Sajnos az Arctalan gúnyos mosolya nem volt véletlen, szektájának rejtekhelyéről csak egyetlen kijáratot hagyott szabadon számunkra: az Árny szektájának fészkébe. Hiába terveztem hát, hogy felmegyek a felszínre értekezni Allustannal, kénytelenek voltunk rögvest szembeszállni dolgrimek sötétséglakó népségével. Bár zárt sorba rendezett egyenletes haladással tettünk erőfeszítést a harcnélküli kitörésre, végül területi előnyüket és egy hatalmas csapdát kihasználva sikerrel törték meg vonulásunkat. Egy függőleges, teraszos aknában aztán végleg szétszóródtunk, a helyzetet még egy roper nevű bestia is nehezítette, aki az akna aljáról próbált csápjaival lerángatni bennünket - váltakozó sikerrel.
Végül rábukkantunk az Árnyak vezetőjére, a dolgaunt Grallak Kurra, aki testetlen árnyakból és földelemekből álló gyűrűben fogadott bennünket. A harc épphogy elkezdődött, Grallak máris egy Erőfal kockában találtamagát, lába alatt pedig derékig érő sárdagonyává változott a padló. Sajnos idő hiányában itt abba kellett hagynunk a harcot, legközelebb innen folytatjuk. A pontos taktikai felállást felidézendő több fényképet is készítettünk.Az unalmas dungeon-crawling vélhetően a következő játéküléssel végetér és statisztika halmazzá redukálódott karaktereink visszanyerik szerepjátékos mivoltukat. Már most is komoly esély volt arra, hogy karakterem felbérelt kalandozókat és zsoldosokat fog beküldeni maga helyett az ilyen és ehhez hasonló piszkos munka elvégzésére, ennek esélye a jövőben csak növekedni fog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése