Halruaa Campaign - FR D&D

Kétszer veselkedtünk neki, de Loroszfir mélysége így is kis híján elemésztette csapatunkat. A nem mágikus hatású őrület először az embereimet kerítette hatalmába, így őket hamar visszaküldtük. Ezután én vesztettem el az eszem, komoly Bölcsesség csökkenéssel körítve. Ez olyan mértéket öltött, hogy Tantros bíró úrnak (Tamás) kétszer is rám kellett lőnie egy Visszaállítást. Sajnos az iszonytató mélységek végül diadalt arattak elmém felett, Tantros bírót egy rémületes jelenés látványa okozta szívroham vitte el. Egyedül F.Dávid karaktere érte el a Tudatlanság könyvtárát, ahol minden kérdésre van egy válasz. Megtudtuk, hogy az őrült Ékkőszemű Xintar megszökött a Loviatar papnők fogságából, majd a kormányunkban tevékenykedő árulók személyének kilétére feltett kérdésünkre a következő kriptikus választ kaptuk: "Az áruló a Tanács a Tanácsban, aki közel áll hozzád a bajban." Ezt követően egy hosszú és viszontagságos út után végre visszatértünk Halruaa fővárosába, Hallarachba. Az őrület elmúlt, Tantrost feltámasztottuk, majd menten jelentettük az információkat felettesünknek és Halruaa királyának is. Kiderült, hogy tényleg működik egy Tanács a Tanácsban, akiket senki sem ellenőriz. Ennek a csoportnak az a feladata, hogy megóvják Halruaát attól, ami őseink földjével, a Nether Birodalommal történt és aminek szomorú mementója az Anauroch sivatag.

D.Gábor háziszabályai szerint feltámasztáskor nem szintet, hanem CON-t veszít a delikvens. A mesében amúgy egyetlen csata sem zajlott, viszont fejenként húsz-harminc mentődobást biztos elkövettünk.

Voyage of Courage - DL D&D

K.Gábor Dragonlance-kampányának harmadik fejezetéhez érkeztünk. Ebben a történetfolyamban négyen játszunk, a következő összetételben:

Zsolt - Karien Mézfuvallat (Mishakal ember papnője)
Máté - Fürgeujjú Füzike (kender kalandornő)
Dávid - Elnaer (ember varázsló)
Jómagam - Vala Vandar (ember harcos/nemesnő)

A 350-ben játszódó kampány gerincét utazásunk képezi Észak-Ergothból Ansalon kontinensére, azon belül is a Vingaard-erődbe vagy Solanthus városába. Célunk, hogy csatlakozzunk a Takhisis seregei ellen folytatott háborúba. Ker Vaktból indultunk, de már a második nap éjszakáján haramiákba botlottunk, akik Karient és Füzikét eszméletlenre verték, Elnaert megölték, engem pedig elraboltak. Mai játékunk elején egy Nefrita nevű javasasszony segítségével megszöktem, megkerestem közben magukhoz tért társaimat és a vajákossal feltámasztattuk a varázslónkat. Ezután Füzike irányításával elindultunk keletnek, hogy a Széltáncos-torony romjai alól induló kazamatán keresztül átkeljünk a hegyláncon. Az igen hosszadalmas és kényelmetlen földalatti út során több kisebb-nagyobb ellenféllel is meggyűlt a bajunk, míg egy elsüllyedt földalatti városban tábort vertünk. Innen kivertük az itt kóborló Árnyat, majd Füzike és én szintet léptünk. A mese leghumorosabb momentuma a vénasszony leírásához köthető: "az esti szél lágyan fodrozódik a bajuszán."

Halruaa Campaign - FR D&D

Sajnos az előző mese végén kialakult kényes szituációban tárgyalásra kényszerültünk az ötfejű hydra-nágával és csatlósaival. A tárgyalás a szembenálló felek mozdíthatatlan álláspontképviselése okán fizikai szintre süllyedt, így a Mass Hold Person lejárta és az Anti-Magic Shell megszüntetése után hazateleportáltunk.

Hallarachban rendeztük sorainkat, én pedig két újabb taggal pótoltam elveszett embereimet:
Kahliq, male human fighter 4
Wahid, male human ranger 4 / King of Plains 1

Miután rendbeszedtük magunkat, keményen felkészülve (mindenkin legalább 4-5 aktív varázslat fut) beteleportáltunk a hajót építő nágák, gyíkemberek és persze az ötfejű hydra-nága közé. A harc rövid volt és véres, ráadásul sikerült visszaszerezni a levitációs lemezeket is. Vezetőnk levette a vállunkról a többi hajó előkerítésének feladatát, így elkezdhettük Földvége városának felderítését, ahol Ékkőszemű Xintar kutatta a Halruaa déli partjai közelében fekvő vízalatti portál titkát. Földvégébe egy gigantikus földelementál gyomrában utaztunk le és itt a lassú életvitelt kedvelő földmefitek, földgenasik, xornok és hasonló lények között kérdezősködve megtaláltuk Xintar egykori lakhelyét. Az illetőről tudjuk, hogy megőrült és sikerült azt is kideríteni, hogy mitől: felkereste a Loroszfir szakadékának falában található Tudatlanság könyvtárát. Mivel a nyomok idevezetnek nekünk is be kell hatolnunk a néma csend, a sötétség és mélység eme hátborzongató birodalmába.

Pool of Radiance - FR D&D

Április óta nem meséltem, így most szombaton rám került a sor. A Pool of Radiance kampányban eggyel többen játszunk mint a Beyond the Mountains of Madnessben, de a mese nyitott felépítése végett játszható néhány játékos távolmaradása esetén is:
Zsolt - Maya Arkenviir (Helm ember lovagja)
Dávid - Khargul of Narfell (ember harcos)
Máté - Dorian (Helm ember papja)

A csapat második harmada, akik most nem voltak jelen:
Gábor - Blumbar at Ungart (törpe barbár)
Eszter - Silvara (elf druida)
Gergő - Khalied (elf szerzetes)

Az előző fejezetben iszonyatos hosszúságú harcot zavartunk le a teljes csapat és egy rakás gnoll aktív részvételével. Az ott felderített nyomok némi utánjárást igényeltek, így a mostani fejezet ezek felderítésével, némi általános tájékozódással, valamint régi és új ismeretségek fűszerezésével telt. Sajnos a Lylian nevű NPC (nemesi családból származó napelf papnő az Örökszigetről) kiíródott a meséből, ám helyette a Phlan főterén felállított kalodában debütált Cassiopea a varázslónő (szintén NPC). Ha beszervezik a csapatba, akkor végre betölthetik az arkán varázshasználó karakter hiánya okozta tátongó rést. A város felszabadításának következő stratégiai lépése, az egykori Tyr templom Bane-hívő bitorlóinak kilakoltatása lesz.

Halruaa Campaign - FR D&D

A Redwing nevű léghajót visszafordítottuk Halruaa felé, vezetését egy képzett legénység gondjaira bíztuk, magunk pedig hazateleportáltunk. Mivel rengeteg irányba folytathatnánk a játékot, úgy döntöttük, hogy az ellopott léghajók ügyét végigvisszük. Helila feltámasztása után elteleportáltunk a Kethid mocsárba, ahol Ghassis király gyíkemberei és nágái a másik ellopott hajóból, a Cloudwalkerből kimásolt levitációs technológia alapján saját léghajó építésébe kezdtek. Elpusztítottuk az építést vezető nágákat, de a levitációs lemezek még nem érkeztek meg az épülő krokodil alakú hajóhoz. A harc során életétvesztette két másik emberem, Krabdul és Mussallah. Az ő feltámasztásukat már nem forszírozzuk: nem voltak annyira hasznosak mint Helila, ráadásul saját ügyetlenségük miatt haltak meg. Az irtást követően ismét hazatértünk egy pihenőre, elhunyt bajtársainkat pedig végső nyugalomra helyeztük. Egy nappal később visszatértünk a mocsárba, ahová nemsokára meg is érkezett a főépítész azokkal a bizonyos lemezekkel, melyeket mi elszándékoztunk pusztítani. Sajnos a főépítész egy ötfejű hydra-nága, akinek testéből menten dizintergráltunk 78 életerőnyi tömeget, de nem halt bele. Mind az öt feje elkezdte ugyanazt a varázslatot: Mass Hold Person. A varázslatellenállással felszerelt Tantros (Tamás) karakterén kívül mindenki lebénult. Tantros bevarázsolt egy Anti-Magic Shellt, ettől a varázslat terültén megszűnt minden mágikus hatás - ebben a hatókörben persze nem tudunk varázsolni, ha azonban kilépünk belőle újra lebénulunk. A hydra-nága nincs velünk közelharci távolságban, ráadásul elkezdett regenerálódni. A mese ebben a patthelyzetben ért véget. Kénytelenek leszünk tárgyalni.

F.Dávid megállapította, hogy vissza kellett volna tartania a dizintegrációt addig, míg a hydra-nága varázsolni nem kezd. Ha ekkor lövi rá, akkor a gyíknak 78+21 fölé kellett volna Koncentrációt dobnia, hogy sikeresen bevethesse a Mass Hold Persont. De ki gondolta, hogy túlél egy dizintegrációt? Mindenesetre ez is azt bizonyítja, hogy a D&D harcrendszere alkalmanként alapos taktikai körültekintést és a lehetőségekhez képest pontos helyzetfelmérést igényel.