Lassan három éve lesz hogy utoljára követtük Ködvölgy hőseinek sorsát, ám most egy teljesen váratlan eredménnyel záruló szavazás mégis napirendre emelte ezt a ráérős tempójú kampányt.
Ezúttal két új játékos is csatlakozott a résztvevőkhöz:
Andris - Holdcsepp (főállású erdőlakó tündelány)
Krisztián - Kalpagos Erik (újdonsült szőlészgazda)
A veteránok:
Dávid - Nyomkövető Minnard (féltünde erdőjáró)
Gábor - Calim Rusale (Tyr pap)
És akik nem voltak jelen:
Máté - Kétszakállú Finbogge (törpe - nem derült ki mi a foglalkozása)
Zsolt - Mataak (drow mindenes)

Minnard (Dávid) és Calim (Gábor) egy varjúdombi gazda, Molga (baloldali kép) kérésére felkeresték a szőlősét, hogy az ott talált furcsa lyukak és nyomok végére járjanak. Itt megismerkedtek a valamikor jobb időket látott nemesi család legifjabb sarjával, Erikkel (Krisztián) aki a domb másik felén álló szőlős felvirágoztatásával foglalatoskodott.
Lassan rájuk ereszkedett az éjszaka, a fák közül pedig lopva figyelte őket Holdcsepp (Andris), aki maga is érdeklődött a varjúdombon megjelent különös lyukak és az azt körülvevő még különösebb nyomok eredete iránt. A dombon lesbe helyezkedett hősöket nemsokára Erik bátyjának, Torghnak az érkezése zavarta fel. A fiatal lovag Calim nővére, Yuhria iránt érzett szerelme miatt ajánlott fel egy párbajt Minnardnak aki különleges helyet foglal el lány szívében.
Az erdőjáró meggyőzte a lovagot, hogy párbaj helyett inkább segítsen nekik és érdemeit inkább ezzel, semmint egy erdőjáró legyőzésével gyarapítsa. Nemsokára csatlakozott hozzájuk Holdcsepp, aki diszkréten felhívta a figyelmüket arra az aprócska tényre, hogy Molga háza odalent a Varjúdomb lábánál bizony kigyulladt. Az odasiető karaktereket ádáz, vérszívó Üszögrőzsék (jobbalsó kép) hada fogadta, melyek rögtön nekik is estek.
Az erdőjáró meggyőzte a lovagot, hogy párbaj helyett inkább segítsen nekik és érdemeit inkább ezzel, semmint egy erdőjáró legyőzésével gyarapítsa. Nemsokára csatlakozott hozzájuk Holdcsepp, aki diszkréten felhívta a figyelmüket arra az aprócska tényre, hogy Molga háza odalent a Varjúdomb lábánál bizony kigyulladt. Az odasiető karaktereket ádáz, vérszívó Üszögrőzsék (jobbalsó kép) hada fogadta, melyek rögtön nekik is estek.

A harc után kiderült hogy Molga ugyan nem égett bent a házban, de nyom nélkül eltűnt, vélhetően a házának a padlójából nyíló földalatti üregben. Erről hamarosan kiderítették, hogy a dombtetőn álló présházba vezet. Ezalatt felgyulladt Erik háza is, melyet még időben sikerült eloltani. A ház körül talált nyomok alapján egy patkányemberre kezdtek gyanakodni, akinek nyomai eltűntek a domb nyugati oldalát övező mészkősziklák környékén. Itt egy vélhetően mágikusan zárt, sziklának álcázott bejáratot fedeztek fel, mely a domb alá vezet. Mivel nem tudták kinyitni, visszatértek az alagúthoz, mely Molga házát és a présházat kötötte össze.
Hajnal felé alaposan kifüstölték a járatot, majd Minnard és Erik felderítették. Bent döglött patkányokra és egy titkosírással készült dokumentációra bukkantak. Ebből kiderült, hogy értelmes patkányok egy nagyon hosszútávú terv részeként üszögrőzse sereget építettek, melyet a csőszök vérével szándékozták gyarapítani. Molgát egy síp segítségével képesek patkányemberré változtatni, valamint valami nagyon baljós dologra készülnek egy bizonyos Nagy Tégely segítségével.

Az okos tündelány a 'Nagy Tégely' szó kimondásával feltárta a szikláknál talált mágikusan zárt átjárót, ami mögött rábukkantak a patkányember alakba zárt Molgára és a "Nagy Tégelyre". Ez utóbbi nem volt más, mint a Mélysötétből felbugyogó gennymiazma kút, melyet a sötét tündék növényirtásra használnak. Az elfogott patkányember vallomásából kiderült, hogy a sötéttündék Holdpatkányokat (baloldali kép) engedtek fel azzal a feladattal, hogy hídfőállást építsenek a Varjúdombból. Ehhez először el akarták kergetni az ittlakókat, majd később terméketlenné tenni a domb földjét. A holdpatkányok napközben normális patkányokként működnek, ravasz értelmük csak holdkelte után mutatkozik meg. Nos hőseink nappal közönséges csapdákkal és sajttal összefogdosták őket, egyikük nyakában pedig megtalálták a sípot, amivel szépen visszaváltoztatták a szegény gazdát.
Sikerült felkutatniuk az üszögrőzsék forrását képező Gulthias-fát is, mely egy vámpír szívén átdöfött karóból nőtt ki. A fát kivágták, gyökerét kifordították, az alant fekvő vámpír csontvázát kövek alá temették, majd Calim felszentelte a sírt. Holdcsepp a Tölgyfaliget Apátságból kapott segítséggel vízzé változtatta a gennymiazmát, így a maradék fenyegetést is elhárították Varjúdomb fölül...egész pontosan alól.
Új ismeretségek és barátságok köttettek, melyek új kalandok ígéretét hordozzák magukban.





Utánanéztek a titokzatos telefonálónak is, akit csak azért sikerült rögzítenie egy közterületi kamerának, mert azt néhány órával azelőtt állították üzembe egy korábbi karbantartási munkát követően. Az illető körvonalai nehezen voltak kivehetők, némileg takarásban is volt, de egy képjavító eljárással sikerült valamelyest feljavítani az eredményt (fenti kép). Kiderült, hogy egy nyomtatott eldobható webfonról telefonált és hamisított hitelkártya adatokkal vette igénybe a szolgáltatást. Semmilyen adatbázisban sem találták nyomát az illetőnek.
Kövi János (


Megtörtént a kampány első sikeres ellenvarázslata, amikor Delta szétoszlatta a mágus kezében formálódó Tűzgolyót, amivel a gyorsan regenerálódó élőholtakat akarta kiszabadítani, majd pedig Zodear hántotta le ellenfelük védővarázslatainak 90%-át egy sikeres pszionikus támadással. A mindeközben Abuval birkózó Allustan végül levetette álcáját, fél-ork barbárrá alakult és őrjöngve próbált kiszabadulni a szorításából. A túlerővel viaskodó mágussal végül Varázslövedékek végeztek és a visszaalakult tetem, a nála talált zöld kristályok (a tetem rutinszerűen lefolytatott kifosztása után) és a teremben lévő furcsa gépezet magyarázatot adott arra miért nem jelezte alakváltóként az erre kifejlesztett varázslat Telakint. Fajának ritka példányaként (greater doppelganger) Telakin