Special Forces Black Light - ALIEN

Résztvevők:
Ying Chun, J. - Gábor
Martens, J. - Thirlen
Lincoln, T.J. - Zsolt

The Robinson Protocol - ALIEN

Résztvevők:
Ying Chun, L. - Gábor
Lincoln, T.J. - Zsolt
Chambers, M. - Krisztián

Aphrodite's Harvest - AFMBE

AFMBE - 1989

Thetan - ALIEN

Résztvevők:
Decker, R. - Thirlen
Erica SP1225A - Dávid
Washington, P. - Krisztián

Thetan - ALIEN

Résztvevők:
Decker, R. - Ecco
Erica SP1225A - Andris
Washington, P. - Zsolt

SG-12 - S01 E02 How I Started a Revolution

Return to Khemi part II. - Conan RPG

Lon Logan, Aiia, Demetrio és Zurriago alkotta csapat tábort vert a földalatti romok bejáratánál és ellátták egymás sérüléseit. Demetrio és Zurriago voltak a legrosszabb állapotban. Pihenést fontolgattak, de hamar rájöttek, hogy nem lenne elég fáklyájuk. A fénykörön kívül hemzsegő férgek miatt inkább nem kockáztatták, hogy tűz nélkül pihenjenek. Nem volt más választásuk (pontosabban volt, de nem azt választották), ismét behatoltak a romokba, de most már jóval megfontoltabban.

Kötelek segítségével túljutottak egy veremcsapdán, amit mágikus sötétség rejtett, olyan, ahol még Zurriago sem látott, akiről már korábban kiderült, hogy vaksötétben is könnyűszerrel képes tájékozódni. Eközben Logan elkóborolt egy nagyobb terem bejáratáig, de barbár ösztönei azt súgták, ne lépjen tovább a lefelé vezető óriási lépcsőkön. A veremcsapda után meglepésükre a romos falak eltűntek és egy természetes barlangba jutottak. Ekkor szembesültek vele, hogy a vásárolt térkép pontatlan volt. A sort záró Demetrio ekkor észrevette, hogy a visszautat egy tükörsima fal torlaszolta el. Rövid vizsgálódás után nem volt mit tenni, folytatták az utat.

A barlang egy hatalmas terembe torkollott. Középen egy hatalmas kígyószobor volt, túlsó végén egy széles hasadék mélyéről sötétvörös fény áradt. A hasadék felett, egy oltár előtt pedig meglátták vendéglátóikat: egy stygiai papot, két íjásszal, Mitát és Thotra-ak-Mekrit (láthatóan csak ő ismerte fel a behatolókat). Rövid szóváltás, kölcsönös fenyegetések után a pap ajkát ősi igék hagyták el, aminek hatására teste áttetszővé vált és a hatalmas kígyószobor életre kelt. Logan, Demetrio és Zurriago rávetették magukat a kígyóra, Aiia pedig az íjászokat vette célba. Thotra előkapott egy stygiai íjat és célba vette a zingarait. Mita testőrként állt a pap, vélhetően Sebak Meth (képen) mellett. Demetriót hamar leterítette a kígyó, majd a feketére égett Zurriago is hasonló sorsa jutott. Aiia eközben észrevételül eljutott a falon mászva az oltárhoz és amikor Logan lefejezte a hatalmas kígyót, Sebak Meth eszméletlenül elterült. Aiia több vesszőt is beleeresztett, majd Mitáva is harcba keveredett. Aiia közeledtére Thotra eltűnt az egyik sötét járatban. Mikor a brythun nő végre megölte Sebak Meth-et, Mita mintha valami álomból ébredt volna fel, legutolsó emléke az volt, hogy nomádok rabolták el.

Ezt követően, amennyire gyorsan csak lehetett, kifosztották Sebak Meth házát, majd papi ruhában még hajnal előtt maguk mögött hagyták Khemi falait... 

... és a történetnek még koránt sincs vége, a csapat még ezek után sem akarta elhagyni Stygiát (!) és az ősi Anekhu fordított piramisa felé vették az irányt. (sőt Lon Logan még Luxurba is vissza akart menni, hogy bosszút álljon Nakhanam Hatep-en, de a többiek lebeszélték erről az őrültségről. Stygia fővárosa azért útba esik a baljóslatú piramis felé...)

A Sinister REvelation - AFMBE

Parker Luciani - (András)

Jessica Sherawat - (Zsolt)

Jill Valentine - (Krisztián)

The Devil's Peak - The Savage World of Solomon Kane

Lachlainn Thorne (magányos vándor, önjelölt templomos lovag) már több napja kénytelen volt elviselni Gerald Blackwell (nemesi származásáról hazudozó útonálló, szegény embereket fosztogató hitetlen kutya - Thirlen) társaságát (aminek legszembetűnőbb jele a kialvatlanság volt), miközben keletről nyugtra tartva a Pennine hegységet szelték át. Már napok óta nem találkoztak senkivel, lakott települést vagy fogadót sem találtak. Már régen kifogytak minden mondanivalóból; Thorne amúgy is nagyon unta már Blackwell folyamatos hazudozásait a nemesi véréről; nem kellett volna már sok ahhoz, hogy kiontsa és megnézze magának. A negyedik nap délutánján egy aprócska hegyi faluba érkeztek ahol néhány helyi ember két sírgödör felett búslakodott. Az utazók észrevették, hogy az apró temetőben még további hat friss sírhant is volt. Megérkezésükkor a komor szemközti hegy vészjósló előérzetet váltott ki Thorne-ból és Blackwell-ből. A falu elöljárója, Marton, elmesélte, hogy kb. egy hete kezdődött minden szörnyűség: patás ördögök támadtak Oscar és Maria házára, akiknek egyébként előtte két nappal tűntek el a gyerekeik, Karl és Anett. A falu vadásza megpróbálta a patás nyomokat követni, de őt sem látták azóta... 

Thorne és Blackwell megalkudtak a helyiekkel, hogy ellátás és fél font fizetség fejében leszámolnak a falusiakat bántalmazó sátáni teremtményekkel, legyen azok bármik is. Blackwell pénzéhsége igazán "nemesi" volt, egyáltalán nem vette figyelembe a falusiak nehéz helyzetét. Kibújt a szög a zsákból, Blackwell bebizonyította, hogy pontosan az, aminek a gael gondolta: egy becstelen fosztogató kutya, bitóra való tolvaj, nem több. Még naplemente előtt, gyorsan összeterelték az összes falusit a kocsmába és éjszakára elbarikádozták magukat. Kívül fényeket gyújtottak. Sötétedés előtt beszéltek a vadász fiával, Peterrel, aki, állítása szerint látta már a támadókat, és valóban szőrös patás lábaik vannak; maguk az ördögök. Thorne még kiment egy gazdáért és fiáért, aki nem akarta a tanyáját és az állatait hátrahagyni. Thorne megvásárolta az állatait és bezavarta őket a kocsmába, az jószágait meg felajánlotta levágásra, hogy bőségesen legyen élelem a többieknek. Visszafelé észrevett egy magányos, kifosztott házat, ahol valóban patás lábak nyomok látszódtak. Értetlenül állt az előtt, hogy a házból hiányoztak teljesen hétköznapi dolgok, mint például élelem, és bútorok egy jó része. 

Éjjelre sűrű, nyúlós köd ülte meg a települést. A kocsma köré kihelyezett fények csak alig pár méterre adtak elegendő fényt. A fogadós (aki saját bevallása szerint katona viselt ember volt) elmondta Thorne-nak, hogy járt úgy egy éve erre egy vörös ruhát és nagy a palástján nagy keresztet viselő „lovag”, aki ugyanolyan címert viselt a pajzsán, mint a gael a mellkasán. Az éjszaka közepén, amikor táplálni kellett a tüzeket, Thorne meggyőződött róla, hogy a fénykörön kívül, valami idegen, talán latinul suttogó alakok ólálkodnak, és rajtaütésüknek talán csak az szabott gátat, hogy túl kevesen voltak a kocsmában összegyűlt mintegy 40 ember és a két felfegyverzett harcoshoz képest. A helyiek féltek, hogy a támadók esetleg rájuk gyújtják a fogadót, de ez elmaradt a hamarosan lezúduló eső miatt. 

Hajnalban Thorne és Blackwell megnézte az első támadás helyszínét; Peter is velük tartott. A ház meglehetősen messze volt a településtől. Még mindig láthatóak voltak a patás lábnyomok is, de továbbra sem volt megállapítható, hogy azok két vagy négylábútól származnak. A házból hiányzott minden élelem, az ágyak és a gyerekjátékok. A házon kívül több helyütt krétával rajzolt, különös jeleket is felfedeztek. A jelek a talajhoz közel és elég bizonytalan kézzel készülhettek. Blackwell szerint ismeretlen, ősi rúnák lehettek. Petert visszaküldték a kocsmába, ők pedig a nyomokat követve elindultak egyenest a szemközti Ördöghegy irányába. Az egyik sziklaperemen átkelve, meglepetésszerűen eléjük ugrott két patás, kecskefejű, rémisztő démon, testüket agyagszerű bőr borította, és a visszautat is elzárta további kettő. A küzdelemben majdnem alul maradtak, de végül sikerült hárommal végezni, amik porrá hullottak. Az utolsó pedig a bakkecske módjára elmenekült a meredek sziklákon felfelé. Thorne még rálőtt néhányszor, de a lőfegyverek szinte nem tudtak kárt tenni benne. Nem sokkal később a hegy egy rejtett zugában ősi épületeket pillantottak meg. Blackwell szerint ezek az ősi Atlantisz vagy Hyperborea korából szármázhatnak, de minden bizonnyal csak okoskodott a hazug tolvaj. A falakat mindenesetre itt is több, krétával rajzolt különös jelek tarkították, mindenfelé ősi jelekként díszítve az romos falakat és faragványokat. A korábban elmenekült lény itt csapott le rájuk újra, de a kettős már kiismerte a viselkedésüket, így már nem tudta meglepni őket a lény, majd könnyűszerrel pokolra küldték. 

Az épületek közt haladva hamarosan egy ősi, romos amfiteátrum fölé érkeztek, aminek az aljban jó pár, az eddig látottaknál alacsonyabb és igen szőrős kecskeszerű bestiát pillantottak meg, páncélban és felfegyverezve. A terület több pontján, hatalmas üstökben fortyogó lét láttak, amire szintén kecskedémonok vigyáztak. Pár agyagszerű kecskedémon pedig a tábort őrizte. Egy kifeszített ponyva alatt pedig élelem és bútorok sorakoztak, aminek a közelében két apró gyermek az egyik lényt ugráltatta. A lények meglepő módon mintha engedelmeskedtek volna a gyermekek szavának, de minden válaszuk és cselekedetük kitekerve, gonoszul, és feltehetőleg a gyermekek lelkét megrontva hatott vissza. A nagyszámú ellenfelek és a groteszk jelenet érthetetlensége miatt Thorne ás Blackwell egy ideig megfigyelő álláspontra helyezkedett. Kis idő elteltével egy főnöknek tűnő démon maga köré gyűjtötte a legtöbb agyagdémont, majd őrjáratozni küldte őket, feltehetően a társaik eltűnése miatt. Ezeket a város falai közt meglepve, könnyűszerrel mind lemészárolták, majd ezen felbuzdulva rárontanak a lentiekre is. A gyerekeket védve a démonok azonnal harcba szálltak, sátáni mágiával tűzköröket gyújtottak, és az üstökből további agyagdémonokat húztak elő. Thorne és Blackwell összehangolt támadásának azonban így sem tudtak ellenállni és a két harcos mind egy szálig levágta az összes démont. A harc után a gyerekeket szembesítették tettükkel, Thorne jól megérdemelt szülői pofonokat is kiosztott. Kiderült, hogy a gyerekek egy papírtekercsen látott rajzokat próbáltak utánozni a közeli romoknál, amikor megjelentek a démonok, de azok kedvesek voltak velük és furamód teljesítették minden kívánságukat. A papírt egy beomlott járatban találták, ahol egy vörös ruhás, templomos pajzs címert viselő holtestre bukkantak, aki már legalább egy éve halott lehet. 

A faluba visszatérve minden rendeződött, Thorne, ahogy korábban azt elhatározta, visszaadta a falunak a fizetségét...