2008. március 15., szombat

Dogs in the Vineyard

Máté minden előzetes információt elfedve debütálta a Dogs in the Vineyard elnevezésű indie szerepjátékot, mely 2004-2005 folyamán több díjat is bezsebelt. A játék egy olyan Vadnyugaton játszódik, mely sohasem létezett, ihletését a desereti mormon állam képezi, persze átnevezve és elferdítve. A játékosok az Élet királyának (értsd Isten) "Pásztorkutyáit" alakítják, akik településről településre utazva szállítják a leveleket, segítik a közösségeket, valamint hit ügyében bírák és végrehajtók is egyben. A Kutyáknak teljeskörű hatalmuk van a vallás és hitgyakorlás ügyeiben, amit ugyebár alapos előkészítéssel, szellemi és hitbeli kondicionálással, illetve kemény próbatételekkel érdemeltek ki.

A játékot a mesélővel együtt négyen teszteltük, egy rövid kis történettel, mely jól visszaadta az írók játékról alkotott elképzelését. Hajni, Dávid és én, karaktereinkkel egy Mohásvölgy nevű településen tettük igazságot, melyet megosztott a templom leégése és egy hangadó, akinek zúgolódására több helybeli elvesztette bizalmát a helyi pásztorban. A helyzetet bonyolította, hogy egy világi ember titokban folytatott alkoholfőzéssel bűnös italozásra csábította a közösség néhány tagját, tehát bőven volt mit rendbe raknunk.

A Dogs in the Vineyard egy szokatlan konfliktus megoldást alkalmaz, ahol a résztvevő felek póker stílusban, kocka licitekkel próbálnak a másik fölé kerekedni. A konfliktusok kezdeténél a mesélő meghatározza a tétet, ami lehet egy meggyőzés, egy hitbeli vita vagy egy harci szituáció. Ezután a résztvevők a helyzetben alkalmazható Tulajdonságaikhoz, Jellemzőikhez és Kapcsolataikhoz rendelt kockákból egy kockabázist hoznak létre, amiket aztán egyesével, kettesével vagy hármasával kijátszhatnak tartva vagy emelve az ellenfél lépését. természetesen az nyer akinek marad kijátszható értéke, de lehetőség van arram, hogy valaki feladja, ilyenkor a pókerhez hasonlatosan az illető kiszáll.

Az elsőre szokatlannak tűnő rendszer harci szituációkban jól működik, ám egy teológia vitánál már kissé nehézkesebb, révén mondatonként kell lezavarni egy licitet. Láttunk mi már kockanélküli szerepjátékot, kocka és kártyás hibridet, valamint kizárólag kártyás rendszert is, tehát ilyetén tapasztalatokkal nem vettük nehezen az akadályt, ám kezdő játékosoknak inkább nem ajánlanám. A nem éppen ponyva stílusban kezelt vallási háttér és a sohasem volt vadnyugat nem az én ízlésem, de egy próbát nálam mindenképp megért. Akik nem vettek most részt, javaslom nyüstöljék a Mátét egy kipróbálásra, mert van még egy sztori a tarsolyában, amit lemesélhetne nektek.

Nincsenek megjegyzések: