthatóan nem a behatolóktól védve a csarnokot, hanem ágyúval befelé, inkább a kitörőktől védve a külvilágot. A másik kicsavarodva, mintha óriás markok csavartak volna rajta egyet, majd mókás kedvükben felragasztották volna a mennyezetre. A csarnok másik végében gigantikus gépek árnyékában fehér katonai kutatósátrak rejtőztek. Mellettük pedig egy ponyvával körül vett és kitakart rész terült el. Alig tartózkodott katona a csarnokban, köszönhetően szerencsésen megválasztott időpontnak. A kutatósátrakban egyetlen embert találtak, agyveleje úgy loccsant ki a monitorra, hogy meg sem tudta, hogy miért is kell meghalnia.
Az eltakart terület egy hatalmas, a föld belsejébe vezető, mély kürtőt takart, aminek a kijáratában, mint valami szürreális fém pók terpeszkedett egy idegen jármű. Részben még a kürtőbe ékelődve, részben ízelt lábaira támaszkodva és fél térdre rogyva csillogott. Az ajtónak látszó része nyitva, a külsején több, a tankoktól származó, lövés nyom. Látszólag az üregből a saját lábán mászott elő a szerkezet, majd elvesztette a lánctalpasokkal szembeni küzdelmet. Sting szerint a kráter alján lévő üledékes kőzetből ítélve több millió éve lehetett ott.
Az idegen járműben jól látható, hogy a hely kialakítása embernél nagyobb lény számára tervezett. Ezért is meglepő, hogy a négy fekvőhely, vagy inkább sztáziskád emberi méretű. Másrészről a négy kád még működő számítógépei valamelyest reagáltak, főleg LeXeR közeledésére. Adatokat tartalmaztak a korábbi lakóikról. Akik nem voltak mások, mint LeXeR, Hentes, Hekker és a negyediké a legmeglepőbb módon nem Holtágé, hanem a Bohócé volt.
Azonban mielőtt mély filozófiai vitába bocsátkozhattak volna rájuk rontottak a katonák. Sting, aki nem volt bent az idegen járműben, fogságba esett, a többiek pedig a zárótűz elől a jármű mélyébe húzódtak. Az amúgy is számos sebbel rendelkező Darius újabb lövéseket hárított a saját testével. A katonákat vezető Vorogyes ezredes felszólította őket a megadásra, de mivel ez láthatólag nem segített utasította a tankot, hogy lője darabokra őket. Eközben odabent lázas kísérletek folytak az idegen szerkezet fegyverzetének beindítására. Némi próbálkozás után a gépezet beindult és sikerült intuitív módon valamelyest kezelni.
A jármű hatalmas recsegés ropogás közepette meglendült felfelé. Az egyetlen még működő tank egy energia lökés hatására kivágódott a gyárudvarra. Az amúgy is romos csarnok mennyezetén újabb lyukat ütve kivágódott az jármű az ég felé. Mivel a jármű részben sérült, részben nyitva volt, a pilóták pedig nem álltak a helyzet magaslatán, így a jármű útvonala rövid ideig egyenesen fel, majd valamivel enyhébb szögben lefelé folytatódott.
Sikerült elkerülni az azonnali földbe csapódást, de pár perces repülés után azonban már elkerülhetetlenné vált a zuhanás. Szerencsére a föld helyett a folyó felé sikerült navigálni a járművet. A becsapódás előtt mindhárman bebújtak egy-egy sztáziskádba. Ez megfelelően tompította is az ütődés mértékét. A nyitott ajtón keresztül szinte azonnal betódult a jeges folyó vize, a jármű pedig gyors ütemben süllyedni kezdett. Keménycukor visszaúszott és kirángatta az eszméletlen Darius testét. Átfagyva, fáradtan és sérülten sikerült a partra evickélniük. Darius továbbra is eszméletlen maradt. Ideiglenesen egy felfordult tanker belsejében találtak menedéket, hogy megvitassák, hogy kimenjenek vagy maradjanak-e.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése