2009. július 4., szombat

Age of Worms 26. felvonás - EBERRON D&D

A legyőzött élőhalott féreg bűzlő tetemét körbeálló hősök közül Delta kapott a leghamarabb észbe, amikor mágikus úton lemásolta az Apostoli Tekercseket, majd egy beszámolót küldött terhelő bizonyítékokkal a Korranbergi Krónika gnóm munkatársának. Alaposabb vizsgálat után kiderült, hogy a szentségtelen relikvia már elveszítette a belézárt hatalmat, mely egy ulgurshtasa-t teleportált megidézőjének szolgálatára, ami a Prófécia újabb részének beteljesülésekor, vagyis a Bajnok elpusztításakor alakult volna át a Második Apostollá. Az így elszabaduló negatív energia tömegével ölte volna meg a Viadalok nézőit, árnyakká változtatva őket, amik életerőt szívó érintésükkel addig gyarapították volna a soraikat az élőkkel, míg csak az egész város élőholtaktól nem hemzseg. Khellek időközben elteleportált, hogy értesítse a hatóságokat, Auric pedig a Fekete Könyv vezetőihez indult jelenteni a küldetés sikerét.

Míg Gorin meglátogatta kedvesét, Sybet Középső Durában, Delta egy három szarvval rendelkező gargoyle hírvivőtől kapott üzenetet az Arkán Tanácstól, Malorannával pedig Astaroth ügynöke lépett kapcsolatba, két értékes információt közölve: a Démonpusztákon Kiválasztottként fellépő ork sámán Icosiol Pecsétje után kutat, Abraxas démonherceg megbízásából, valamint tizenkét próféciatöredék létezik, amiből hétnek kell teljesülnie, hogy eljöjjön a Férgek Kora. Amon hosszas tépődés és társai véleményének kikérése után úgy döntött, hogy elcseréli az Apostoli Tekercseket a fia szabadságáért Lothar Bornemannal. Mivel még a hatalmát veszített Tekercsek is segítették volna a karrn nekromantát egy hasonló varázslat kifejlesztésében, ezért Delta segítségével megváltoztatta a szöveg kulcselemeit, így hamis irányba terelve a majdani kutatásokat. A találkozót a Szent Gerrard térre beszélték meg, ahol a csere annak rendje és módja szerint lezajlott, a hazájának érdekeit mindenek elé helyező karrn tudós betartotta a szavát. A fiát hazakísérő Amon kérdéseire Meaton azonban furcsa válaszokat adott, egy ajándékról beszélt, amit az anyjának kell adnia, apja pedig némi mágikus vizsgálódás után egy fiolába helyezett Kyuss férget talált nála. Amikor Gorin megpróbálta lefogni, Meaton elroppantotta a fiolát és a féreg megkezdte útját a testében az agy felé. Az átváltozást (képen, balra) csak a fiú fizikai testének elpusztításával sikerült megakadályozni, Amon pedig magával vitte a maradványokat, hogy végső nyugalomra helyezhesse őket. A társaság rövid tanakozás után úgy ítélte meg, hogy valószínűleg Bornemann tudta nélkül, valaki más bocsátott nekromantikus bűbájt az élőhalottra, ezzel szörnyű végre ítélve Amon családját, amit szerencsére sikerült meghiúsítani.

Miután újra képes volt átlépni az Álommenedékbe, Zodeár kapcsolatba lépett Szürke Agyarral, hogy átadhassák neki a zöld kitinpáncélos Kyuss teremtmény testét, ami az unokájából, Mordekaiból maradt. Az öreg sámánt rendkívül lesújtotta a hír, de biztosította Gorint, hogy a Holdvigyázók törzse mellette áll, bár Kroga'art egyre több nemzetséget állított maga mellé mióta feltűnt a kezében egy rendkívül nagy hatalmat biztosító jogar (a Remény Lángja, szúrta közbe Delta), amivel most már nem csak a kizshmiteket (hadifőnököket), hanem a shar'malaanokat (pecsétőrzőket, sámánokat) is könnyedén győzi meg arról, hogy ő a kelashva'ar (próféta, kiválasztott). Azt beszélik, hogy az egyesített törzseket az őt megtagadók ellen vezeti, a csapatok mozgásából pedig egyre valószínűbb, hogy első célpontja a ghaash'kala, Gorin törzse lesz, akiknek a Labirintus őrzése a feladata. Szürke Agyar azt tanácsolta, hogy kérjék ki a két legbölcsebb sámán tanácsát: Arbogen az óriások vérvonalából származó Sziklamorzsolók pecsétőrzője, Shuul Tarai, az éjboszorkány pedig az Éj Gyermekeinek orákuluma.

Hakim Szahattól újabb szörnyű hírek érkeztek: egy fekete sárkány (a képen, jobbra) a földig rombolta Gyémánt-tó városát, elpusztította az Alkony Kolostort és támadást indított a Bronzfa Druidapáholy ellen is (az újfent kérdőre vont mágus kénytelen-kelletlen bevallotta, hogy az informátora Balabar Smenk, a kétes múltú bányatulajdonos). Abu az események kivizsgálására indult, míg a többiek mágikus tárgyak beszerzésével és kutatással töltötték az idejüket. Loris Rakniant mintha a föld nyelte volna el, Eligos és Okoral Yurevet egy a Lhazaar Hercegségek egyik városába, Alhasterbe tartó hajón látták utoljára, Argos Kormak (azaz Kratos cor Marak) pedig ugyancsak elhagyta a várost. Szahat megtudta, hogy Icosiol Zoshiel, a Szélherceg fegyvertársa és tanácsadója volt, a feljegyzések pedig többször is megemlítették, hogy egy kék kristály volt a homlokába ágyazva. Abu visszatértével több ismerős sorsára is fény derült: Gyémánt-tó nagy része romokban hever, sokan ottvesztek, és bár Allustan továbbra sem került elő, Lonndar, Zodeár régi munkaadója és Nannia, a druidalány túlélték a támadásokat, mint ahogy Nogwier fődruida is. Izenfen apátnő odaveszett a Szimmetria Lencséje és a Prófécia védelmezésekor, amit a sárkány magával vitt, csak egy maroknyi kalashtar szerzetes mesélhette el a shifternek a történteket. A druidapáholy is súlyos veszteséget szenvedett, amikor a sárkány elrabolta Tarmont, aki birtokában volt a Kapuőrzők által egyik legjobban őrzött titoknak, ami a Tudás Forrásának létezésére vonatkozott. A druidák Kyuss legyőzése után ide börtönöztek be minden, a Férgek Korára vonatkozó utalást, valamint Kyuss tábornokának, egy dracolichnek a sebezhetetlenségét biztosító bebalzsamozott szívét. A feledés homályába burkolózó Tilagos szigetét azóta is fáradhatatlanul kutatják Dragotha ügynökei.

A Delta által patronált gnóm újságírót meggyilkolták, de a feljegyzéseinek egy része publikálásra került, amiben azonban mindent Loris Raknian nyakába varrtak, a város vezetéséből kikerülő többi bűntársjelölt említésre sem került. A szóbeszéd szerint viszont szemet hunytak az aréna igazgatójának megbocsáthatatlan tettei fölött, akinek posztjáért már meg is indult a versengés. Auric (képen, balra) továbbra is népszerű az egyszerű nép között, bár egy bizonyos aundair nemesúr vádjai megtépázták kissé a hírnevét és egyre kevésbé szívesen látott vendég bizonyos körökben.

A csapat úgy döntött, hogy látogatást tesznek a Démonpusztákon, Hakim Szahat azonban inkább Sharnban maradt, hogy kutatásainak szentelje magát az újabb információk fényében, Abut pedig Nogwier fődruida kérette magához. A többiek Gorin vezetésével a Morgrave Egyetem Ezeréves Tölgyén keresztül érkeztek a Démonpuszták sámánjainak tanácskozóhelyére, egy szurdok mélyére. A sósvizű tavat rejtő hasadékból felfelé kígyózó járatban küzdelem nyomait találták és hamarosan szembetalálták magukat egy harci trollokból és hobgoblin boszorkánymesterekből álló őrjáratba, akik Ilthane jelét viselték magukon. A nem várt erejű ellenállás és a Zodeár Ovion pszionikus felderítése révén szerzett információ, miszerint a kijáraton túl egy 80-100 fős haditábor áll, elgondolkozásra és taktikai visszavonulásra késztette a csapatot, akik jelenleg egy láthatatlan erőfal mögött készülnek a kitörésre.