Red Sonja Unconquered - Red Sonja RPG

Hirtelen felmerült, vagy sokáig lappangó igényként jelent meg szerény társulatunk egyik (bomló) elméjében, hogy Vörös Sonja karakterével játszhasson Conan RPG rendszerében. A szörnyű megbélyegzések ellenére viszonylag hamar elkészült a karakter és a "Red Sonja Unconquered" gyári modul alapjai nyújtotta történet. A játékhoz, érdeklődés hiányában mindössze két oldalrugó csatlakozott, Vili és Zsolt személyében (a többiek valamit nem értettek meg - de majd rájönnek...) Akik pedig gyengének neveztek, azoknak szívből ajánlom az Hykán kampány után induló kalózos történetekben való részvételt... :)

A történet egy Nezvaya folyóhoz közeli faluban kezdődött, ahol hajnal előtt kozákok rohanták le a települést, gyújtogattak, fosztogattak és mészároltak. Vörös Sonja és (ekkor még) egyetlen megmaradt társa, a neméd zsoldos Arthas (Vili), a lángoló épületek között végeztek az utolsó támadókkal, megmentve a falu maradékát. A Kezankian-hegység keleti lejtőire turáni katonák elől menekülve érkeztek. Vörös Sonja nem régen még turáni zsoldban állt, kislétszámú, válogatott csapat élén, akiket néhány nappal ezelőtt átvezényeltek egy északi határvédő erődbe. Amikor érkezésük után zsoldosaival, megszokott módon egyből a kocsmába tévedtek, vöröshajú vezetőjükkel egyből kikezdett a Wakla erőd ura, Qutyugh aga. A hájas turáni nyomban egy széles törrel a hasában végezte. Az eset olyannyira gyorsan történt, hogy Sonja még meg sem tudott ismerkedni a sötét kocsma egyik területét elfoglaló, szedetvetett zsoldos társasággal és annak irgalmatlanul sokat vedelő vezetőjével, egy Conan nevű kimmériai barbárral. Az aga megtámadása után gyorsan kitörtek az falak mögül és Zamora felé menekültek. Mikor észrevették, hogy üldözik őket, szétszéledtek és Zamboulában beszéltek meg találkozót. Többen a csapatból azt feltételezték, hogy a fékezhetetlen kimmériait küldték utánuk...

A lerohant faluban Vörös Sonja és Arthas segítettek az oltásban. A neméd még megpróbált segíteni egy haldokló öregen is, aki utolsó perceiben elárulta a zsoldosnak, hogy a gyilkosai valami kígyómintás karperecet kerestek. Arthas meglepődve vette észre a halott öreg testén a kegyetlen kínzás nyomait. Sonja eközben megmentett egy megerőszakolt kislányt, amitől önkéntelenül is saját emlékei törtek a felszínre. Amikor a falu vezetőjének, Hanatnak elmondták mit mesélt halála előtt az öreg (akiről közben kiderült, hogy az apja volt), hozzátette, hogy évekkel korábban már végigdúlták egyszer a kozákok a Kezankian-hegység keleti oldalát, egy kísértetiesen hasonló tárgyat keresve. Akkoriban, az apjával elkaptak egy zsoldost, akiből kiszedték, hogy egy Sotha nevű boszorkány volt a megbízójuk. Vörös Sonja a menekülést és az őket üldöző harcosok kérdését félretéve megígérte a falusiaknak, hogy végére jár ennek egy ügynek, és megkeresi Sothát. Hanat és a helyiek sajnos nem ismerték a boszorkány hollétét, de útbaigazítást kaptak egy remete gyógyítóhoz, akit fél napi járóföldre találhatnak meg egy mocsárban.

A sötét, ködös mocsár közepén megtalálták Zénonh kunyhóját, aki, miután meggyőződött róla, hogy nem ellenségekkel volt dolga, meghívta őket hajlékába és beszélt Sotha tornyának különös megközelítési módjáról. Arthas elfogadott és megkóstolt egy szárított elefántnyelvet is. Mikor indultak volna, Zénonh elmondta még nekik, hogy több hete itt jártak kozákok egy Sebek Neher nevű csuklyás stygiai társaságában, akik (miközben megkínozták) szintén Sotha holléte felől érdeklődtek. Mikor követte őket, egy másik nevet is meghallott: a Koponyahasító Valensóét, akiben Arthas a hírhedt véreskezű kozák vezért ismerte fel.

Következő nap este, követve a remete utasításait, a vörös hágótól, a sápadt hold irányában kezdték megközelíteni Sotha tornyát. A kietlen, sziklás hegyoldalon találkoztak egykori társukkal, a hyperbóreai Odurnnal (Zsolt), aki különös módon változó tájak és hatalmas démoni szárnyakról számolt be Sonjának. Nemsokára egy sűrű, erdős völgyben Odurn észrevett egy péncélos csontváz holttestet, akit csak néhány hete foszthattak ki. Puszta véletlen, hogy a közelben talált egy másik hullát is, ami viszont érintetlen volt. A halott tárgyai között, meglepetésükre megtalálták a kozákok által keresett kígyós karperec egyik felét. Rövid tanácskozás után folytatták az utat, és amikor egy szűk sziklapárkányon haladtak fölfelé, hatalmas denevérek támadtak rájuk a sötétből. A harc roppant körülményes volt, Sonja majdnem lezuhant a kardozás közepette. A hyperbóreait többször a hatalmas termete mentette meg és emiatt nem tudták a mélybe ragadni. Arthas viszont a csata hevében elveszítette egyensúlyát és elnyelte a mélység. Mikor végeztek az utólsó vérszívóval is, Sonja halált megvető bátorsággal gyorsan leereszkedett a sziklafalon, megkereste szétzúzott társát, akiben még pislákolt az élet, így meg tudták menteni a nemédet. Ezután Sotha tornya felé már csak ketten folytatták az utat, ahova végül egy koromsötét barlangból nyíló csigalépcsőn jutottak el. Az épület mindhárom szintje teljesen ki volt égve. A legfelső emeleten találtak egy összégett tetemet, és egy arany áldozótőrt. Odrun megvizsgált több ősrégi kőtáblát is, amiből kikövetkeztette, hogy a kozákok által keresett tárgy egy külvilági démon, az örökkévaló tűz hordozójának eljövetelét szolgálja. Kifelé menet talátak egy széles, mély vermet, ahonnan valami gigantikus "dolog" csúszott feléjük. Mikor eleven sötétség kezdte betölteni a termet, szapora léptekkel menekülni kezdek a barlang bejárata felé, az utolsó pillanatban még megláttak egy hatalmas, levágott fejű kígyószerű lényt kipréselődni a veremből.

Kimenekülve Sotha tornyából, felkapták az éppen magához térő Athast, majd ismét Zamora felé vették ez irányt. Este egy völgyben táboroztak le, és amikor Odrun volt őrségben, egy álomszerű csuklyás alak elbájolta a babonás barbárt és megkönnyítette a társaságot a karperec darabjától. Mikor a hyperbóreai magához tért, felverte a társait és nyomkeresébe keztek. Meglepetésükre nem találtak semmit. Hajnalban, kelet felé hatalmas fekete fellegeket pillantottak meg a hegyek mögötti égbolton elterülve. Mikor felértek egy hágóra, hatalmas tisztitótűz látványa fogadta őket a Kezankian-hegység lábainál húzódó szavannákon.

Leereszkedtek a hegyekből, és elébe mentek a lassan haladó pusztító tűznek. Forróság, hamu és felégetett terület fogadta őket, a füst miatt nem láttak szinte semmit. A terület közepén egy gigászi démonnal találkoztak. Sonja egy ügyes csapással levágta a démon karjáról a számukra ismerős karperecet (mire az kettétört), majd a Sotha tornyában talált áldozótőrt többször is belemélyesztették ellenfelükbe, miközben felcsapó lángnyelvek elől hajoltak el. Végül Odrun és Sonja sorozatos csapási leterítették a hatalmas démont, lassan megszűnt a pusztító tűz is.

Conan kis késéssel érkezett szedetvetett zsoldosaival és turáni katonákkal együtt. A barbár parancsolgatni kezdett Sonjának (vissza akarta vinni az erődbe), sikertelenül, azért inkább kardozással dönötték el a vitát. A párbaj első pillanataiban úgy látszódott, hogy a szitkokat és sértéseket szóró Sonja nem ellenfele a kimmériainak, de hirtelen fordult a kocka és a hyrkán harcosnő látványos kűzdelemben végül lenyomta a zsoldos barbárt, akik így szabadon távozhattak. Röviddel a kardozás után Sonja rájött, hogy a kimmériai szántszándékkal maradt alul a kűzdelemben...

Már a játék legelején nyomtékosan le(vörös)szögeztem, hogy részemről ez csupán egyetlen alkalomra szóló, és soha vissza nem térő, amolyan "félrehajlás" volt. Messze nem is illetném sem Conan RPG, sem Hyborian Adventures teggel. A hard fantasy jellegzetességeit groteszk módon megcsúfoló jelenetek, ha másra nem is, de legalább egy viccre jók voltak. Mihály szinte lebarnult a szpotlámpák fényében. Külön örömére szolgált, hogy a később beeső Zsolt jóvoltából kétszer is körülírhatta karakterét. Végezetül meg kell említenem, talán arra azért mégiscsak jó volt a játék, hogy ezáltal Mihály bizonyos fokig zsarolhatóvá (bocsánat... motiválhatóvá) vált. Tehát, ha valaki a jövőben akarna valamit játszani vagy egyéb dolgot kérni - akár követelni - tőle (Dune RPG, Battlestar Galactica RPG, Firefly sorozat többszöri megtekintése, Star Wars Episode 1-2-3 minőségének újraértékelése, és még sorohatnám számtalan hiányosságát), csak be kell dobnia következőt: szombat... Red Sonja RPG! :P