Revenge on Hatep - Conan RPG

A rabszolgákat szállító karaván az indulását követő napon eltávolodott a Luxurtól nyugatra húzódó lapos hegyvonulattól, majd Khemi felé vette az irányt. Hatep egykori segítői (Aiia, Mita, Lon Logan és Demetrio) megismerkedtek az acélketreces kocsi maradék két tagjával: egy szótlan zamoraival (Vili) és egy hybóriaival. Röviddel ezután, Mita kivételével (aki közülük a legtöbb sebet viselte magán) megpróbáltak Demetrio vezetésével kitörni a kocsiból, de nem tudták szétfeszíteni a vastag acélrudakat. Második próbálkozásukra már felfigyeltek az őrök, és hívták a karaván rabszolgahajcsárját, egy Holtet névre hallgató hájas óriást. A hatalmas stygiai puszta jelenléte elég volt arra, hogy lecsillapítsa a rabszolgák többségét, de Logan inkább leköpte. Fenyegető jelzések és gúnyos röhögés után a karaván folytatta útját, de amikor a karakterek továbbra sem bírtak magukkal - elsősorban a bosszúra szomjazó Logan és Demetrio - megjelent a kereskedő és tudatta a szállítmányaival, hogy ha nem nyugodnak le, akkor nem jutnak el Khemibe. Az eddig szótlan zamorai ekkor halkan azt ajánlotta sorstársainak, hogy ha éjjel próbálkoznak, ő is segíteni fog. A ketrec fogjai így estére összpontosították erejüket, de mire lement a nap, a homoksivatag pokoli forrosága sok erőt kiszívott belőlük: Mita és a hyboriai öntudatlanul felküdtek a ketrecben, többiek pedig totálisan kimerülve próbálták összeszedni magukat. Mikor végre letáboroztak és fáradtságuk kissé enyhülni kezdett, nyilvánvalóvá vált, hogy az amúgy is szűkös vízosztásból fenytési okból kimaradnak, Logan megpróbált kárt tenni a kocsiban az egyik kerék rugdalásával. Ezt látva a kereskedőnek elege lett és kiadta az utasítást az íjászainak, hogy végezzenek barbár kutyával. Erre Logan felkapta az ájult hyboriai rabszolgatársuk testét, fedezéket keresve mögötte. Véres mészárlás kezdődött, és amikor a kereskedő észlete, hogy a ketrec rabszolgái összedolgoznak, ráadásul a zamorai egy megkaparintott nyírvesszővel a hatalmas lakatot próbálja kinyitni, nyomban a ketrechez küldte Holtetet és a hopest forgató harcosait is. Egy perc alatt lemészároltak mindenkit; egyedül Aiianak sikerült kijutnia a ketrecből, miután lefeszítette a lakatot egy elkobzott hopessel, de Holtet elkapta és acél kezeivel összeroppantotta...

Logan és Demetrio hajnalban ébredtek a csata helyszínén, a halál torkából vergődtek vissza. A hyboriai és a szótlan zamorai feküdt mellettük, utóbbiban még pislákolt egy kis szikrányi élet. A halott hybóriai és saját ágyékötőikkel elszorították saját és a zamorai vérző sebeit, majd felmérték kilátástalan helyzetüket: másfél napi járóföldre voltak Luxurtól, végeláthatatlan homoksivatagban, víz, élelem és ruha nélkül, ahol rövidesen hajnalodni fog, ami égető forroságot és halálos kimerültséget hozhat magával. Mitának és Aiiának a karavánnal együtt nyoma veszett. Logan emlékezett még egy Hatepnél látott térképre, ami szerint innen északra található egy folyó, amit még déli forróság előtt elérhetnek. A zamorai viszont az első lépéseknél összeesett a vízhiánytól; őt Demetrio cipelte tovább, miközben Logan kemény tempót diktált a dűnék gerincén. Napfelkelte után érték el a keskeny folyót, közben a vízmenti ritkás növényzet megjelenésekor lédús kaktuszokkal oltották szomjukat, amire a zamorai szerencsére összeszedte magát. A folyónál nagy stygiai krokodilok várták őket, de Demetriót hátrahagyva Logan és a zamorai tudott némi vízhez jutni, amiből utána vittek a rőthajú vanírnak is. Ezután egy árnyékos helyen letáboroztak, megbeszélték a további terveket és célokat: Logant még mindig fűtötte a bosszú, Demetrio megemlítette, hogy esetleg Aiia és Mita után kellene inkább menni, amíg még lehet, a zamorai pedig elárulta, hogy neki északon lenne dolga, Zamorában, de egy ideig örömmel velük tartana, mondjuk ameddig megtalálják és megölik a rabszolgatartójukat. Demetrio kérdésére a zamori bemutatkozott nekik és amikor meghallotta, hogy Zurriagónak hívják, egyből eszébe jutott a kordavai aréna híres, ostorral halálos táncot járó gladiátora. A kimmériai nyomban készített neki egy ostort. Pihenés közben Logan és Zurriago erősen belázasodtak, belső fájdalmakat kezdtek érezni. Gyanították, hogy a víztől lehetnek rosszúl, mint régebben Demetrio is, ezért gyorsan gyógyhatású növényeket kezdtek keresni, amikkel estére meggyógyították magukat. Éjjel továbbmentek észak felé, ahol az első útjutba akadó halászfalut a zamorai társuk rögvest megkönnyítette néhány fontosabb dologtól: ruhákat, élelmet, tőröket, evezőket és vizestömlőket lopott. Még hajnal előtt Luxur felé vették az irány. Napközben egy kifeszített lepel alatt pihentek egy nagy homokdűne szélárnyékos oldalán. Logan a másik társának is készített fegyvert: tőrből és az evezőből lándzsát fabrikált Demetrio kezébe.

Másnap estére a csapat elérte Luxur városát, ahol a Logan által ismert rejtett járaton keresztül bejutottak a fekete falak közé. Meglepetésükre Zurriago tökéletesen látott a vaksötétben. Boszorkányságra gyanakodtak. Az üres templomot elhagyva egy hatalmas kígyóval találták szembe magukat, ami Demetrio csörtetését neszelte ki. Sietősen kétfelé váltak. A vanírt megmarta Set gyermeke, de sikerült elmenekülne. Logannak és Zurriagónak sikerült eltűnnie az érkező katonák elől, akik azonnal hajtóvadászatot indítottak a betolakodók ellen. Thoth-Amon palotájának árnyékában osontak át a város hatalmas terén, miközben az épületből hátborzongató dolgokat hallottak kiszivárogni. Demetrió elrejtőzött a városi őrség elől, majd később folytatta útját Hatep házának dűs növényzettel borított tetőteraszához, ahol bevárták egymást. Az épület láthatóan jól volt őrizve, de észrevétlenül be tudtak hatolni a ház egyik sarkán található toronyból. Lejutottak a felső emeletre, majd a meglepetés erejében bízva rárontottak két katonára. Az egyik harcos, még mielőtt levágták volna, riadót kiáltott, amire felbolydult az egész ház, így a behatolók jobbnak látták ha gyorsan távoznak a gyanúsan gyorsan érkező katonák elől; visszamásztak a torony tetejére, majd nemes egyszerűséggel leugrottak onnan. Logan nyakát súroló halálos nyílvessző a város gyors elhagyására ösztönözte a csapatot. Legközelebb a várostól nyugatra húzódó sziklás fennsíkon álltak meg és tekintettek vissza Luxurra, ahol fényes kígyóként mozogtak a behatolókat kutató fáklyás csoportok. Ha Hatepet nem is fejezték le, némi elégedettséggel szemlélték, hogy hárman mekkora zavart tudtak okozi a főváros sötét falai között, és cselekedetük eléggé nyilvánvaló üzenetet közvetíthetett a luxuri nemes felé. Hajnal előtt lemerészkedtek a város kereskedő-negyedébe, szereztek három tevét, majd Khemi felé vették ez irányt, hogy megkeressék Aiiát és Mitát...