36 halott bioroidot találtak egy kényszerleszállást végrehajtó űrrepülőgép rakterében a római Fiumicino repülőtéren. A sajtó már lehozta a hírt, derekas botrányt kavarva a bioroidok jogaiért és gyártásuk eltörléséért szinte az egész világgal szembehelyezkedő Unióban. Rouchek igazgató is éles parancsot kapott egészen fentről, hogy a 2-es Részleg olyan mélységig ásson az ügy mélyére, amennyire csak lehet és kerítse elő a felelősöket.
A reptér lezárt hangárjába érve operatív csoportunk három, már a helyszínen dolgozó ügynökbe futott: Assunta Serman az olasz titkosszolgálattól, Severin Engler a francia titkosszolgálattól és Manuel Klein a Genetikai Rendészeti Hivataltól. Együttműködve kiderítették, hogy a repülőgép transzpondere nem ehhez a géphez tartozik, tulajdonosa a Sacla Italia nevű könnyűipari konszern. A cég azzal védekezett, hogy ők már júliusban beadták a kivonási kérelmet a Repülésügyi hivatalhoz. A transzponderhez tartozó valódi repülőt meg is találták egy szanálással foglalkozó cég telepén, és ahogy azt számították már hiányzott belőle az azonosító egység. A biztonsági kamerák felvételeinek segítségével megtalálták azt az egyik dolgozót, aki kilopta a műszert. Az illető bevallotta, hogy egy Celso Rueda nevű férfi fizette le, akiről kiderült, hogy korábban a repülési hivatalnál dolgozott és történetesen ő tartotta vissza a Sacla Italia leszerelési kérelmét.
Rueda jelenleg a Génvédők nevű szélsőséges katolikus mozgalom aktivistája és némi masszírozás után bevallotta, hogy a szervezettől kapta a pénzt és csak az utasítások szerint járt el. Ezalatt a hírek hatására tüntetések kezdődtek először a médiában felelősként lehozott Sacla Italia és új részlege, a Sacla Biologia épületei előtt, majd a zavargások eszkalálódtak és egész Rómára kiterjedtek. A háttérben a biotechnológia olaszországi térhódítása ellen tiltakozó többnyire vallásos, radikális csoportok tevékenysége volt kimutatható. Nyomozóink kézrekerítették a Génvédők főinkvizítorát, akinek tudomása sem volt semmilyen lefizetésről, ám segítségével sikerült azonosítani egy Franco Catalano nevű tagjukat.
Az illető úriember a Capitalia Bankból vett fel 1,5 millió eurót ám ennek a tranzakciónak minden nyomát eltüntette a bank maga. Némi vizsgálódással kiderítették, hogy a bank tulajdonának 65%-a az Immobiliare kezében van, mely azonban a Vatikán bankja és annak számonkérése már túllépte ügynökeink hatáskörét. Leadott jelentéseik alapján az AFET diplomáciai úton felvette a kapcsolatot a Vatikánnal és IX. Zakariás pápa szigorú vizsgálatot ígért. Kiderült, hogy az Immobiliare ügyleteivel foglalkozó egyik püspök magánakciója volt az egész, aki azt tűzte célul, hogy lejárassa a Sacla konszernt, mely az Egyház által tiltott biotechnológia olaszországi honosításában járt az élen. Természetesen a püspök öngyilkosságával az egész ügy napvilágot látott és a Katolikus Egyház befolyása ismét csökkent a tőle elszakadni kívánó olasz kormánnyal szemben.
