The Jewel of Khadim Bey part I. - Conan RPG

Zamboula egyik zsúfolt piacán kezdődő történetnek öt, laza szövetségben álló résztvevője volt. Túlságosan is laza... (lásd késöbb):

Cervantes (Zsolt) - Zingarai "békés kereskedő", a csapat esze 1.
Gamba (Gábor) - Kushita vadász
Jebal (Thirlen) - Pikt tolvaj
Narthus (Mihály) - Gyáva aquilón mocskos féreg, a csapat esze 2.
Shailm (András) - Shemita nomád kutya

A laza szövetség a közeli shemita Akhlat városában köttetett, mikor kockázás közben egy részeg helyiből kiszedték, hogy Zamboula uralkodójának első felesége, a stygiai Nefartari tulajdonában van egy legendás, Nebthu szemeként emlegetett ékkő. Az ember túl részegnek bizonyult ahhoz, hogy hazudjon, megerősítéséppen pedig elárúlta az is, hogy másfél évig szolgált a zamboulai palotában.

Gyorsan, egy karavánhoz hozzácsapódva átmentek a városba, ahol hajnalban, egy zsúfolt piacon shemita zsoldosokkal támogatott turáni katonák meglepetésszerűen az ellenőrzésük alá vonták a területet. A helyi erők nem túl kíméletesen kikérdeztek és átkutattak mindenkit. Az akadékoskodókat véresre verték, megalázták, de voltak akiket elvittek és voltak akik meg is haltak. A katonákat a turáni őrök kapitánya, Hassan Sadi vezette. Az ötfős csapatból Cervantes és Gamba járt a legrosszabbúl, de a piktben is erős bosszúszomjat ébresztett a hatalmával jelentősen visszaélő turáni kapitány. A csapat a helyiek súgdolózásából hamar értesült arról a rosszhírről, hogy a követ, amiért idejöttek, az éjjel a palotából ellopta két tolvaj. Néhányan még látni is vélték őket a falakon, többek szerint egyikük egy nő volt.

Rövid tanácskozás után a karavánjuk vezetője által is ajánlott, Részeg Zsoldos fogadóban kötöttek ki, ahol a tulajdonost faggatták a helyi lehetőségekről. aki megemlítette, hogy ha a tolvajok egyike valóban nő volt, akkor szerinte az csak Sabiha lehetett, az ismert zamboulai mestertolvaj. A csapat ezután lepihent, mivel az éjszaka nagyrészében utaztak, így rájuk fért némi alvás. Mire délutánra felébredtek, a bereteszelt ajtók ellenére egy csukjás-köpenyes nő tartózkodott a szobájukban, aki nem volt más, mint az emlegetett tolvajnő. Sabiha (képen) egy ajánlattal érkezett az idegenekhez, szavai szerint semmi köze nem volt a fogadóshoz, még a piacon figyelt fel rájuk és követte őket. Sabiha elárulta, hogy ő volt annak a két embernek egy egyike, aki ellopta a követ a bég palotájából, de társa, Osan, átverte és megölte. Csodával határos módon viszont túlélte a halálos döfést és Osan minden bizonnyal halottnak hiszi. Sabiha ajánlata a következő volt: ő tudja hol van jelenleg Osan, hozzák el neki a fejét az ellopott kővel együtt, és egyenlő arányaban, hatfelé osztoznak. Sabiha a sérülései miatt nem menne a csapattal, nem élne túl egy sivatagi utazást.

Több bizalmat firtató kérdés után a csapat végül úgy döntött, hogy elfogadja az ajánlatot. Viszont miután Sabiha közölte hova kellene menni, Shalim úgy döntött, hogy végez a nővel. Cervantes és a gyáva Narthus is hasonló szándékkal váltottak egymással több pillantást. Azonban az összhang hiánya miatt, mire Shailm előrántotta volna fegyverét, addigra Sabiha egy villámgyors mozdulattal leszúrta a mocskos áruló nomádot. Ezután Natrus és Cervantes hezitálni kezdtek, meglepte őket a nő gyorsasága és halálos pontossága. A két barbárnak értelmetlennek tűntek a tolvajok ravasz cselekedetei és szóváltásai, ezért harca készen várakoztak. Mikor Narthus ráugrott Cervantesre, hogy Sabihát összezavarják, Gamba beledöfte a lándzsáját az aquilónba. A színjáték egészen odáig folytatódott, amíg Sabiha le nem terítette Nathust és Cervantest is. Mikor megpróbált végezni a két barbárral is, megsérült és inkább a menekülés mellett döntött.

A két barbár ezután a távozás mellett döntött, de amíg a pikt elment a lovakért, a kushita lándzsájával kivégezte és kifosztotta a méregtől megbénult Narthust és Cervantest. Ezután a pikt következett volna de vadember résen volt és Gamba inkább eltűnt. Ezután a csapat (különböző módon túlélve a halálos sérüléseket) három részre szakadva távozott Zamboulából. Gamba és Cervantes egyedül, Jebal, Narthus és Shailm pedig együtt folytatták útjukat...

REvenge is a Dish Best Served Cold - AFMBE

A kilencvenes évek végétől egészen napjainkig burjánzó zombi-reneszánsz zászlóshajója a CAPCOM Resident Evil játéksorozata, valamint a belőlük készült filmek. A szubzsáner iránti mély rajongásom kötelez arra hogy tisztelegjek előtte, így a filmek buzgó fogyasztása és a játékok összeharácsolása után a következő logikus lépés a szerepjátékos kontribúció volt. Eredetileg már a második mozifilm után dédelgettem egy mesét, Dáviddal kovácsoltattam is egy hosszú aláfestő zenét, de aztán mindig jött valami más amit meséljek.

Az egyszeri kalandból aztán valamiféle kampányocska alakul, a Ködvölgy, az [Unrivalled]-[Unparalelled] és a Sum of the Whole mintájára, ahol minden játékülés egy-egy önmagában is játszható és lezáródó sztorit takar, ám egészében mégis egy kampányt képeznek. Amiben mégis különbözik tőlük, az az hogy a játékok - és áttételesen a filmek - szereplőiből létrehozok egy karakterpoolt, melyből az adott mese előtt kiosztom a résztevőket a jelenlévő játékosoknak, a mese végén megkapják a fejlődéspontokat, majd visszateszem a karaktereket a poolba a következő ülésig. Ennek elméletben több előnye is van: lehetővé teszi, hogy a játékosok a kampány során más-más karakterekkel is kipróbálják magukat, a one-shotokkal ellentétben megmarad a fejlődésrendszer, valamint alkalmanként mozgathatok korábban játszott karaktert NPC-ként ha a narratíva megkívánja. Esetleges hátránya, hogy a játékosok nem érezhetik majd a karaktert sajátjuknak, ám bízom benne hogy ezt kompenzálja az az érzés, ami szórakoztatóvá tud tenni egy one-shotot azáltal hogy pre-gen karakterrel mozognak benne.

A S.T.A.R.S. Bravo-csapat játékosai a következők voltak: Rebecca Chambers - nem túl erős idegzetű, de lelkes zöldfülű medika (Zsolt) Forest Speyer - hallgatag felderítő, krónikus cigarettahiánnyal (Andris) Richard Aiken - hidegvérű, ám forró humorú pilóta (Dávid)

1998 júliusában járunk, egy meg nem nevezett középnyugati államban, az Arklay-hegység sűrű erdővel övezett városában, Raccoon Cityben. Június eleje óta titokzatos eltűnések, brutális csonkítással és kannibalizmussal kísért halálesetek, illetve különös vadállatok támadásairól szóló beszámolók tartják rettegésben a várost. Brian Irons rendőrfőnök a közvélemény megnyugtatására bevetette az RPD különleges alakulatát, a S.T.A.R.S.-ot, akik két csoportra szakadva berepültek az erdőbe, hogy a fenyegetés gócpontjaiként azonosított területen felderítést végezzenek. A tervek szerint a tapasztaltabbakból álló Alfa-csapat a veszélyesebbnek ítélt Victoria-tó, az inkább kezdők alkotta Bravo-csapat a tó melletti hegylánc északi oldalán látott volna munkához.A Bravo csapat helikopterének rádiója a beillesztési pont közelében elhallgatott, majd ugyanebben a pillanatban kritikus motorhiba lépett fel, aminek következtében kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Kisebb zúzódásokkal megúszták és miután meggyőződtek arról, hogy a helikopter rádiója végképp kinyiffant, illetve hogy kézi készülékeikkel sem a központot, sem a gerinc túloldalán lévő Alfa-csapatot nem tudják elérni, hozzáláttak a környék felderítéséhez.

Első felfedezésük egy erdőgazdasági úton szerencsétlenül járt katonai rabszállító volt, aminek két MP őre halott volt, a rab pedig láthatóan megszökött. A kocsi maximum egy órája állhatott arccal a fának a, a két friss hullán különös sérüléseket találtak, melyek egyértelműen nem a karamboltól származtak. Két csoportra váltak, játékosaink a szökevény nyomait követve bevetették magukat az erdőbe, míg a kapitány Sullivan és Dewey egy kerülővel próbáltak a menekülő oldalába kerülni.

Chambers nemsokára néhány ismeretlen eredetű tojáskupacra lett figyelmes az egyik fa tövében, melyeknek korábbi lakói mindössze rövid nyálcsíkokat hagytak hátra. Rádión figyelmeztették a kapitányt, majd folytatták útjukat. Néhány perc elteltével a távolból puskaropogás hallatszott, szakadozott rádióadás, majd baljós csend tanúskodott arról, hogy a kapitány csapata nehézségekbe ütközött. Sietve az irányukba indultak amikor a fák között egy imbolygó alakot pillantottak meg: az egyik korábban halottnak nyilvánított MP-t. Az illető a felszólításokra nem reagált, közelükbe érve a zombulás egyértelmű jeleit mutatta, végül Aiken egy fejlövéssel elszenderítette. Mire megtalálták társaikat, azokon már tenyérnyi mutáns piócák falatoztak, imserős nyálcsíkokat húzva maguk után. Az egyikük villámgyorsan rávetette magát Speyerre és mire levágták róla már megmarta a felderítőt. Chambers a lehetőségekhez mérten fertőtlenítette az amúgy nem túlságosan veszélyesnek tűnő sebet, majd visszafordultak egy kiszögellés irányába, aminek a pereméről fényt láttak leszűrődni.

A fákkal övezett teraszon a Raccoon City felől a szomszédos Stoneville irányába futó egypályás vasúti sínre bukkantak, amin legnagyobb meglepetésükre a Védernyő vállalat üzemeltette hatkocsis Ecliptic Expressz vesztegelt. A három utasvagonból és három tehervagonból álló szerelvény sötét volt, mindössze az egyik utaskocsiból szűrődött ki fény. A jármű korábbi utasai láthatólag a Védernyő vállalat biztonsági csoportjának tagjai voltak, mostanra szintén megzombulva őgyelegtek a kocsikban. Dokumentációik szerint Védernyő vállalat tíz évvel ezelőtt lezárt Menedzserképző Intézetébe tartottak a vonattal, második csoportként, miután az elsővel elvesztették a kapcsolatot. Csapatunkat a szerelvény indulása zavarta fel az elmélyült nyomelemzésből és miután az utolsó vagon fékjével nem sikerült megállásra bírniuk a veszedelmesen gyorsuló járművet, a kocsik tetején indultak előre.

A középső teherkocsiban belefutottak a katonaszökevény tengerészgyalogosba, Lily Coenbe (jobb oldali kép), aki épp egy óriás mutáns skorpiórákkal küzdött. Együttes erővel legyűrték a bestiát, melyről kiderült, hogy a néhai biztonságiak nehéztüzérsége lett volna - amennyiben sikerül célba érniük. Mivel a S.T.A.R.S. első reakciója nem az volt hogy bilincsbe verjék, Coen együttműködőnek mutatkozott. Az autopilótára kapcsolt mozdonyt sikerült letéríteniük a fővágányról - elkerülve hogy rémületes rakományával beguruljon Raccoon City pályaudvarára - és a Védernyősök eredeti tervét követve az egykori Menedzserképző Intézet (alsó kép) felé terelték. Az elegáns, de kihalt és kiürített kastélyban sorra botlottak bele a Védernyősök korábban ideküldött és szerencsétlenül járt alakulatának nyomaiba: az épület részlegesen már áram alá volt helyezve, összegyűjtöttek több kulcsfontosságú dokumentációt, ám az alakulat tagjai már megzombulva kóvályogtak a folyosókon és a termekben.

Némi tisztogatás után lélegzetvételnyi pihenőt tartottak, aminek során Coen elmesélte szökésének körülményeit, ami bármilyen hajmeresztőnek is tűnt, egybevágott a helyszínen talált nyomokkal és felmentette a nőt a gyilkosság vádja alól. Ezt követően a Bravo csapat kielemezte a dokumentációkat és ezek alapján a fertőzés gócaként a létesítmény alá, mélyen a sziklába épített fő laboratóriumot azonosították. Némi fejtörés után aktiválták a kódolt liftpanelt és aláereszkedtek. Odalent először a tojásokból már ismerős mutáns piócákba botlottak, akik nagy tömegben egymásba kapaszkodva még az emberi formát is képesek voltak utánozni. Mielőtt azonban alaposabban feltérképezhették volna a labort, a hátuk mögött megjelent egy kísérteties fiatal férfi (bal alsó kép).

Az illető James Marcus néven mutatkozott be, a Védernyő vállalat egyik alapítója, a Menedzserképző Intézet korábbi igazgatója, aki 10 évvel ezelőtt eltűnt. Az akkor 71 éves tudós és üzletember láthatólag valami módon restaurálódott egy 20 év körüli állapotra, és monológjából az derült ki, hogy - valami bővebben nem körvonalazott ok miatt - rettenetes bosszút készül állni, nem csak a Védernyő vállalaton, hanem mindenen és mindenkin aki az útjába áll. Kijelentését mindjárt tett követte, förtelmes metamorfózisba kezdett, mialatt folyamatosan nyúlványokkal és piócákkal bombázta a hőseinket, akik heves össztűzzel válaszoltak.

Sajnos a lőfegyverek nem bizonyultak túlságosan hatásosnak az időközben gusztustalan, formátlan, de határozottan harcképes masszává alakult (alsó kép) Marcus ellen, aki az egyetlen kivezető utat képező liftplatformot is elfoglalta. Aiken egy jól irányzott lövéssel zárlatot okozott a platform irányítókonzoljában, aminek hatására az szépen kiemelte Marcus-t a teremből, elvágva a menekülés útját ugyan, de időt adva arra, hogy átgondolják a stratégiát. Mélyebbre hatolva a laboratóriumba két lehetőség is kínálkozott: egy kísérleti napfegyver, ami a felszínről tükörrendszer segítségével lejuttatott napfényt fókuszálta halálos sugárrá, valamint genetikai növesztőkádak mellé telepített önmegsemmisítő sterilizátor. Mivel odakint már besötétedett, az utóbbira esett a választásuk. Beélesítették az időzítőrendszert és meghúzódtak a génlabor hátuljában.

Ezalatt a csúszó-mászó, pulzáló förtelem visszatért a lifttel és benyomakodott utánuk. Csapatunk terve csak azzal nem számolt, hogy a lény nagyobb lett és amorf kiképzésének köszönhetően kitöltötte az egész helységet és a labor bejáratát. Úgy tűnt vagy a hátsó falnak préseli őket, vagy középső, virágszerűen széttárt, fogakkal pettyezett nyelőjáratában végzik. A helyzetet végül Speyer oldotta meg, aki hordozható ágyújának teljes tűzerejét leküldte a lény torkán, amitől az szabályosan kettéhasadt. az így létrejött húskanyon szabad utat biztosított a labor kijáratáig és onnan a liftig. A menekülők sorát Speyer zárta, aki rémülten konstatálta, hogy mögötte megint elkezdett összeforrni a lény, elsőként mindjárt az imént szétroncsolt szájszerve. Az összezáródó húsfalak árnyékában végül úgy döntött, hogy időt nyer maguknak és még egyszer lebontja a gusztustalan szájnyúlványt. Ez sikerült is, ám a hátrafelé tüzelés miatt megbotlott az előtte rohanó Coen bakancsában és végül az összezáródó hústömeg maga alá temette. A többiek felmentek a lifttel a kastély udvarára, majd visszaküldték egy szinttel a platformot arra az esetre, ha az önmegsemmisítő sterilizátor nem tudna elbánni a bestiával, az akkor is bezárva maradjon. Életet leheltek az intézet kiürített garázsában évtizede porosodó kocsiba, majd maguk mögött hagyták a rémálmot és korábbi megállapodásuk szerint Lily Coen hivatalosan elhunytnak lett nyilvánítva.

Here Be Dragons - ToC

Bizonyos cimboráimmal épp a John Carpenter filmográfián megyünk végig, melynek egyik fontos állomása a Nagy zűr Kis Kínában. Mivel most úgy esett, hogy ezúttal Zsolt és Dávid ért rá a kampány 7-dik fejezetére, így a kínai orvos és az alvilági gengszter figurái adták magukat egy kis merítkezésre a kínai titkos társaságok, a keleti miszticizmus és a bűnszövetkezetek bugyraiban.

Benny Bartolo - alvilági nehézfiúból lett magándetektív (Dávid)

Charles Loong - bölcs kínai orvos (Zsolt)

Az iroda leégését követően Grady ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, az iroda működését formálisan felfüggesztette és mindenkit elbocsátott. Utolsó találkozásukkor elmagyarázta, hogy egy ideig jobb lesz ha kerülik egymást, hogy a Betolakodók (vagy Rémarcok ha úgy jobban tetszik) lássák, értették a leckét. Az iroda elleni különös támadást követő elmúlt néhány napban sikerült meggyőződniük arról, hogy valóban figyelik őket. Ám ezen megfigyelések módszerei olyan mintát alkottak, mely messze meghaladta a józan ész határait - mintha egész Boston összedolgozott volna azért, hogy ne tévesszék őket szem elől: család, rokonok, barátok, munkatársak, a sarki fűszeres vagy a szemben ülő nénike a buszon. Dr. Loong a testvéréről tudta meg hogy Rémarc, Benny pedig étteremtulajdonos barátjára kezdett gyanakodni.

A legutolsó alkalommal Philip Noyes által demonstrált elmehálózat segítségével azonban tartották egymással a kapcsolatot, így lépett velük kapcsolatba Grady és hívta fel figyelmüket a Boston Globe reggeli számára, melynek címlapja egy érdekes felfedezésről tudósított:

"Levágott emberi fejet találtak a charlestown-i kikötőben

Tegnap a délutáni órákban a charlestown-i 4-es móló elhagyatott szakaszán folytatott lomtalanítás során a munkások levágott emberi fejre bukkantak egy, a mólóra felhúzott, felfordított, korhadófélben lévő csónak alatt. Az előzetes információk szerint a testrész két napja heverhetett ott, a testet viszont sehol nem találták. A fejtől száraz vérnyomok vezettek a móló szélére a vízhez, feltételezések szerint a testet valahol ott dobhatták be. A közelben dolgozó dokkmunkások a fejben felismerni véltek egy közismert alvilági figurát, Benjamin Bartolot, aki többek között csempészet és védelmi pénzek ügyében állt már bíróság előtt. Elképzelhető hogy egy esetleges alvilági leszámolás áll a háttérben, ám a hivatalos rendőrségi nyilatkozat csak ma délelőtt lát napvilágot. Erről esti számunkban tudósítunk.

kr."

A jó doktor és Benny mozgásba is lendültek: elmaszkírozták Bennyt, aki Tony-nak, nem létező bátyjának adta ki magát, és azzal a mesével érkezett Bostonba, hogy előkerítse öccse gyilkosát. A charlestown-i kikötő mólóinál csak szófukar kínai munkásokat találtak, akik a környéket felvásároló Sang Fat Company megbízásából dolgoztak. Mindazonáltal itt találták Kilian Rydert, a Globe tudósítóját, aki a sztorihoz ugyan sokat már nem tudott hozzáfűzni, de meglehetősen felvillanyozódott "Tony" érkezésén, szaftos alvilági bosszúhadjárat szenzációját szimatolva. Kölcsönös információcserében egyeztek meg. Nyomozóink ezután felkeresték az írek által futtatott O'Herlihy Szállítmányozást, hátha tudnak valamit arról mi történhetett, ám az írek raktára körül mindössze sürgölődő kínaikat találtak, akik épp a Sang Fat Company cégért húzták fel. A munkavezetőjük elárulta, hogy a céget megvásárolták az öreg O'Herlihytől.

A Táncos néne nevű ír kocsmában "Tony" találkozott az öreg O'Herlihyvel aki elárulta, hogy a Sing szervezet olyan árat kínált neki amire hülye lett volna nemet mondani. A kínai fickó akivel tárgyalt, egy fiatal férfi volt, név szerint Kim Dong. Ezután Loong vette elő kapcsolatait és felkeresték egy kilensét, Wang Wy kaszinótulajdonost, aki tapintható alvilági összeköttetésekkel rendelkezett. A fehérgalléros gengszter elárulta a doktornak, hogy vértelen hatalomátvétel folyik a kínai alvilágban és hozzá is nemsokára jön a Sing szervezet egyik pénzbeszedője, Szalmaszandálos Shentu Sun. A gyanúsan élesnek és fejezésre is alkalmasnak tűnő kardokkal felfegyverzett singek menetrendszerűen meg is érkeztek, s míg a doktor Shentu Sunnal szocializált, "Tony" odakint ólálkodott és az erőiket mérte fel, készülve hogy majd kövesse a kijövőket. Ezen tevékenységében akadályozta meg őt egy, két üldözője elől menekülő kínai lány.

Az üldözők "Tony" közbelépésnek hála elvesztették a lány nyomát és hanyagságukért kijáró megtorlásról pusmogva távoztak. A kötözés és mértékletes verés nyomait viselő bakfis Miao Yin (fenti kép) néven mutakozott be és elárulta, hogy az a két gazember elrabolta iskolából hazafelé menet és fogságban tartották valakinek. Shentu Sun nevének említése heves bólogatást váltott ki belőle, de kiderült, hogy Sun is dolgozik valakinek: egy fiatal férfinak, aki egyszer meglátogatta őt rabsága alatt. A fiatalember egy pillantással felmérte Miaot és annyit mondott: nem megfelelő. Ezt a férfit a többiek a Tömjénmester Kim Dong néven emlegették.

Bár Shentu Sun nyomát elvesztették, nyomozóink ideiglenesen biztonságba helyezték a lányt az Angyalőr Árvaházban, majd tovább szimatoltak. Kilian Rydertől megtudták, hogy a rendőrség megpróbálja előkeríteni a testet, melyet a vérnyomok alapján a móló mellett dobhattak vízbe. Délután vissza is tértek a mólóhoz, ahol a rendőrök nehézbúvárokkal fel is hoztak egy fejetlen testet, aminek a bokáján egy elvágott drót fityegett. Sajnos ennél közelebb nem kerülhettek.

Az éj leple alatt felkeresték Miao Yin szüleit, megnyugtatták őket hogy a lány életben van, de most nem lenne biztonságos hazatérnie. A Yin ház körül ugyanis most is ott leskelődött a két elrabló, vélhetően abban a reményben hogy elkaphatják az esetleg hazatérő lányt. Az egyiket "Tony" ledurrantotta, a másikból a torokvágás előtt még kiszedtek annyi információt, hogy Shentu Sun bízta meg őket Miao elrablásával, mert annak - a kínaik között ritka módon - zöld szeme volt.

Ezt követően a kihalt éjszakai utcán a doktor egy lassan hulló vaskos hópihére lett figyelmes. Eredete után kutatva felfelé tekintett és még látta ahogy lecsap rá a Ghostwood erdőből ismerős hatalmas, kitárt szárnyú, nekroid rovarra emlékeztető lény. Ádáz küzdelem vette kezdetét: a doktort először az égbe akarta ragadni, majd "Tony" lövéseitől meggyengülve visszazuhant és elvesztett életerejét a doktor vérének kiszívásával próbálta pótolni. A harc hevében nyomozóink még észrevették egy másik ilyen lény kontúrjait a szomszédos épület tetején, ám annak mintha a hátán egy emberi alak ült volna...

Csak a jelentős tűzerő bevetésének köszönhetően sikerült hajszál híján megfutamítaniuk a kreatúrát, mire a tetőn lévő is nyomtalanul eltűnt. Visszavonulót fújtak, Loong ellátta szörnyű sebeit és még ezen az estén mélyebben megismerkedett szomszédjának a nagyapjával, az öreg Tang Lunggal. A két bölcs figura beszélgetése előbb-utóbb a titkos társaságok felé terelődött. Ennek kapcsán Lung elárulta, hogy az a szóbeszéd járja, hogy a Sing szervezet mögött a tizenkét sárkány klán egyike áll. A sárkány klánokról a 600-as évekből, a Sun dinasztia idejéből származnak az első írásos feljegyzések. A legendák szerint a titkos klánok élén egy-egy halhatatlan ember áll, akiket úgy hívnak, hogy a Hegyek Urai. Dr. Loongnak kezdett összeállni a kép a Shentu Sun ruháján látható kék sárkánymotívummal és az elrabolt lánnyal, midőn a Hegyek urai állítólag érintetlen, zöld szemű lányok életének ellopásával hosszabbítják meg a sajátjukat. Bár Tang Lung szerint ez már tényleg nem több mint ostoba, babonás szóbeszéd.

Másnap reggel ismét jelentkezett Killian Ryder, hogy a rendőrök találtak egy borítékot Benny Bartolo "hulláján", melyen még a Darius Grady & Co. Nyomozóiroda szerepelt címzettként. Grady rendőrségi kapcsolatainak bevonásával sikerült kideríteni, hogy mit tartalmazott az ázott boríték: egy falapocskát, rajta kínai felirattal "nálunk van". Nyomozóink egyetértettek abban, hogy Benny doppelgangere bizonyára újabb nyomot akart eljuttatni nekik, ám ebben feje elvesztése megakadályozta. Úgy tűnik a nyom most a kínaiak kezébe került. Némi kérdezősködés után a Sing szervezet - és vélhetően a Kék Sárkány klán - főhadiszállásaként a Paikang Petrol nevű üzemanyaggyárat valószínűsítették. Persze eszük ágában sem volt besétálni az oroszlán barlangjába, ezért olyan tervet eszeltek ki, mely a legszebb Cyberpunk 2020 meséket idézte.

Elhozták Miao Yint az árvaházból, majd Wang Wy bevonásával megszellőztették az alvilágban hogy a szökött lányt a ledurrant Shaulun motelban látták - különös gondot fordítva arra, hogy Miao apja is az elsők között tudja meg. A recepciós orra előtt fel is vitték a lányt, ám egy másik szobában rejtették el, nem a sajátjukban. Ezután zárnyitással megbűvölték a sajátjukkal szemközti szobát, ahol doktor Loong rejtőzött el, jelentős tűzerővel. Ezután "Tony" lement és megvesztegette a recepcióst, hogy az "nem látta itt ezt a lányt". Gondosan annyi pénzt adott neki amennyi arra elég, hogy egy "civilnek" letagadja, de keménykötésű alvilági smasszereknek már ne. Ezt követően Tony visszavonult a szobába és a mordályára támaszkodva várt. Minden úgy zajlott ahogy eltervezték.

Az idősebb Yin érkezett elsőként, de a recepciós az apa minden ágálása ellenére tagadott. Az öreg Yint persze már követték Shantu és emberei, akik számára a szóbeszéd mellett az apa jelenléte már elég garanciát adott arra vonatkozólag, hogy jó helyen járnak. Yin úr távozásával maguk is kezelésbe vették a recepcióst, aki engedett a nyomatéknak és elmondta, hogy a lány odafent van. Természetesen a kardos martalócok rögvest lerohanták a szobát, ahol "Tony" csőre töltve várta őket. Mire felocsúdtak már két tűz között voltak a szemközti szobából kirontó doktorral a hátuk mögött. A véres mészárszék után az együttműködésre lágyult Shantu vállalta, hogy elvisz egy üzenetet - stílusosan egy fatáblán - Kim Dongnak.

Az üzenetben egy meghívó állt egy másnapi hangversenyre a bostoni operaházba. Nyomozóink arra számítottak, hogy a tömegben Kim Dong nem próbálkozik majd semmivel. Amikor megérkeztek az előadásra és beléptek a nézőtérre meglepetten konstatálták, hogy a Kim Dong az ÖSSZES jegyet megvette, a szimfónikusok pedig a majdnem üres teremnek játszanak. Egy rendkívül öreg kínai férfit is találtak a fiatal Kim társaságában. Az úr Lo Pen (bal oldali kép) néven mutatkozott be és nem rejtette véka alá titulusát sem: a Hegyek ura, a Kék Sárkány klán feje. Lo Pen biztosította őket arról, hogy nem áll szándékában akadályozni tevékenységüket, tudomása van a mozgásban lévő erőkről és arról, hogy milyen szerepet játszanak hőseink ezen erők megfékezésében - különös tekintettel a Yog Sothoth vérvonalát hordozó dr. Loongra. Kim Dong elmagyarázta, hogy milyen félreértés okán fejezte le Benny Bartolót a kikötőben, ő nem tudott a dolgok kozmikus összefüggéséről. Mire Kim szemén keresztül Lo Pen betekintést nyert a sajnálatos eseménybe már nem tudták meg nem történtté tenni a kivégzést, a borítékon található címről Lo Pen tudta hogy leégett, hogy dolgozói inkognitóba vonultak. Legegyszerűbb megoldásnak az tűnt, hogy maguknál biztonságba helyezik a nyomot és egy vízhatlan módon üzenetet hagynak hátra az illetékeseknek, ami senki más számára nem bír jelentőséggel. Még annyit kellett tenniük, hogy gondoskodnak róla, hogy a hullát idejekorán "felfedezzék" és személyazonossága megfelelő nyilvánosságot kapjon. Lo Pen ezután átadott nekik egy megszárított fényképet, amin kétféle kézírással és kétféle tintával megjegyzések is sorjáztak (alábbi kép).

Még aznap felkeresték a salemi címet, ám a lezárt raktárházat már láthatólag két-három nappal korábban sebtében kiürítették. Két fontos felfedezést azonban így is tettek. A raktárépületben egy nagyobb, ismeretlen rendeltetésű gépezetet üzemeltettek, melyet az elektromos hálózatba szabálytalanul bekötött nagyfeszültségű kábellel tápláltak. S bár a gépnek már hűlt helyét találták, az egyik íróasztal alatt egy BOI (Bureau of Investigation) igazolványra bukkantak, melynek tulajdonosa egy bizonyos CARTER, James nyomozó volt.

Különösen ajánlom elolvasásra A Conrad Lewis-ügy illetve A Red Hook-i rajtaütés című dokumentumokat azoknak akik nem voltak jelen az utolsó néhány szessönben.