Már vagy másfél éve nem játszottunk Indiana Jonest. A játék apropóját a pár hete bemutatott 4. film a Kristály Koponya Királysága adta. A történet apró kiegészítésként szolgált a filmben nem látott részekhez, és próbál meg magyarázni egy részt. Vagyis miként került a mumifikált Orerana „sírjába” a kristály koponya.
1629-ben járunk, a történet amolyan „időutazós” történet.
A résztvevő játékosok:
John Tower (Dávid) és Jeff Costello (Mihály) konkvisztádorok bőrébe bújtak, de saját karaktereik statisztikáit használhatták.
Szóval 1629, Dél Amerika, Nazca fennsík. Francesco De Orerana a hódító spanyol armada élén saját zsoldosaival a helyiek kifosztását tervezi. John és Jeff ennek a konkvisztádor csapatnak a tagjai. Történetünk egy Inka város közelében kezdődik. A helyiek valami istentelen, emberáldozó szertartást folytatnak. Foglyokat vagy rabszolgákat mészárolnak le a piramis tetején. A degenerált előkelőség pedig meglehetős letargiával fogadja a mészárlást. A bemasírozó csapatot az indiánok isteneknek hiszik. Főleg, hogy Orerana egy arany maszkot és aranyozott páncélt visel. Meg hát az egész bagázs fehér. Az egész közösség beveszi a megjöttek a rég várt új istenek.
Azonban a főpap látszólag kétkedett a csapat isteni mivoltában, és valószínűleg féltette is saját pozícióját. Ezért becsalja Jeff-et, John-t és Orerana-t a piramis belsejébe. Szerencsére még éppen időben észlelték, hogy a piramis aljában lévő homályban valami mozog, így nem mentek le. Csak beleeresztettek egyet a főpap fejébe. A nemeseket pedig utasították, hogy szedjék össze a kincseiket.
A zsákmánnyal megrakott csapat pár óra múlva már az erdőben poroszkált, hogy elrejtse a zsákmányát, a többi korábban kifosztott település zsákmánya mellé. Most azonban valaki követte őket. Egy fiatal lány a helyi előkelőségből. A lány megerősítette a főpap által már korábban elmondott történetet. Miszerint van a hegyeken túl egy nagyon gazdag birodalom, ami lassan elpusztít minden más törzset. Ennek a birodalomnak a fővárosa Eldorádó itt van egy aranyból épült piramis, ahová minden kincset összegyűjtenek.
Volt ugyan valami homályos indok, valami bosszúállásról, amiért a lány segít nekik eljutni Eldorádóba, de a vérszemet kapott csapat nem igényelt ennél többet. A hosszú és veszélyes utazás vette kezdetét, és már-már a település közelében voltak, amikor a lány eltűnt a dzsungelben és helyette egy hatalmas méretű párduc támadta meg a csapatot, és Orerana-n mély sebet ejtett. A régi istenek bosszúja az újakon?
A település (talán Eldorádó), egy sziklákkal körbevett völgyben helyezkedett el. Az indiánok túl sokan voltak, így kivártak. Egy idő után feltűnt, hogy a középső piramisba bizonyos időközönként nagy és nehéz ládákat cipelnek az indiánok. Ott lesz a kincses kamra. Sajnos a kamrát egy hatalmas díszes ajtó zárta el, és nem lelték a nyitás módját. Az egyik elkapot helyi pap elárulta, hogy az isteneik rejtőznek a kapuk mögött. Nem is kellett sokat várni, mire az egyik isten arra nem flangált. vékony magas idegent semmi nem menthette meg a sebláztól és az arany közelségét szimatoló Orerana-tól. Hamarosan már kezükben tartották az istenség kristálykoponyáját, ami a termet nyitotta.
Sajnos hőseinknek nem jutott sok idő a pakolászásra, mert élőhalottak sereg rontott rájuk, így fogták, ami tértek és menekülőre fogták a dolgot. Hosszú menekülés vette kezdetét. A Orerana már szinte alig élt, a sebe teljesen elfertőződött, mire a történet elején kizsákmányolt falu környékére értek. A sebláztól, teljesen megörült, folyamatosan hangokat hallott. Állítólag a koponyától. Orerana-t az őrület és a kincsek utáni vágy odáig hajtották, hogy egy alkalmas pihenésnél kegyetlenül és álnok módon lemészárolja társait. De már a párduc karmolása bevégezte az ős sorsát, és mire a falu lakói rájuk találnak már csak 6 halott konkvisztádort találnak, akiket még mindig istenként tisztelnek így eltemetik őket a rangjuknak megfelelően és minden kincsükkel együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése