Damn You Mi-go Agents! - ToC

Chevalier (Tomi) vette a bátorságot és megmutatta New York-i sztárfotós barátjának, McKintyre-nek a különös rémarcokat ábrázoló fotókat azzal a céllal, hogy eggyel több szakvéleményt szerezzen. A fotóst alaposan felkavarta az eredmény, főleg miután saját munkáin is elvégezve a procedúrát hasonló végeredményt talált. A dilettáns azután Dr. Auerbach-al (D.Gábor) karöltve repülőn visszatért Bostonba, ahol Dr. Loong (Zsolt) és Bartolo (Dávid) már várták őket.

Első útjuk a Telekkönyvi hivatalba vezetett, hogy kiderítsék mi is állt korábban az iroda melletti üres telken, mely alatt a múltkor a Mr. és Mrs. Yates valami megmagyarázhatatlan dolgot művelt. Kiderült, hogy három évvel korábban elkezdődött ott egy építkezés, amit Howard Gordon polgármester a város főépítészi hivatala felett átnyúlva "arculati összeegyeztethetetlenség" címén leállított, a később beadott módosított terveket szintén elutasították. A nyomozás a cégbíróságon és az ügyészi hivatalon folytatódott, mivel az építtető-beruházó Hemingway Home Co. perre vitte az ügyet. A körülbelül egy évig húzódó procedúra alatt az alapozott telket kibérelte tőlük a Darius Grady & Co. akik máig tartják a bérletiviszonyt.

Innentől két irányba haladt tovább a kutatás.

1. A peres papírokból kiderült, hogy a város bőségesen kárpótolta a Hemingway Home Co.-t, azonban a kötelezte a céget arra, hogy vegyen részt a Bagoly-hegy bányászati jogaira kiírt tenderen, amit egyáltalán nem meglepő módon meg is nyert. Természetesen mire ez kiderült, addigra a lakásépíttető cég már létrehozta a Baradgo Bányászati Társaságot, aminek igazgatója az idősebb Hemingway fia, Mitchell Hemingway lett. A bányászati jogokról szóló szerződés átböngészése különös módon nem kötelezte a vállalkozót arra, hogy ténylegesen megkezdje a bányászati tevékenységet. Az már tényleg csak hab volt a tortán, hogy Hemingway nemrég feleségül vette Howard Gordon polgármester lányát, Erica Gordont.

2. Auerbach kérdőre vonta Grady-t a szomszédos telek ügyében, aki csak annyit mondott, hogy a helyet nem ő, hanem anonimitását kérő társa, az iroda titokzatos befektetője választotta. A nevét most sem volt hajlandó elárulni, de megígérte, hogy ha bármelyikük jelentésében is felbukkan az illető neve, nem fog habozni megosztani velük mindent...legfőképp a Conrad Lewis ügyről, melynek a jelek szerint igen sok köze van az iroda megalapításához. Auerbach magánvonalon kicsit utánanézett az ügynek, mely kapcsán érintőlegesen Armand Ronsard is folytatott nyomozást régebben, mikor még a rendőrség kötelékének a tagja volt. Sajnos mindenhol falakba ütközött, az ügyet úgy fest kormányszintű utasításra állították le, ám jelenleg még az utána való kérdezősködés is veszélyesnek tűnt. Auerbach rendőrségi informátorát, már csak a puszta érdeklődés után felfüggesztették, lakását megfigyelés, telefonját pedig lehallgatás alá helyezték. Az eljáró szerv minden gyanú szerint a 28-as törvény 533-as bekezdése alapján, az Egyesült Államok elleni bűncselekmények felderítésére létrehozott Nyomozóiroda, a BOI (Bureau of Investigation).

Hőseink tettek egy kirándulást a North Reading közelében található Bagoly-hegyhez, ahol az erdei úton nemsokára egy kerítés és egy tiltó feliratokkal díszített zárt kapu fogadta őket. A jogilag képzett Auerbach tudta, hogy ha bemásznak akkor az őrök minden zokszó nélkül keresztüllőhetik őket, így inkább a North Reading-i vasútállomás helyi ivójában kezdtek érdeklődni. Megtudták, hogy a bányát, - mely tulajdonképp soha meg sem nyitott - fegyveres kutyás őrök vigyázzák, akik naponta váltják egymást, emellett havonta egyszer egy gazdag nő is kihajt oda egy méregdrága autóval. Azt is beszélik, hogy viharos éjszakákon a Bagoly-hegyen eltűntek már emberek, legutoljára egy Calderon nevű pásztor, aki egyik elkóborolt jószága után eredt.

Ezalatt Bartolo egy zavaros alvilági ügyletbe keveredett az ír O'Herlihy csempészbandával, melyben kulcsszerepet játszott egy kanadából érkező fegyvercsempész szállítmány, egy Connelly nevű ír középgengszter, valamint a szintén ír Lynch unokafivérek. A probléma megoldása során Bartolo szétkente Connely fejét a párnán, az ifjabb Wilbur Lynchet feltolta az ír banda ranglétráján, a csempészett áruról kiderült, hogy a Bagoly-hegyhez megy, valamint Teddy Lynch révén azt is megtudta mi folyik ott.

Teddy biztonsági őrként dolgozott a Baradgo Bányászati Társaságnál, s bár elmondása szerint titoktartás kötötte, feladatának dicsősége vélhetően megrészegítette és megoldotta nyelvét. Beszámolója szerint az elkerített telepen nem a bányát őrzik, hanem magát a hegyet. S hogy mitől? Nos földönkívüliektől, akik valami számára is ismeretlen okból viharos éjszakákon megtámadják a hegytetőt.

A hihetetlen történetnek az a felfedezés kölcsönzött, némi valóságtartalmat, hogy sikerült a Yates házaspár által hátrahagyott készülékbe életet lehelni. A pontos működést még most sem értették, de az világossá vált, hogy az eszköz a szomszédos telek közepére mutat, ugyanakkor ha elég nagy távolságra viszik tőle, a mutató a Bagoly-hegy felé fordul.

Auerbach és Chevalier meghívatták magukat vacsorára Mitchell Hemingwayhez és csinos nejéhez Ericához (bal oldali kép). A felszínes csevegés során három, váltakozó jelentőségű felfedezést tettek:

1. Mitchell Hemingway valami különös betegség folytán sokkal öregebbnek tűnik a koránál és láthatóan nagyon rossz bőrben van.

2. Mr. Hemingway megígérte, hogy utánanéz annak, hogy a szomszéd telekre vonatkozólag felszámolják-e a bérleti viszonyt és eladják-e a kérdéses terület tulajdonjogát a Darius Grady & Co.-nak.

3. Maurice Chevalier határozottan felkeltette Erica Hemingway figyelmét.

A vacsora alatt megejtettek egy fotót a párról, majd nemsokkal később a Bagoly-hegyről visszaérkező őrséget is lencsevégre kapták. Az irodába visszatérve előhívták a fotókat, ám azok egyikén sem láttak a korábbihoz hasonló rémarcokat.

Másnap tettek egy repülőutat a Bagoly-hegy fölött, lefotózták a kopasz hegytetőn található mesterséges, relatíve újnak tűnő kőkört, majd úgy döntöttek, hogy a szomszédos Sacred-hegy tetején éjszaka tábort állítanak és teleszkóppal felszerelkezve megfigyelik a Bagoly-hegyet. Ez így is lett, az vihart ígérő éj leple már a hegytetőn, egy sátorban érte őket. Nem sokkal sötétedés előtt még látták ahogy Erica Hemingway megérkezik a hegy lábánál álló kunyhóhoz, ahol határozott gesztikulálása alapján vélhetően utasításokat osztogatott az őrség számára, majd egyedül felbaktatott a tetőre. Nos amit a fenti kőkörben, vélt magányában művelt, azt most inkább nem írnám le, de annyit elárulok, hogy Chevalierben itt eltörött valami. Erica nem sokkal sötétedés után távozott autójával, a négyfős őrség pedig dinamitokkal és megmagyarázhatatlan módon átalakított Thompson géppisztolyokkal felvértezve elfoglalták pozíciójukat a hegy tetején, a kőkörben.

Amint villámlani és dörögni kezdett, az égből testes, rák és bogár keresztezésére emlékeztető, de mégis mélységesen idegen benyomást keltő szárnyas lények kezdtek ereszkedni a kőkör felé. Támadó hullámaikat az őrség derekas helytállással verte vissza - hatékonyságukban vélhetően nagy szerepet játszottak a preparált a fegyverek, melyek messzire világító lövedéksorozatokat okádtak magukból. A mészárszék hosszú percekig tartott, ezalatt a sátorponyva alatt kuksoló hőseink egymás kezébe adogatták a távcsövet.

A probléma akkor kezdődött, amikor az eső kopogása mögül, hatalmas, csapdába esett molylepkét idéző szárnyrezgés zaja szüremlett be. Mielőtt bármit tehettek volna a sátorlapot egy áttetsző anyagú, rákollóra emlékeztető hatalmas karom hasította szét. Néhányan kézbekapták fegyverüket, amikor is a résen betüremkedett egy idegen, szivacsszerű, milliónyi antennával tűzdelt fej. Bartolo lőtt elsőként, ám a torkolattűzből vakító fény lett, melynek hatására mindnyájan elvesztették a látásukat, majd az eszméletüket, ám egy bizarr suttogó hang még ott visszhangzott a fejükben: "Segítsetek!"

Világosodott már amikor magukhoz tértek, átázva és átfázva a Bagoly-hegy körgyűrűjében...már abban ami megmaradt belőle. Körülöttük ott hevert a négy őr, láthatólag hőseink fegyverei által legyilkolva, a dinamitok segítségével pedig valaki célirányosan felrobbantotta a köveket. A nyomolvasás kiderítette, hogy ezért is hőseink voltak a felelősek. A még az őrök által lemészárolt óriási szárnyas lények testeiből azonban egyet sem találtak, egyedül hátborzongatóan idegen nyomaik tanúskodtak ittlétükről. Begyűjtötték az átalakított Thompson géppisztolyokat, és már éppen távozóban voltak, amikor érkező autó zajára lettek figyelmesek.

Erica Hemingway drága Rolls Royce-a gördült a hegy lábánál álló kunyhó elé. A hölgy szétnézett odalent, majd elindult felfelé nyomozóink irányába. Mivel barátaink kíváncsiak voltak mi fog történni így elrejtőztek odafent. Erica hisztérikusan őrjöngeni kezdett az elpusztított kőkör láttán, és úrihölgyhöz nem illő trágárságokat szórt a halott őrökre, amikor is észrevette a kevésbé szakértő módon elrejtőzött Chevaliert. A nő óvatosan elővett egy pisztolyt, mialatt békítő szavakkal megpróbálta előcsalni a mágnáscsemetét, nem sejtve, hogy annak három másik társa célratartott fegyverrel rejtőzik a közelben. Mielőtt azonban lelőhette volna Maurice-t, Bartolo egy duplacsövűvel hatástalanította Ericát.

Dr. Loong orvosi kötelességének eleget téve a nő irányába szaladt, akiről már néhány lépésről észlelte, hogy még él. A doki közeledtére a nő dühödten felkiáltott: "Átkozott mi-go ügynökök! Libera me Magnum Innomiandum!" és ezzel a még mindig a kezében szorongatott pisztolyt maga ellen fordította. Dr. Loong az öngyilkosság ilyen megrázó demonstrálása ellenére is odaszaladt és döbbenten látta, hogy a nő valahogy elhibázta a fejlövést és még mindig életben van, bár vélhetően már csak percekig. A jó doktor felkészült a még oly reménytelen elsősegénynyújtásra, amikor szavakat hallott kiszűrődni a nő ajkai közül. Csak amikor az már másodszor ismételte el, akkor értette meg mit motyog: Hastur.

E képtelen helyzet és a nő öngyilkossága előtt kiáltott szavai nyomán a doktornak beugrott egy figyelmeztetésként is felfogható passzus, amit azon az ősi kínai papíron olvasott, melynek tanulmányozására oly sok időt fordított:

"If a powerful follower of the Great Unnamable (Magnum Innomiandum in Latin) survives a genuine suicide attempt, then he can summon the Feaster from Afar, by speaking the god's name three times. The consequences are gruesome, death and madness will follow."

A doktornak a másodperc tört része, egy rövid szó kimondása előtt kellett döntenie. Először arra gondolt befogja Erica vértől bugyogó száját, ám végül semmilyen kockázatot nem vállalva összeszedte minden akaraterejét, majd felfogásával és hivatásával szembeszállva kitörte a haldokló nyakát. Kellő magyarázat híján a többiek elborzadva álltak a látvány előtt, Chevalier elméje ekkora végképp megrendült és idegösszeomlást kapott.

Mialatt a lehetőségekhez képest alaposan eltüntették a nyomaikat és elindultak vissza Boston irányába Dr. Loong elmesélte nekik mit olvasott a kínai szövegben, ami talán magyarázatként szolgálhat arra amit tett. Ám sem a hallottak, sem pedig Erica szavai nem szolgáltak lelki megnyugvással.

"Átkozott mi-go ügynökök!"

A kampánynaplót majd buzgón tanulmányozzátok, mert bizonyos események és nyomok csak ott szerepelnek.

You Might Surprise Yourself - T-CORTEX

Connor (Zsolt) , Candy (Dávid) és Waitman (Krisztián) bilincsbe vert triója egykedvűen tűrte a repülőutat vissza az Európa Ellenállás bázisára. Ám a tudós szarkasztikus megjegyzései arra sarkallták az őket letartóztató Escobar tábornokot, hogy belátva a helyzet képtelenségét végül ellenszegüljön a másik John Connor parancsának és legalább a bilincset levegye róluk.

A korábbi Lehman bunkerben (fenti kép) már huszonegynéhány katona ténykedett, hogy felkészítsék a helyet a Padova közelében lévő alaptábor lakóinak fogadására. Ám munkájuk nem kötötte le őket annyira, mint a szóbeszéd ami elterjedt közöttük: az a John Connor aki itt van velük, nem ugyanaz a John Connor akinek hangját a rádióból ismerik és aki lelket önt beléjük mióta az Ítélet napja megtizedelte az emberiséget. A csoport legott két részre is szakadt, egyikük szerint ez a Skynet trükkje, ez a Connor egy hamisítvány akit tanácsos lenne mihamarabb szétszerelni. Ezzel szemben a másik csoport isteni beavatkozást lát abban a tényben, hogy Connor egyszerre több helyen is jelen tud lenni. Ez utóbbi elmélet nem újkeletű, az Emberi Ellenállás vezetőjét sokan régóta emberfeletti képességekkel ruházzák fel és elképesztő történeteket rebesgetnek tetteiről. Ezzel most maga Connor is kénytelen volt szembesülni, amikor az egyik lángoló tekintetű katona így fordult hozzá: "Allah a mi Urunk és John Connor az ő prófétája!".

A két frakcióra szakadt csapat persze elképzelni sem tudta, hogy az isteni kinyilatkoztatás és a Skynet trükkje mellett egy harmadik magyarázat is lehetséges. A bázisra megérkezvén hőseink, Collino őrnagy és Escobar tábornok társaságában zárt ajtók mögött felvették a kapcsolatot Serrano Point-tal. A két John Connor 20 percig beszélt egymással egy biztonságos videócsatornán keresztül. Először keresztkérdésekkel meggyőződtek egymás személyazonosságáról, váltottak néhány szót Kate-tel, elméleteket állítottak fel arról mi történhetett, majd egyeztették a genfből zsákmányolt információkat. Az egyik legérdekesebb felfedezést a képernyőn látható Connor mutatta nekik: a kocka eltűnését követően egy kövér cseppnyi higanyra emlékeztető folyadék maradt hátra a repülőben. A szubsztancia kísértetiesen emlékeztetett a mimetikus polialoidra. Connor tudósai találtak benne egy összetevőt amit nem tudtak azonosítani, könnyen lehet hogy egy eleddig ismeretlen anyag. Az ezt felfedező tudós, Benson, tréfásan magáról nevezte el bensodiumnak. A 20 perc nagyjából ennyire volt elég. Ezalatt Waitman azt ellenőrizte, hogy az adás helye megegyezik-e a Ellenállás főhadiszállásának koordinátáival, kiszűrve egy esetleges csalás lehetőségét.

A beszélgetést követően Connor úgy döntött beszédet tart az embereknek, melyben elárulja nekik a duplikáció tényét, elmagyarázza hogy a Skynet akaratlanul is milyen szerepet játszott ebben, valamint felszólítja őket a titoktartásra rávilágítva arra, hogy ha ez a tény titokban marad az milyen stratégiai előnyökhöz juttatja őket.

A beszéd alatt Candy egy kicsit hátrébb állt az emberektől így észrevette, hogy egy kapucnis alak kiválik onnan és egy néptelen folyosón elindul, anélkül hogy erre felhívta volna más figyelmét. Az őrmester ösztöneinek engedelmeskedve követni kezdte. A férfi bement egy résnyire nyitvahagyott ajtón, Candy óvatosan félreállt és hallgatózott. Kiképzése mentette meg az életét: egy kézigránát kibiztosításának kísérőzajai szűrödtek ki a helységből, majd ezt rögvest követte a a lábához kigurított acéltojás is. Az őrmester egy jól irányzott rúgással előreküldte a robbanószerkezetet, ami begurult egy, a folyosón előrébb található másik helység szintén résnyire nyitott ajtaján. A robbanás kiszakította az ajtót és a légnyomás egy halott férfi testét taszította a folyosóra, akinek üvegesedő tekintete belefúródott Candy-ébe. Az őrmester lába földbegyökerezett a felismeréstől: a földön fekvő testben néhai katonatársát, Lybecker tizedest ismerte fel.

A döbbenetből Waitman érkezése rázta fel, ám mielőtt elmagyarázhatta volna mi történt, felismerte hogy a tudós nem a gránát robbanásának zajára érkezett. A folyosó végéről továbbra is Connor beszéde visszhangzott, Lybecker teste eltűnt, az ajtó is sértetlennek bizonyult, sőt az a helység is üres volt, ahová korábban a kapucnis férfi bement. Candy a tudattól, hogy éber látomások gyötrik szótlanul, felhős hangulatban sarkon fordult, míg Waitman fájdalomcsillapító után kutatva bement az 'Infirmary' feliratú ajtón, mely az egy kicsit előrébb található helység bejáratát fedte, mindössze résnyire nyitva.

A szobában orvosi műszereket és gyógyszereket talált, valamint egy tábori ágyon egy bekötözött, infúzióra csatolt ismeretlen férfit. Felmarkolt egy levél fájdalomcsillapítót és elindult kifelé, amikor is valaki vagy valami vasmarokkal elkapta hátulról. A tudós elvesztette az egyensúlyát és nagy zajjal a behajtott ajtónak vágódva elterült a földön. Azonnal elveszítette az eszméletét, de annyit még érzett, hogy valami meleg és nedves folyadék kezd el szétterülni az arca körül a padlón.

A távolodó Candy megperdült a zajra és harcrakészen fogadta a támadólag kirontó "sérültet" akiben felismerte a korábbi látomásban szereplő Lybeckert (fenti kép), ám az ezúttal sokkal élőbbnek bizonyult. Amint közelharci fogást találtak egymáson mindkettejük számára világossá vált, hogy emberfeletti erejük gépet sejtet az élő szövet alatt. Candynek nem úgy tűnt, hogy Lybecker felismerte volna, így hamarost pusztító kézitusába kezdtek. A zajra egyre többen figyelmesek lettek, Connor félbehagyta a beszédet és átvágott a tömegen, mialatt egy katona a kezébe nyomta harci karabélyát.

Az imigyen felfegyverzett hősünk oldalán Escobarral védekezésre felszólító parancsokat szórva berontott a hosszú folyosóra, ahol a két gépember vívta ádáz harcát. Candy észlelte, a közeledőket ezért úgy fordult a folyosón, hogy Lybecker közte és a fegyveresek között legyen kiváló célpontot adva nekik ezzel. Escobar pisztolya a távolság miatt mindössze két jó találatot szállított, ám Connor páncéltörő golyókkal töltött karabélya lényegesen elsöprőbbnek bizonyult. Az első két sorozat komoly sérülést okozott, ezért a gépember földhözvágta Candy-t majd ezt az előnyt kihasználva sarkonfordult és irdatlan sebességgel az elsődleges célpontként azonosított Connor felé lódult. A távolság azonban megmentette hősünket, akinek így alkalma nyílt még egy utolsó, végzetes sorozatot küldenie a terminátorba, ami harcképtelenné vált.

Miután Waitmant magához térítették szétszerelték a gépet, ezalatt Collino és csapatai átkutatták a komplexum környékét további beszivárgók után kutatva. Kiderült, hogy a Lybecker egység a 800-as széria 102-es modellje, és innen egy kilométerre dobta le egy légi H/K egység. A Skynetnek feltűnt a légi forgalom, amit a V-22-es osprey folytatott az ideköltözés első stádiumának során, a 102-es modell feladata az volt, hogy kiderítse hogy emberek rejtőznek-e a bunkerben és ha igen ezt jelentse és kísérelje meg teminálni őket. A jelentést már órákkal ezelőtt elküldte a Skynetnek, majd egy, az emberek számára járhatatlan bejáraton beszivárgott és betegnek álcázva magát befeküdt a néptelen orvosiba. Connor számára nem bírt meglepetéssel, hogy a gép az orvosit válaszotta rejtekhelyül, ugyanis a terminátorok az emberi közösségekben gyakran először a gyógyítókat ölik meg.

Connor - zsenialitását bizonyítva - Waitmannel együtt, meghegesztett egy hamis jelentést a 102-es modell nevében a Skynetnek, amiben tudatták, hogy a küldetés sikerrel járt, a bázist megtisztította az emberi ellenállóktól. Tudták, hogy ezzel csak annyi időt nyernek, hogy kiüríthessék a bázist aminek felújításaival még nem is végeztek. Megszervezték a transzport prioritásokat és részben légi úton, részben gyalogosan elindultak vissza a padovai alaptábor felé.

Majd egy hónapot töltöttek az egykori konténertelepből létrehozott erődben. Ezalatt mindnyájan felgyógyultak a sérüléseikből, Waitman létrehozta a 12 informatikusból álló OZ csapatot, akik bevonásával elkezdtek előre összeállított, letöltésre kész programcsomagokat létrehozni az egyes terminator modellekhez. Ezek segítségével egy elfogott egység különösebben magas szakértelem nélkül relatív gyorsan átprogramozhatóvá válik. Connor és Connor folyamatosan tartották a kapcsolatot, megállapodtak abban, hogy Waitman-nel és Candy-vel elindulnak az uráli Koszvinszkij-hegyhez, hogy megtalálják a MIR központját és azon keresztül kapcsolatba lépjenek a Skynettel. A sikerükhöz elengedhetetlenül kapcsolatba kell lépniük a Vörös Ellenállással, az orosz hadigépezet örököseivel, akik az Ítélet napja óta kerülik az amerikaikat. Vezetőjük, Koncsalovszkij tábornok több mint másfél évtizede semmilyen diplomáciai közeledésre nem hajlandó a Connor vezette ellenállással.

Annyit sikerült megtudni egy orosz disszidenstől, hogy Koncsalovszkij és mobil csapata a tavaszt legtöbbször az ukrajnai Pripjatyban tölti, így hőseink ezt jelölték meg következő úticélnak. Találtak egy, a szláv nyelvben járatos civilt az erődben akit maguk mellé vettek, majd közös erővel életet leheltek egy helikopterbe, amit alaposan felkészítettek az útra. Az indulásuk előtti utolsó rádióadás alkalmával a kalifornai Connor arról tájékoztatta őket, hogy a chrono-csoport végzett a Genfből zsákmányolt adatok elemzésével.

A Skynet mérései szerint a kocka elmozdítása során a véletlenül a vivősugárba került biológiai egység a célponttól 24 kilométerre dél-nyugatra materializálódott...1 perc 37 másodperccel később! . Az adatok lementésének pillanatában a Skynet még a földetérés koordinátáinak meghatározásán fáradozott, ám azóta már maga is észlelhette az időelmozdulás tényét.

Serpents of Luxur part II. - Conan RPG

Az információszerzés végeztével, Luxur kapujánál Hor találkozott egy kereskedő ismerősével, Hepuval, aki építőanyagot és megkötözött kushita rabszolgákat vásárolt a piacon. Az ismerkedést hamar megszakította egy befolyásosnak tűnő Set pap, aki nagyon öregnek tűnt; fakó bőrrel, démoni arccal, és rettentő magassággal rendelkezett. A falakat elhagyni igyekvő tömeget a kígyóisten imádatára szólították fel, aminek hatására mindenki engedelmesen leborult a földre. Thotrának erősen győzködnie kellett Logant, hogy ne próbáljon mást csinálni, különben a katonák elkapják őket és egy véres oltáron végzik, vagy rosszabb esetben kikötözik őket, hogy elrothadjanak. Mita és Aiia észrevette, hogy a pap megjelenésével egyidőben minden gazdagabbnak látszó luxuri lakos egyszerűen eltűnt a környékről, és amikor megjelentek nagy ládákat cipelő segédek, minden egyértelművé vált számukra: a ládákból hatalmas kobrákat dobtak a mozdulatlan emberek közé. Az egyik kígyó sebesen Hor és csapata felé tartott de még az utolsó pillanatban, mikor Logan már ugrásra készen szorongatta kardjának markolatát, Hepu egyik fekete rabszolgáját támadta meg. A kushita azonnal belehalt marásba, aminek természetellenessége erősen elgondolkodtatta Aiiát, miközben a tömeget lassan, a szokásos adminisztrációs dolgok után kiengedték a hatalmas kapun.


A falak tövében Thotra feszülten figyelt, és annak ellenére, hogy Logan demoralizáló módon mellette lépdelt, apró jelzésekkel próbálta felhívni társai figyelmét, hogy veszélyben vannak a kushiták miatt. Aztán egy villámgyors csellel megzavarta Logant és előrántott karddal rárontott a kushitákra. A rabszolgák hirtelen levetették magukról a köteleket és a tevékre felerősített építőelemek közé rejtett lándzsákat ragadtak meg, majd vérszomjas üvöltésekkel rátámadtak Thotrára és társaira. Hor csatlakozott a kushitákhoz, de Mita egyetlen jól irányzott csapással leterítette az áruló kutyát. Aiia félrehúzódott íjazni, Logan pedig megragadta Heput és a kushita lándzsások közé vetette a stygiait, hogy saját fekete rabszolgái nyársalják fel. A harc vége előtt Thotra halálos sérülést szenvedett, Mita mentette meg az elvérzéstől. A falakon gyülekező íjászok árnyékában a csapat a gyors továbbállás mellett döntött, sebtében kifosztották a halottakat (akiket Mita még nem kutatott volna át a harc hevében) és visszamentek Hatephez és Sadikinhez a kereskedőnegyedbe.

A sátorban Sadikin ellátta a sérülteket, Thotrát letették a még mindig kómában fekvő Demetrió mellé. Aiia, Mita és Logan megosztott minden megszerzett információt Hateppel, kiegészítve a napközben történt eseményekkel. A nemes nyugtalanítónak találta, hogy Thoth-Amon megközelítőleg akkor hagyta el Luxurt, amikor őt támadás érte a Khemibe tartó karavánon. Set szószólóját és a napokban felbukkant orgyilkosát, Ramanhotepet nem tekinti ellenségnek, hiszen ő és Sebak Meth, Thoth-Amon támogatói voltak abban a bonyolult királyi és papi hatalmi rendszerben, amit inkább nem részletezett. IV. Ctesphon palotájában tartózkodó lánya elleni támadást véleménye szerint Ishiti követői tették, akik észrevehették tegnapi érkezésüket. Ezért Hatep, miután Lon Logant ismét meggyőzte arról, hogy érdemes az érdekeiért vért ontania, azt javasolta, hogy másnap este észrevétlenül hatoljanak be az Ishiti templomba és öljenek meg mindenkit. A megbeszélést követő gazdag vacsora után Aiia betüvetést tanult Sadikintől, aki igen műveltnek bizonyult. Röviddel ezután, az éjszaka közepén fekete ruhás orgyilkosok rontottak be a sátorba, és csupán a brythún nő éles érzékei mentették meg az alvókat a lemészárlástól. Végül a négy támadó közül az egyik elmenekült, Hatep javaslatára pedig az egész csapat áthelyezte táborhelyét a várostól a Bakhr-folyó mentén néhány mérfölddel délre. Itt a két halott kereskedőt bedobták a krokodilok közé.

A sérülések ellátása, majd rövid pihenés után Sadikin beszerezte a csapat részére az Ishiti templom elnéptelenítéséhez szükséges fegyvereket és egyéb felszereléseket. Este Hatep mesélt egy titkos katakombáról is, amelyen keresztül észrevétlenül be lehet jutni Luxurba, a falaktól északra található csatornákból a nemesi házak között található üres és lezárt Ibis templomba. Feltételezése szerint a járatokat orgyilkosok és tolvajok járják, akik Set papjai vagy bizonyos nemesek elől rejtőzködnek. Éjjel, Aiia, Mita, Logan és Thotra végiglopakodtak a folyó mentén, egészen a csatornáig, majd behatoltak a sötét, ősi járatokba. Fáklyagyújtás után a csapat megmagyarázhatatlan módon eldeformált emberi csontokra bukkant, miközben Aiia és Mita félelmetes hangokat hallott a sötétből. Rövid felderítés után, először Logan, majd a többiek is meglátták azt a démoni borzalmat, amitől megfagyott ereikben a vér. Logan és Thotra, halált megvető bátorsággal nekirontott a csápos rettenetnek, míg Aiia és Mita, rövid tétovázás után csatlakozott a kézitusába. Stygiai társuk végül összeesett a csápok kíméletlen szorításában, de Logan és két nőstényördög harcostársa végül meghátrálásra késztette a nem evilági lényt. A barbár, akinek szemére vörös köd ereszkedett le, követte a menekülő démont a sötétbe, ahol ádáz csapásaival darabokra hasította annak testét.



Assassination of King Conan I. (második próbálkozás):
A félbevágott játékülésen lehetőség nyílt a rég várt d20-as rendszertesztre: egy Conan vs. "parasztok" csatára. A kérdés tavaly, a szatymazi RPG táborban kezdődött, amikor András, az amúgy igen érdekes szerepjáték egyetem előadásán, GURPS 4-es méregmentőt (automatic miss dobással) elrontott tudattal megjegyezte, hogy Warhammerben Conant lenyomja öt vasvillás paraszt. Az eredmény ismeretes: a "parasztokat" Conan bár levágta, de nem volt eléggé devastating. A jónép igénye és a folyamatos konvertálás elkerüléséért (és remélhetőleg sokat örömére), azóta bevezetett d20 OGL-es Conan RPG keretein belül elkerülhetetlennek tűnt egy hasonló megmérettetés. Eredetileg 5 darab 7. szintű ellenfelet terveztem a 20. szintű Conan ellen, de az előkészületek során megsajnáltam a karaktereket, így végül (a könyvekben fellelhető npc-k kidolgozottságát illetően is egyszerűbb) 10. szintű ellenfelek mellett döntöttem, megnehezítve ezzel Conan, és egyben a rendszer jövőbeni sorsát. Lássuk felállást és az eredményt röviden:

A Conan RPG ikozaéder szögletű védelmi bástyája:
- Conan the Usurper, The King of Aquilonia (Cimmerian barbarian 15 / soldier 1 / thief 1 / pirate 2 / noble 1)
A Conan RPG (d20 gyűlölő) támadói, akik, mint utóbb kiderült, titokban az ICE ügynökei voltak és még a GM-et is megpróbálták megvesztegetni:
- Lázadó, az ország trónját magának követelő nemes (Aquilonian noble 5 / soldier 5)
- 2 darab, lefizetett Fekete Sárkány katona (Black Dragon soldier 10)
- Orgyilkos csábító, a királyné titulus várományosa (Zamoran thief 9 / temptress 1)
- Egy megvezetett, buta barbár (Cimmerian barbarian 10)

A csata az aranykupolás királyi hálóterem bejáratánál kezdődött, ahol a lefizetett őrök halkan kinyitották a kaput, majd beengedték a gyilkosokat. Az orgyilkos belopakodott és egy vállalható range incrementnél mérgezett nyilpuskalövedéket lőtt ki egy helyi háremből ágybacibált némber által, félig-meddig takarásában lévő, alvó barbárra. A lövedék célba talált, de biztos, ami biztos, az orgyilkos még közelebb merészkedett és kb. 20 lábról belehajította a szintén mérgezett Zhaibar kését a mozdulatlanul fekvő alakba. Ekkor rohant be az addig ajtóban várakozó, az orgyilkos eddigi sikerén igencsak fellelkesült DPR különítmény. Rohamjukat azonban félúton megszakította egy erőteljes hang, ami az őröknek azt parancsolta, hogy csukják be az ajtót. A hang Conantól származott, aki már teljes páncélzatban várta a merénylőket: barbár ösztönei ugyanis megsúgták neki, hogy a Rolemaster kritikus sebzést részletező táblázatai (!) sokkal-sokkal veszélyesebbek, mint a Warhammeré voltak. Conan rárontott az árulókra és a harc innentől kezdve 4 kör alatt véget ért (24 sec). Conanon először kisebb sebeket, majd egy hatalmas kritikust ejtettek, amibe akár bele is halhatott volna (!) - kb. 30% esély volt erre. Páncéljának háromszor okoztak komolyabb sérülést. Az egyik katonát a Fekete Sárkányoktól a charge utáni körben vágta le kétkezes kardjával, ráadasúl úgy, hogy a végzetes csapást nem is ő, hanem a neki háttal álló barbár okozta (pantherish twist). A másik katonával egy kisebb, majd egy massive damage végzett. A nemes és az orgyilkos gyakorlatilag egy-egy letaglózó ütés alatt meghalt, azonos körben (szintén massive damage miatt elrontott fortitude menő lett a végzetük). A negyedik körben, az utolsóként megmaradt barbár ellenfelén egy kritikus támadás (56 hp) és egy kisebb, de massive damage okozott maradandó károsodást, amibe az végül bele is halt...

Összegzés és összehasonlítás:
Egyetértően megállapítottuk, hogy ebben a szerepjátékban a 10. szint már iszonyatosan erős (ez ugyancsak jól látszódott a 7. szintű karakterekkel játszott tesztjátékon is). Conan meglehetősen lehengerlő volt a 20 feletti massive damage-ek miatt, de érdekesség, hogy volt esélye a támadóknak is. Összességében 131 hp-ból 90-et levertek Conanról és egy fortitude mentőnél esélye is volt padlót fogni. Külön érdekesség, hogy a Warhammeres harcnál, annak ellenére hogy Conan nem volt ennyire ütőképes és a rendszer sokkal szűkebb intervallumon mozog a karakterek kezdeti állapotát és azok tápolhatóságát, kimaxolhatóságát tektinve, nem volt egyetlen olyan eset sem, ahol Conan meghalhatott volna (tehát nem került 0 Wound vagy az alá és kapott kritikus sebzést). De megállapíható, hogy a rendszer jól vizsgázott, hiszen még ha plusz egy-két katonával Conan lenyomható lett volna, gyakorlatilag a setting szempontjait és a hangulati követelményeket figyelembe véve szinte irreálisnak tekinthető, hogy Conanra 5 db. 10. szintű karakter rárontson. Érzékeltetésképp, egy átlagos hybóriai király 12-15, egy válogatott palotaőr 6-7, Valeria 9, Constantius 10, Bélit 13, Thoth-Amon pedig 20 szintű. Tehát egyenlőre (és a kiegészítők hosszú sorát elnézve még sokáig) maradna a rendszer, a Rolemaster Standard System és az ICE nyomasztó árnyékát a fekete ikozaéderem egy 19-es dobással elsöpörte, így a legközelebbi játékalkalom során a játékosoknak lehetőségük nyílik áldozatot bemutatni a dobótestnek. Karakteráldozatot... :)