2005. november 12., szombat

Temple of Takhisis - DL D&D

Folytattuk a 24 órás próbasorozatot, melynek végcélja Sargonnas lesz. Végighenteltük a folyosót, mely szinte a legszebb Diablós időket idézte. Egy ponton egy iszonyú mély aknába kellett leereszkednünk, melynek az oldalán spirálisan lefelé kígyózó járda vastagon úszott a csúszós, de gyúlékony trutyiban. Felgyújtottuk ugyan, de olyan lassan égett le, hogy az időkorlát miatt nem engedhettük meg magunknak a várakozást, így leugrottunk. Ki Repülés-, ki Lebegés italát használt, a többiek Gábriel (Zsolt) jóvoltából szárnyakat növesztettek. Karakterem szabadesést kísérelt meg, a kezébe készített Repülés italával - a becsapódást egy bokaficammal megúszta. Az akna alján ledaráltunk néhány ördögöt, majd egy Mennyei angyallal gyűlt meg a bajunk, aki lelkünket megóvandó Sargonnastól, nem engedett tovább. Itt az eddigiekhez képest komolynak mondható szerepjátszásra került sor, mivel egyesek ki akarták nyírni a makacs angyalt, a karakterem és Gutter (Gábor) viszont elzárkózott ettől. Itt majdnem keletkezett egy a szabálykönyvek által 'Intra-party Conflict' néven azonosított játékszituáció, de végül megoldódott a helyzet, bár Rascan (Dávid) és Gutter között maradt némi szikra. Az angyal kinyiírása után egy gigászi hadszíntérre jutottunk, ahol megpillantottuk Sargonnast 20 láb magas ember formájában, és persze hanyatt-homlok menekültünk is egy portálon keresztül.

Visszajutottunk a Pikkelyes Kutya fogadóba, ahol a tiefling kocsmáros helyett már egy ördög futtatta az üzemegységet. Az új tulaj sajátságos módon bontotta fel a szerződést az ott helységet bérlő aasimar ügynökkel: boltostul befalazta. A fogadóban pihentünk egy kicsit és ott fejeztük be a játékot, hogy készülünk átlépni a kapun, mely Agathionba, a legveszélyesebb, leghidegebb és legszelesebb rétegbe vezet.

A képen Sargonnas látható, aki eredetileg minotaurusz formában szokott garázdálkodni.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Már nem emlékszem mit is csináltunk az angyallal, hogy túl jutottunk rajta...
ha valaki esetleg emlékszik...

Zs.